Hónap: május • Nap: 03
1468. május 3.
I. Mátyás engedélyezi Pozsony és Nyitra megyéknek, hogy a köz- vagy nádori törvényszéket pénzen váltsák meg
1469. május 3.
Megszületett Niccolo Machiavelli
1469. május 3.
A cseh katolikus rendek I. Mátyást Olmützben cseh királlyá választják
1470. május 3.
I. Mátyás a hét Garam menti bányavárost örök időkre fölmenti mindennemű adó fizetése alól
1660. május 3.
Véget ér az első északi háború
Az első északi háború, melyet 1655. nyarán X. Károly Gusztáv svéd király Lengyelország elleni támadása robbantott ki (1655-1656 nyara), a Danzig mellett fekvő Olívában kötött békével ér véget. A békeszerződés, melyet egyrészről Lengyelország, Brandenburg és Ausztria, másrészről Svédország írt alá, 37 pontban szabályozza a Balti-tenger térségének birtoklását. A lengyel király lemond a svéd trónra irányuló minden igényéről. Svédország (1648. X. 24.) előírásai szerint megtartja Livóniát és Észtországot. Ezenkívül Brandenburgnak vissza kell vonulnia a Pomerániában, Holsteinben és Schleswigben megszállt svéd területekről. A békével Brandenburg éri el a legjelentősebb eredményt: az északi háború során politikai és katonai hatalmi tényezőnek bizonyult, és végleg megszerzi a porosz hercegség feletti szuverenitást. Franciaország vállalja a béke megtartásának biztosítását.
1761. május 3.
Megszületett August von Kotzebue, német író és diplomata
Weimarban született, majd Jénában jogot tanult, 1781-ben orosz állami hivatalnok lett. 1795-től Németországban élt, a bécsi, majd a weimari színház igazgatója volt. 1800-ban visszatért Oroszországba, de a cár egy feljelentés alapján száműzte Szibériába, ahonnan rövidesen visszahívta és kinevezte a szentpétervári német színház igazgatójává. 1802-06-ig Németországban, azután ismét Oroszországban élt, s ott Napóleon-ellenes folyóiratokat adott ki. 1817-ben I. Sándor cár személyes megbízottjaként tért vissza Németországba. Politikai indíttatású gyilkosság áldozta lett. Korának legsikeresebb színpadi szerzője volt. Több mint kétszáz ötletes darabot írt, amelyek a szentimentalista melodramatikus ízlést szolgálták ki. Legismertebb vígjátéka A kisvárosi németek, amely a XIX. században induló magyar színműirodalomra is nagy hatást gyakorolt. Sok darabját adták elő magyar színpadokon, 1812-ben őt kérték fel darab írására az új nagy pesti német színház ünnepélyes megnyitásához. A darabot - a Béla futását - azonban a cenzúra nem engedte bemutatni. `Kotzebue Ágost jelesebb színdarabjai` a XIX. században 20 kötetben jelentek meg Magyarországon. 1819. március 23-án halt meg Mannheim-ben.
1791. május 3.
Lengyelországban liberális alkotmányt fogadnak el
Az 1788 óta ülésező lengyel parlament, a Szejm elkészíti a királyság alkotmányát. Európa első írott alkotmánya a választott királyságot a szász Wetin-ház örökös monarchiájával váltja fel. Kétkamarás törvényhozást alakítanak ki, amelyben a képviselőházé "a nemzet teljhatalma". A városok nagyobb önkormányzatot kapnak, a közigazgatást központosítják. Eltörlik a szabad vétót, amellyel akár egyetlen kisnemesi képviselő is semmissé tehette a Szejm határozatait. Míg Poroszország és a Habsburg Birodalom kezdetben tiszteletben tartja az alkotmányt, Oroszország májusban bevonul Lengyelországba. Bár szívósan ellenáll, Lengyelországot végül eltapossa a túlerő.
1791. május 3.
