Szökőár pusztította Pisa ókori kikötőjét

2007. november 13. 12:00

Pisa városát általában ferdetornyáról ismerjük. Hamarosan azonban fontos régészeti lelőhelyként is számon tarthatjuk majd, mivel egy egész ókori hajóflottát ástak ki a városban.

Az etruszk világ mindennapjairól mesélnek

A pisai San Rossore vasútállomás környékén egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek meg az ásatások. Eddig 39 hajóroncs került elő rendkívül jó állapotban. A helyszínen talált rézszegek nagy része és a faanyag sértetlen maradt, és sok esetben még a rakomány maradványai is megtalálhatók az eredeti  terrakotta amforákban. Előkerült egy római halfűszerrel (garum) teli hordó, valamint a felborult hajó alá szorult tengerészek csontváza is. Az egyik hajó húst szállított, egy másikon pedig élő oroszlánt vittek Afrikából a római arénákba.

A legfurcsább azonban az, hogy a hajótemetőben talált roncsok nem egy periódusból, hanem különböző korokból valók. A kutatók szerint ennek oka abban keresendő, hogy az i.e. 6. századtól egy csatorna kötötte össze a pisai dokkokat a nyílt tengerrel, és nagyjából 100 évenként egy szökőárhoz hasonló természeti katasztrófa sújtotta ezt a tengeri utat, amely utasaikkal, rakományukkal együtt felborította és elsüllyesztette a hajókat.

A 39 hajóroncsból 16-nak már a korát is meg tudták állapítani: azok az i.e. 5. század és az i.sz. 4. század közötti időszakból származnak. Néhány szétszórtan fekvő lelet azonban még régebbi. "A hajók a folyamatosan változó életet jelképezik. Néhányan megfeneklettek, másokat a vihar süllyesztett el vagy a hatalmas szökőár küldött a tenger mélyére" - állítja Elena Rossi régész, aki a kezdetektől a hajótemető feltárásán dolgozik.

A hajóroncsok fontos darabját képezik annak a kirakósnak, amelyet a régészek már évszázadok óta próbálnak megérteni. Azok tartalmának és építési módjának elemzése megmutatja, kivel kereskedtek az etruszkok és a rómaikak, valamint hogyan éltek és hogyan hasznosították a Földközi-tenger adta lehetőségeket.

A legrégibb hajók tulajdonosai görögök és föníciaiak voltak, ami arra enged következtetni, hogy a titokzatos és kevéssé értett etruszkok valójában élénk kereskedelmet folytattak. Az egyik hajó olyan amforákat szállított, amelyeken Spanyolországból és Itália Campania nevű tartományából származó homokot találtak, ami nem hagy kétséget afelől, merre is jártak ezek a hajók.

Egy másik hajó evőeszközöket és edényeket szállított az egészen egyszerű tárgyaktól az értékes darabokig. Az eddig megvizsgált hajók között nem találtak hadihajót, utasszállító hajók pedig még nem léteztek akkoriban. A gazdagabb polgárok helyet béreltek az egyik kereskedelmi hajón, ami magyarázatot ad arra, miért találtak a fedélzeten olyan értékes személyes tárgyakat, amelyek nyilvánvalóan nem a személyzethez tartoztak.

Az egyik szabályosan lehorgonyzott hajó kötelei sértetlen állapotban maradtak fenn. Rakománya között értékes ékszereket, kézzel mintázott kerámiát és különböző személyes holmikat találtak; az evezőpadba pedig görög betűkkel az akedo szó volt belevésve, ami sirályt jelent, és valószínűleg így hívták a hajót is. A Chiatta nevű hajó fejjel lefelé süllyedt el egy viharban, árboca sértetlen maradt.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma