Fölcsuszamlás okozta az ókori cunamit

Komoly pusztítás az ókori tengerpartokon

A hatalmas földtömeg 10 km-t tett meg a szárazföldön, majd a partoktól 20 km-re jutott a Jón-tengerben. A szökőár pár percen belül megemelte a tengerszintet és a Földközi-tenger nyugati része felé vette útját. Elsőként a görög, az albán és az északi partokat érte el - írta a Panorama című olasz hetilap. A szökőár által fakasztott hullámok a vihar hullámaival összehasonlítva ugyan alacsonyabbak, de nagyon hosszúak és jellemzőjük, hogy gyors terjedésük vonatkozik a tengerszint alatt lévő egész vízoszlopra.

Az ókori szökőár rekonstrukciója

A szökőár tehát végigseperte a tengerfenéket, a nagy nyomás cseppfolyósította a finom, planktonokból és szemcsés anyagokból álló üledéket, amelyet kilométerek százain sodort a nagy mélységek felé. Felhalmozódásuk ma is látható a Jón-tenger fenekén.

A kutatóknak matematikai formulákkal és háromdimenziós számítógépes ábrázolással sikerült "lefilmezniük" a szökőár történetét, így kiderült, hogy a hullám három és fél óra alatt jutott el a Közel-Keletig, és rázúdult a mai Izrael, Szíria és Libanon partjaira.

A rekonstruálással fény derült a neolitikum egyik rejtélyére is: Atlit-Jam falu lakóit valószínűleg az etnai földcsuszamlástól származó hullám kényszerítette menekülésre. A település helyén ugyanis számtalan olyan nyomot találtak korábban, amiből arra lehetett következtetni, hogy a lakosoknak hirtelen kellett elhagyniuk lakóhelyüket. Ilyen volt például a hatezer kihalászott és otthagyott hal maradványa.

(Múlt-kor/MTI)