Megszületett Henryk Dembinski, lengyel származású magyar honvédtábornok
A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzését követően a Varsói Nagyhercegség századosaként részt vett Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában, majd az 1813-as lipcsei csatában már a francia császár ellen harcolt. 1815-ben visszavonult, de az 1830-31-es lengyel szabadságharc idején ismét fegyvert fogott. Különböző beosztásokban (a végén fővezérként) végigharcolta a felkelést, több tettével hírnevet szerezve magának. 1831. augusztus elején az ellenségtől sűrűn megszállt területen hozta haza Litvániából megfogyott csapatait, e merész és sikeres visszavonulásáért elnevezték a lengyel Xenophónnak. A bukás után Párizsban telepedett meg, s 1848-ban itt ismerkedett meg gróf Teleki Lászlóval, a magyar kormány franciaországi követével, aki Kossuth figyelmébe ajánlotta. A szabadságharc válságos helyzetében kapóra jött a tapasztalt katona felajánlkozása. 1849. január 21-én Kossuth altábornaggyá nevezte ki, 29-én a felső-tiszai I., a közép-tiszai II., valamint a tartalék hadtest élére állította, majd február 12-én a III. és a VII. hadtest is az irányítása alá került. Többhetes erőösszpontosítás után indult meg a tavaszi hadjárat, amely azonban Kápolnánál vereséggel kezdődött: stratégiai és taktikai hibák miatt február 26-27-én Dembinski vesztesen hagyta el a csatamezőt Windischgrätz és Schlik csapataival szemben, s kénytelen volt visszavonulni a Tisza mögé. A már a kinevezése miatt is hevesen ágáló tisztikar nyomására március 3-án leváltották, s helyére Görgey Artúr lépett. Április-május folyamán a felső-magyarországi hadsereg parancsnokaként azt tervezte, hogy Galíciába betörve az orosz csapatok hátába kerül, ám javaslatát a kormány nem fogadta el, s erre lemondott. Júliusban vezérkari főnök, illetve Mészáros Lázár fővezér helyettese volt. A szabadságharc végnapjaiban Kossuth ismét őt bízta meg a fővezérséggel, de az augusztus 5-i szőregi vereséget követően 9-én Temesvárnál is csatát vesztett. A fegyverletételt nem várta meg: Törökországon keresztül visszatért Párizsba. Itt írta meg emlékiratait a magyarországi harcokról. A francia fővárosban hunyt el 1864. június 13-án.
1826. május 3.
Megszületett Csemegi Károly jogász
Csongrádon született, jogi tanulmányait Pesten végezte. A szabadságharc alatt szabadcsapatot szervezett, amelynek őrnagya volt. Ezért a bukás után börtönbüntetést kapott, s besorozták az osztrák hadseregbe. Később Aradon volt ügyvéd, majd 1867-től az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. 1878-ban ő volt a Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke. Egyik kidolgozója volt az igazságügyi szervezeti törvények tervezetének és az 1871. évi XXXIII. tc-nek az ügyészségi szervezetről, amelynek alapján a bírói hatalom elkülönült a közigazgatástól. Nevét azonban az első magyar Btk., az ún. Csemegi-kódex (1878. évi V. tc.) tette ismertté, mely a kor leghaladóbb eszméit tükrözi. Mint kúriai tanácselnök korszerű eljárásjogi elveket (a vád, a védelem, valamint a kétoldalú meghallgatás elve) vezetett be az akkor még nem kodifikált, törvénybe nem foglalt eljárási gyakorlatba. Kiváló szónok is volt. Budapesten halt meg 1899. március 18-án. 2001 októberében egy róla elnevezett könyvtárat avattak fel szülővárosában.
1856. május 3.
Meghal Adolphe Adam francia zeneszerző
Párizsban született 1803. július 24-én. Zongoradarabjai és románcai révén vált ismertté, majd szinte kizárólag színpadi zenét írt. 1829-ben aratta első nagy sikerét a Pierre és Catherine című kétfelvonásos operájával. Több mint 60 operája közül A longjumenau-i postakocsist és a Giraldát tartják a legjobbnak, említendők még a Le Chalet, A nürnbergi baba és a Ha én király lennék című operái. Balettjeiben a zenét a koreográfiának rendelte alá, közülük az 1841-ben bemutatott, Théophile Gautier szövegére írt Giselle a legnépszerűbb, amely drámai erejű zenéje miatt ma is sikerdarab, és Magyarországon is többször felújították. 1847-ben megalapította Párizsban a Théatre National-t, de ez a következő évben megszűnt. 1849-ben a Conservatoire zongoratanára lett, s kritikusként is működött. Énekhangra, fuvolára és zenekarra írt Mozart-variációi minden koloratúr-énekesnő repertoárján szerepeltek. Négy misét és egyéb egyházzenei műveket is szerzett. A francia fővárosban érte a halál.
1881. május 3.
Megszületett Mauritz Béla mineralógus
A kassai születésű tudós tanári oklevelének megszerzése után, 1905-től öt évig Heidelberg, Lipcse, Drezda és Bécs egyetemein tanult, majd a budapesti tudományegyetemen tanított, végül 1943-44-ben az egyetem rektora volt. Két cikluson át elnöke volt a Magyarhoni Földrajzi Társulatnak. Számos addig nem ismert hazai kőzettípust írt le. Feldolgozta a Fruska Gora trachitjait és a Báni-hegység eruptívumait, vizsgálta a Mecsek vulkanitjait, a dunántúli bazaltokat. A II. világháború után idő előtt nyugdíjazták, az akadémikusok közül is kizárták, de tovább dolgozott a Földtani Intézetben és a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Kőzettárában. 1971. február 15-én halt meg Budapesten. 1990-ben az MTA - poszthumusz - rehabilitálta.
1921. május 3.
Megszületett Sugar Ray Robinson amerikai ökölvívó
A II. világháború utáni évek legendás hírű bokszolója Michigan-ben született. Profi bokszolóként először 1940-ben lépett a szorítóba, s az elkövetkező 25 évben 202 mérkőzésből 175-öt megnyert, hat döntetlenre végződött, kettőben nem született döntés, s 19 vereség érte. 1946. december 20-án váltósúlyban szerezte első világbajnoki címét. Igazán azonban a középsúlyúak mezőnyében, 1951-től lett egyeduralkodó. Egy vereség után - 1952-ben - visszavonult a szorítók világától, három évvel később viszont meggondolta magát, visszatért és újra világbajnok lett 1960-ig. Akkor kikapott, s az azt követő időszakban 13 alkalommal volt kénytelen vesztesként elhagyni a ringet. Utolsó összecsapását 1965-ben vívta, s az újabb kudarc után végleg visszavonult. Culver City-ben halt meg 1989. április 12-én.
1926. május 3.
Meghal Johan Gustav Knut Wicksell svéd közgazdász
Stockholmban született 1851. december 20-án. Az uppsalai egyetemen tanult matematikát, latint, görögöt és fizikát. 1880-ban kezdett érdeklődni a nemzetgazdaság iránt. Elmélete szerint az iszákosság okozza a túlnépesedést és követelte az állami születésszabályozást és a kétgyermekes családmodellt. Letette matematikai vizsgáit, s utána öt éven át népgazdaságtant tanult Angliában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában. Első nagyobb munkájában, a Value, Capital and Rent-ben matematikai egyenletekkel hozta logikai kapcsolatba az áru csereértékét a termelési tényezők (munkabér, bérlet, tőke) értékesülésével. 1896-ban jelentette meg Pénzelméleti vizsgálódások, 1898-ban pedig Kamat és ár című könyvét. Főbb tételei: A pénzkamat és a természetes kamat (amely a befektetés hozama) kapcsolata döntő befolyással van az árszint és a pénzérték ingadozására. Szerinte a bankok feladata lenne a természetes és a pénzkamat közötti viszony szabályozása és az egyensúly helyreállítása. Ezért a konjunktúra-ingadozásért a helytelen intézkedéseket hozó pénzintézetek a felelősek. 1903-ban a lundi egyetem rendes tanára lett. Utolsó tudományos munkája Előadások a nemzetgazdaságról címmel tankönyvvé vált. A kétkötetes mű a konjunkturális válságokkal és a fellendülésekkel foglalkozik, amelyeket azóta `Wicksell-folyamatnak` nevez a szakirodalom. Stocksund-ban halt meg.
1958. május 3.
A Magyar Elnöki Tanács rendelete szerint senkinek nem lehet kettőnél több háza
1961. május 3.
Meghal Dinnyés Lajos miniszterelnök
Alsódabason született 1901. április 16-án. Budapesten járt gimnáziumba, majd a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett felsőfokú mezőgazdasági ismereteket. 1931-39 között az országgyűlésben a dabasi választókerületet képviselte kisgazdapárti programmal. 1945-ben az újjászervezett Kisgazdapárt Pest megyei központjának élére került, majd képviselő lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésben is. 1947 márciusától honvédelmi miniszter volt. A miniszterelnöki tisztségbe a kommunista párt javaslatára került 1947. május 31-én, és megbízatását 1948. december 10-ig töltötte be. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta az 1947-es békeszerződést. Lényegében a kommunista párt kívánalmai szerint kormányzott, s miután a (csalással megnyert) 1947-es választások után a kommunisták akaratából ismét kormányfő lett, teljes egészében elfogadta az általuk előírt politikai irányvonalat. Így tényleges politikai hatalma egyre csökkent, s végül 1948 decemberében - kihasználva a pénzügyminiszter külföldre menekülését - a kommunisták lemondásra kényszerítették. Ezután az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke, 1952-től haláláig az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója volt, és továbbra is országgyűlési képviselő maradt. 1958-ban az országgyűlés egyik alelnökévé választották, s ezt a tisztséget haláláig megtartotta.
1965. május 3.
Meghal Szakasits Árpád egykori köztársasági elnök
1971. május 3.
Walter Ulbricht lemond, utóda Erich Honecker
Párt- és állami funkcióiban (1960 óta az Államtanács elnöke) a posztsztálinista nézetű Ulbricht két évtizeden át meghatározta az NDK fejlődését. Sokat, de kevés eredménnyel fáradozott a gazdaság stabilizálásán és hatékonyságának emelésén (az NDK teljes lemaradása az NSZK mögött az ő uralmának idejére esik), valamint az NDK nemzetközi pozíciójának erősítésén. 1969-ben a nemzetközi jogi elismerés fejében formailag felajánlotta ugyan az NSZK-nak a `békés egymás mellett élést` makacs nyugatnémet-ellenességével azonban valójában gátolta a folyamatot, s a Szovjetunió közeledését a Nyugathoz.
1986. május 3.
Meghal Bálint Endre festő
Budapesten született 1914. október 27-én. Az Iparművészeti Főiskola reklámgrafikai szakán végzett, majd Vaszary János és Aba Novák Vilmos szabadiskolájában képezte magát. Az 1930-as években expresszionista képeket festett, majd szürrealista stílusával Vajda Lajos művészeti hagyományait folytatta. 1945 után tagja volt az Európai Iskola művészeti csoportnak. Több évig élt külföldön, Párizsban készítette el a Jeruzsálemi Biblia 1200 illusztrációját, amellyel nagy elismerést aratott. Színpadi díszleteket is tervezett. Több mint ötven hazai és külföldi tárlaton szerepelt képeivel. A Kossuth-díjat 1985-ben kapta.
1990. május 3.
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefnek ad kormányalakítási megbízást
1991. május 3.
Közzéteszik a Windhoek Nyilatkozatot
Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává. Annak emlékére tartják, hogy 1991. május 3-án tették közzé a `Windhoek Nyilatkozatot`, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, valamint azokról, akiket munkájukban akadályoztak, illetve akadályoznak. A sajtószabadságot először a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarálták, állampolgári jogként az 1791. évi francia alkotmány rögzítette, azután került be más országok alkotmányába. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot. - Az UNESCO 1997-ben díjat alapított a sajtószabadságért. A kitüntetés Guillermo Cano kolumbiai újságíró nevét viseli, aki életéért fizetett a kolumbiai drogbárók üzelmeit leleplező írásaiért.
2001. május 3.
Meghal Vörös Vince kisgazda politikus
Kisbicsérden született 1911. február 23-án. 1930-tól volt tagja a kisgazdapártnak. 1940-44-ben a Kis Újság munkatársaként, majd 1944-47-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésben jegyzőként működött. 1947-ben a köztársaságellenes összeesküvési koncepciós per vádlottja volt, de felmentették. 1945-48-ban a Magyar Parasztszövetség főtitkára volt. Az 1950-es években politikai okokból kulákká nyilvánították, ezért 1955 júniusában családjával együtt kitelepítették otthonából, ahová csak 1956 nyarán térhetett vissza. 1956 októberében újjászervezte a Parasztszövetséget, majd a szovjet csapatok bevonulásakor az Egyesült Államok budapesti követségére menekült. Később munkásként dolgozott, s ment nyugdíjba. 1989-ben ismét a Parasztszövetség főtitkára, majd 1994-ig elnöke volt. 1989-90-ben az újjászervezett kisgazdapárt elnöke, 1991-től a párt örökös tiszteletbeli elnöke volt. Közben, 1992-ben kizárták az FKGP-ből, de 1998-ban megkövették, s örökös tiszteletbeli elnök lett. 1990-94 között országgyűlési képviselőként és a parlament alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben visszavonult a közéleti szerepléstől. Bakonyán halt meg.
