Máig nem ismert az MTI 1956-os fényképeinek sorsa

Vince Mátyás, az MTI Zrt. elnöke a könyv előszavában azt írja: a sorozat felvállalt célja az, hogy évről évre folyamatosan és kronologikusan átfogó válogatást adjon közre a Magyarországra vonatkozó digitalizált történelmi fotók legjavából. A sorozatnyitó Kor-képek 1945-1947 albumot tavaly az 1938-1945-ös korszakot átfogó kötet követte, s idén magától értetődően esett a választás az 1956-os évre, a XX. századi magyar történelem egyik legdicsőségesebb, s egyben legtragikusabb évére. Az ötvenedik évfordulón a nemzeti hírügynökség e fotóalbum kiadásával is tisztelegni kíván a forradalom emléke előtt.

Fotós egy kilőtt tank tetején

A mostani, harmadik kötet időhorizontja a teljes 1956-os év: az album nem csak a forradalom napjaiban készült fotókat, hanem a forradalmat megelőző hónapok történéseit rögzítő fényképeket, illetve a forradalom leverése utáni időszakból fellelhető sajtófotókat is tartalmazza. Vince Mátyás úgy fogalmaz: "A kötet fotóanyagát áttekintve sokaknak támadhat hiányérzete - én is közéjük tartozom". S ez nem a válogatás hibája, hanem abból a szomorú tényből fakad, hogy a forradalom idején készült fotók jelentős része eltűnt, megsemmisült.

A Magyar Távirati Iroda archívumából például - valószínűsíthetően 1957 elején - a Belügyminisztérium szinte a teljes 56-os negatív-állományt elvitte, s ennek az anyagnak azóta sem tudunk nyomára bukkanni - teszi hozzá. Mint írja, alig van képi dokumentációja annak a néhány napnak, a november 4. és november közepe közötti időszaknak, amikor a hatalmas szovjet túlerővel szemben a felkelők felvették a harcot, s ameddig tudták, tartották állásaikat.

Hozzáteszi azt is: nincsenek képek a magyarok deportálásáról a Szovjetunióba, rettenetesen kevés a megmaradt fotó a forradalom fővároson kívüli eseményeiről, s néhány kivétellel nem bukkantunk olyan fényképekre sem, amelyek a Nagy Imre köré tömörült csoport jeles személyiségeit, akiket az 1958-es perben halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre ítéltek - Gimes Miklóst, Szilágyi Sándort, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, vagy Vásárhelyi Miklóst - örökítenék meg a forradalom napjaiban.

Az érdeklődő külföldi olvasóra gondolva az MTI idén is lefordította angolra és németre a képaláírásokat, valamint az előszót, továbbá Rainer M. János a korszak megértését segítő történészi bevezetőjét.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)