Csendes Don cenzúrálatlanul
2011. április 11. 10:34 MTI
Először jelenik meg Mihail Solohov (1905-0984) Nobel-díjas szovjet-orosz író Csendes Don című monumentális regényciklusa eredeti változatban, cenzúra és szerkesztői javítások nélkül.
Korábban
A regényeposz az ukrajnai Harkivban jelenik meg, az első ezer példány a tervek szerint még szombaton kikerül a nyomdából.
Solohov 1926-ban kezdte írni a Csendes Don című nagyszabású regényeposzát, amelynek első és második kötete 1928-ben, a harmadik 1932-ben, a negyedik 1940-ben jelent meg. A szerző egy család életén keresztül mutatja be a doni kozákság, a katonai rendbe tartozó parasztok sajátságos helyzetét. A cselekményt az I. világháborút megelőző években indítva, hősei sorsát a háború frontjain, az 1917-es forradalom és a polgárháború csatáin át 1922-ig követi nyomon.
Az első két kötet megjelenésétől folyik a vita, hogy valóban Solohov, az akkor a húszas évei elején járó, mindössze négy osztályt végzett fiatalember a monumentális regényciklus szerzője, vagy plágiumról van-e szó. A legelterjedtebb verzió szerint az író egy agyonlövetett kozák tiszt szerzeményét tulajdonította el. A regény első két kötetének kézirata, amelyet majd hetven évig elveszettnek hittek, tizenöt évvel Solohov halála után, 1999-ben került elő.
Mint kiderült, mindez idő alatt a kézirat Moszkvában, az író barátja családjának a birtokában volt. A megvásárlásához szükséges összeget az akkori orosz államfő, Vlagyimir Putyin, valamint Viktor Csernomirgyin, volt orosz kormányfő, a Nemzetközi Solohov Bizottság tavaly elhunyt elnöke közbenjárására sikerült összeszedni. A kézirat grafológiai elemzése bebizonyította, hogy valóban Solohovtól származik a szöveg, azonban a szakértői vélemény sem ingatta meg a szkeptikusokat, akik szerint az író a hitelesség kedvéért egyszerűen átmásolta az eltulajdonított regényeposzt.
Majd tíz évig tartott az eredeti szöveg helyreállítása, a cenzori és lektori javítások kiiktatása, a munkát Alekszandr Sztrucskov orosz író, valamint Solohov legidősebb lánya, Szvetlána irányította. Mint kiderült, a lektorok-cenzorok meghúzták a leírásokat, szavakat, bekezdéseket, néhol teljes fejezeteket iktattak ki, így a műből kihúzták a Vesenszkaja kozák településen kitört zendülésnek szentelt részt. Helyenként viszont "pótolták" a szöveget, megjelenítve például a regényben Sztálint.
Alekszandr Sztrucskov író szerint az 1920-as években a szerkesztők nem kímélték a szöveg nyelvezetét, a szerző által használt több ezer kifejezést változtatva meg, e javításoknak "köszönhetően" a doni kozákok szóhasználata helyenként vajmi kevéssé különbözött a pártfunkcionáriusokétól.
Az eredeti változat kétezer szóval lesz gazdagabb. Alekszandr Sztrucskov szerint ezek a változások lehet, hogy első olvasatra észrevétlenek maradnak, de igen fontosak Mihail Solohov és a Csendes Don megértése szempontjából. A kötetet dialektusszótár egészíti ki, s külön felsorolják a regényciklus majd kilencszáz szereplőjét is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.