Leopárdfogak és borjúcsontok a gízai piramisok lábainál
2014. január 23. 08:47
Egy közel 4500 éves, valószínűleg magas rangú tisztviselők által lakott, ősi palota romjaira bukkantak a kutatók a gízai piramisok közelében. A fiatal szarvasmarhacsontok, valamint a leopárdfogak léte arra utal, hogy az itt lakók királyi módon éltek, ettek, illetve öltözködtek.
Korábban
A Szfinx lábaitól mindössze négyszáz méterre délre található ősi városban egy lakóépületet tártak fel, mellette pedig fiatal borjú hátsó lábszárcsontjaira bukkantak, továbbá egy pecsétdarab is előkerült, amelyen a „királyi írástudó” feliratot olvasták ki a régészek. Mindezek mellett a legérdekesebb lelet a négy leopárdfog volt.
A 21 szobás palota a város azon részében áll, amely a Menkauré fáraó piramisa (a gízai piramisok közül ez a legfiatalabb) építésének idejéből való. „A szarvasmarhát tíz hónapos korában vágták le, ez pedig igen fiatalnak számít, tehát – luxusterméknek minősülő – borjúhúst fogyasztottak” – mondta Richard Redding, az ókori egyiptomi feltárásokkal foglalkozó Ancient Egypt Research Associates vezető kutatója. Hozzátette: a lakóépület melletti halomból közel százezer csontot ástak ki, ám ezek közül egyik szarvasmarhacsont sem volt idősebb 18 hónaposnál, emellett – a régészeti adatok szerint – kecske- és juhhús is gazdagította az arisztokratikus életmódot folytató egyiptomiak étrendjét. „Ez azt jelenti, hogy nagyon magas rangú lakókról van szó” – húzta alá Redding, a Michigani Egyetem Régészeti Múzeumának kutatója.
Az ásatások helyszíne
A régészek a lábasjószágok csontjai mellett leopárdfogakat is találtak, kettőt az épületben, kettőt a közeli halomban. Nagymacskához tartozó csontokat azonban nem találtak, ami komoly fejtörést okozott a szakértőknek. Redding több, az Óbirodalom korából származó rajzot is szemügyre vett, amelyek i. e. 2649 és 2150 között készültek. Az ábrákon látható magasabb társadalmi rangú, főként a királyi családból származó személyek olyan leopárdbőrt viseltek, amelyhez a nagymacska feje is hozzátartozott. A kutató szerint ez megmagyarázhatja azt, hogy a villa környékéről miért nem kerültek elő leopárdcsontok: valószínűleg egyszerűen kiesett a „köpenyből” az a néhány fog, amelyet 4500 év elteltével most felfedeztek a régészek.
A kutatások szerint leopárdbőrt a magas rangú, úgynevezett szem-papok viseltek, akik hivatalosan a királyi ház tagjai is voltak, mondta Mark Lehner egyiptológus a Livesciencenek. Redding azt is furcsának találta, hogy a szarvasmarhacsontok között főleg hátsólábakat találtak, mellsőt alig - valamilyen oknál fogva a lakók kerülték a mellső lábak elfogyasztását. A rejtély megoldásához a kutató ismét az ősi rajzokhoz fordult, ahol számos példát talált arra nézve, hogy az egyiptomiak az állatok mellső lábait felajánlották az isteneknek, azonban a hátsó lábak esetében nem volt ilyen utalás. A lakók valószínűleg azt fogyasztották el az állatból, amely az áldozati szertartás után megmaradt belőle.
Ezen felfedezés nagy segítséget nyújthat a régészeknek az egyiptomi papok áldozati helyszíneinek, illetve lakóhelyeinek azonosításában. Mivel a ház környékén több tucat hátsó szarvasmarhalábat találtak, úgy vélik, a mellső lábak elvezethetik a kutatókat azokhoz a helyszínekhez, ahol az áldozati felajánlásokat tették az isteneknek. Még 2011-ben rábukkant Redding egy ilyen helyszínre, amely Menkauré fáraó lánya, Hentkauesz sírja közelében volt. Az első kutatások szerint ún. „papi szemetet” találtak ezen a területen, azonban még további elemzésekre és régészeti munkára lesz szükség.
A kutatók szerint egyfajta komplex épületegyüttessel lehet dolguk, ugyanis a „szemét” mellett egy nagyobb kikötő képe is kirajzolódott, ahol pékségeket és gabonatárolókat is felfedeztek. Úgy vélik, ez a komplexum azon város helyén épülhetett fel, amelyben egykoron Hafré (görög nevén: Khephrén) fáraó piramisának építtetői laktak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20