Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon

2014. június 25. 12:05 Csernus Szilveszter

A II. világháborús bombázások okozta polgári veszteségekről az emberek többségének a japán, német vagy az angol városok elleni pusztító tűzviharok jutnak az eszébe. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk történetének is van ilyen gyászos fejezete - amely szerencsére jóval kisebb pusztítással járt a hadviselő nagyhatalmak ilyen veszteségeihez képest. 1944 áprilisától 1945 márciusáig szinte egész Magyarország ki volt téve a nyomasztó fölényben lévő brit, amerikai és szovjet légierő támadásainak. Bár az elsődleges célok között nem szerepelt a polgári lakosság bombázása, a célpontok környéke, az elcsúszó bombaszőnyegek az ártatlan lakosság körében is okoztak veszteségeket, de tudunk olyan esetről is, hogy a bombázók vagy vadászok személyzetének magánakciója vezetett mit sem sejtő földmunkások, sőt gulyák lemészárlásához. Az alábbiakban elsőként a magyar vidéket ért légitámadásokat vesszük szemügyre.


Már a kezdetektől fogva

Az 1944. március 19-i német megszállás előtt csak szórványosan érte hazánkat bombatámadás. Az első alkalom, hogy ellenséges légierő magyar célpontokat támadott, 1941 áprilisában történt, amikor a megtámadott Jugoszláv Királyság gépei a határ menti vasúti csomópontokat és az átvonuló német haderőket „bombázgatták”.

Azonban a gyors német (és magyar) előrenyomulás révén ez egy apró epizódja maradt nemcsak a világháborúnak, de a Jugoszlávia elleni hadjáratnak is. A következő - már halálos áldozatokat is követelő - bombázás Kassát és a Rahó melletti vasutat érte június 26-án: ez volt a hírhedt „Kassa-Rahói bombatámadás”, amelyről máig nem tudni megnyugtatóan, hogy kik hajtották végre. A légitámadás 32 ember halálát és Magyarország közvetlen háborúba sodrását okozta.

A honvédség légiereje már ekkor tevékenyen bekapcsolódott a világháborúba: a hadiállapot beálltának napján, 27-én magyar gépek teljesítettek bevetést a Szovjetunió fölött, amelyre a Vörös Hadsereg válaszolt a Tiszaújlak környéki vasút vadásztámadásával. 29-én a szovjet bombázók eljutottak Csap, Munkács, sőt Szászrégen és Komárom fölé is.

Győr, a Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944. július 2-i bombázás után. Budapestre gyártott (későbbi 5800-as sorozatú) villamosok maradványa

1942-re a hadiállapot Magyarország és a nyugati nagyhatalmak között is beállt. A brit hírszerzés és felderítés már ekkor elkezdte felmérni a lehetséges magyarországi célpontokat. Bombázások ebben az évben csak kétszer érték Magyarországot: augusztusban szovjet gépek lepték meg a főváros és (az akkor még önálló település) Kispest légterét, 11 ember életét kioltva. Ekkor rendelték el egész Magyarországra az éjszakai elsötétítést, megnehezítvén a gépek tájékozódását. A támadást szeptemberben megismételték.

A szövetségesek afrikai offenzívája még végéhez sem ért, amikor 1943 novemberében Tuniszban felállították a 15. légi hadsereget, majd decemberben a „Mediterranean Allied Air Forces"-t, a térségbeli brit és amerikai légierő közös parancsnokságát. A MAAF feladatává vált (többek között) a Magyarország feletti légi tevékenység is.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma