Szökőár-szakértők elemezték a minószi civilizáció pusztulását

A vulkánkitöréstől a vízözönig

Európa első nagy kultúrája kb. 4000 évvel ezelőtt Kréta szigetén jött létre, és mintegy öt évszázadon keresztül virágzott. Kifinomult művészettel és építészettel rendelkezett, kiterjedt kereskedelme révén pedig kapcsolatban áll a görög szigetvilággal. A minószi civilizáció azonban i.e. 1500 körül hirtelen eltűnt, és senki nem tudja, miért.

1939-ben Szpiridon Marinatosz, görög régész a Krétától északra fekvő Théra szigetén i.e. 1600 körül történt vulkánkitörést okolta a minószi civilizáció pusztulásáért. A vulkán nagyjából 32 kilométer magasságba lövellt ki hamut és követ, ami sötétségbe borította a Földközi-tenger térségét. A robbanás tízszer erősebb volt, mint az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése, amely 300 települést törölt el a Föld színéről, és 36 ezer ember életét oltotta ki.

Gyászolók Indiában

A Théra szigetén történt természeti csapást több író is a Platón által említett legendás Atlantisszal kapcsolja össze. Marinatosz elméletét 1967-ben erősítették meg, amikor kiásták a minószi kultúrához tartozó, thérai Akrotiri város maradványait, amelyet vulkáni hamu fedett be. Akrotiri a bronzkori Pompejiként vált ismertté, mivel a hamu itt is épségben megőrizte a házakat, utcákat és freskókat.

A későbbi vizsgálatok azonban már nem támasztották alá Marinatosz teóriáját. Kiderült, hogy az Akrotiriben talált cserépedények nem a minószi kultúra utolsó szakaszából származnak, és a krétai települések a vulkánkitörés után még legalább egy nemzedéken át továbbéltek.

A régészek végül arra a következtetésre jutottak, hogy a minósziak nem csak túlélték a természeti katasztrófát, hanem civilizációjuk továbbvirágzott, míg egy másik, ismeretlen csapás - tűz, földrengés vagy idegen hódítók - véget nem vetett ennek a fejlődésnek. Úgy tűnt, Théra szerepét túlbecsülték. De egy új, megdöbbentő bizonyíték ismét más megvilágításba helyezi a vulkán egykori kitörésének erejét.

Ma évente több ezer turista látogat a knósszoszi romokhoz, amelyeket Sir Arthur Evans 19. századi ásatásai ismertettek meg a világgal. 1900-ban Evans talált egy csodálatos kőtrónust, amelyről úgy vélte, hogy a Krétán uralkodó, legendás Minósz királyé és leszármazottaié lehetett. Az 1980-as években azonban a régészek új nemzedéke teljesen más következtetésre jutott. Kiderült, hogy Kréta tele van Knósszoszhoz hasonló felépítésű településekkel, ami arra utal, hogy Krétát nem egyetlen király uralta, hanem több független hatalmi központ létezett.

Joseph Alexander "Sandy" MacGillivray, az athéni British School kutatója a civilizációk pusztulásával foglalkozik. Kollégájával, Hugh Sackett-tel a Kréta északkeleti részén fekvő Palaikasztro nevű minószi város ásatásán dolgozik. A város mintegy 5000 lakosnak adott otthont, kövezett és csatornázott utcáin vakolt és festett házak álltak. Különleges leletnek számít egy nemesi ház alapzata, amelyet bíborvörös agyagpala és fehér mészkő borított. A házat valószínűleg földrengés pusztította el, nem építették újjá, ezért olyasmit is megőrzött, ami máshol nem található.

A házat porszerű szürke hamu fedte be, amelyről a vegyelemzések kimutatták, hogy a Théra vulkán kitörését követő csapadékból származik. A hamu azonban nem egyenletesen oszlott el, hanem csak bizonyos helyeken maradt meg: pl. egy törött edényben, az udvari csatornában, és vékony rétegben a fő utcán. Úgy tűnik, mintha egy hatalmas áradat mosta volna el a hamut, amiből csak ennyi maradt. Valamilyen hatalmas erőnek kellett lenni, ami felszakította az utcaköveket, és átdobta őket a falakon. A probléma csak az, hogy a ház nem a tengerparton fekszik, és semmilyen víz vagy folyó nincs a közelben.

De nem ez volt az egyetlen furcsaság: az épületeknek csak a tengerpart felé néző oldala dőlt össze, a többi rész viszonylag épen maradt. A tengerparton talált földrétegben pedig törött cserépdarabok, kövek és hamu, valamint állati fogak és csontmaradványok hevertek nagy összevisszaságban. Valószínűleg egy különösen erős vihar okozhatta ezt a káoszt, de MacGillivray egyre inkább úgy vélte, hogy az inkább egy szökőár lehetett.

1. A vulkánkitöréstől a vízözönig
2. A cunamikutató új elmélettel sokkolt