Urbanizációról mesél a budapesti HÉV

Kis forgalom és alacsony költségszint

A helyiérdekű vasutak kiépítése hazánkban az 1880. évi XXXI. törvénycikk alapján kezdődött, az országos hálózat kiépítése után. Helyiérdekű vasutak és mellékvonalak ott létesültek, ahol a vasúti szállítás iránti kereslet, a helyi piac és népesség kisebb volt. E vasutak koncessziós részvénytársasági formában épültek, de gyakran a Magyar Államvasutak üzemeltette őket. A koncesszió lejárta után e vasutak tulajdonjoga az államra szállt, ám anyagi nehézségek miatt többnyire már előbb államosították őket.

E vonalakat többnyire helyi anyagok, eszközök, tőke és munkaerő bevonásával, igen takarékosan építették. Működtetésük fő szempontja a kis forgalomhoz illeszkedő alacsony költségszint volt, amit az egyszerűbb műszaki kivitel és vasúti szolgálat tett lehetővé. E vasutak többnyire normál nyomtávolságú pályán közlekedtek, Erzsébetig két, másutt egy sínpáron - később ezeket is kettőre bővítették.

A Ludovika-Pestlőrinc közti - azóta felszámolt, keskenyvágányú - vonalon már 1887. április 12-én megindult a forgalom, majd 1887. augusztus 7-én a Budapest-Közvágóhíd-Soroksár közti 10 km-es szakaszt is átadták. A gödöllői vonal első szakaszát, a Keleti pályaudvartól Cinkotáig, 1888. július 20-án adták át. Ebben az évben épült ki a szentendrei és a dunaharaszti kapcsolat is, így két év alatt 41,8 km-es hálózat jött létre.

Ekkor még a lóvasúttal együtt működtették e vonalakat, de 1889-ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) leányvállalatot hozott létre Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. (BHÉV) néven. A forgalmat gőzmozdonyokkal és személykocsikkal, vasútszerűen bonyolították le. A 8,4 méteres kocsikban 32 ülőhely volt, gőz fűtötte és acetilén világította őket. A vonatok maximum 30 km/óra sebességgel közlekedtek, érkezésüket harang jelezte, a szerelvényeket kürt indította. 1888-ban a vonalak 600 ezer, 1891-ben egymillió, 1895-ben 2,7 millió utast szállítottak, elsősorban kofákat és kirándulókat.

A soroksári vonalat 1892-ben Ráckevéig hosszabbították meg. 1899-ben épült ki a Gellért-tér és Budafok között a HÉV, ez később Nagytétényig jutott, majd szárnyvonal épült Törökbálintra. (Ezek végállomása 1942-ben a Körtérre került, 1963-tól a két vonalon villamosok jártak.)

1. Kis forgalom és alacsony költségszint
2. Az átszervezésektől a modernizációig