A sámsonházai Fejérkő régészeti kutatása

2006. február 24. 12:00 Rácz Miklós

Az utóbbi évtizedekben sajnálatosan elbozótosodott várat rendszeres gondozással, turistaút, pihenőhely és információs tábla kialakításával kirándulóhellyé kívánják fejleszteni.

A faerődítéstől a kővárig

Egyik korán elpusztult középkori várunk a Nógrád megyei Fejérkő, mely Pásztó közelében, a Zagyva festői völgyének nyugati oldalán található, Sámsonháza falu felett. A vár történetéről úgyszólván hallgatnak az írott források, egyetlen említése 1328-ból való, de történeti viszonyairól itt sem szerepelnek információk. 1409-től, mikor legközelebb hallunk róla, a vár már elpusztult, mint `Fejérkő vár helyét` említik csak a források, mely a Kókai Kacsi család, a Tétényi család, Cillei Borbála királyné, majd a Tari család birtokában volt.

Forrás: www.varak.hu

A vár a levegőből - a munkák megkezdése előtt

Az írott források alapján tehát nagyon keveset tudhatunk meg, és a várról napjainkig részletes felmérés sem készült. Ilyen előzmények után nyílt alkalom 2004-2005-ben a vár felmérésére és régészeti vizsgálatára. Ezzel párhuzamosan a fennálló falak állagmegóvására is sor került. A két évadban a régészek összesen négy helyen végeztek kutatást a várban: az északi palotaszárnyban, a vár déli felén és a falszorosban, a déli várárokban és a külső kapunál.

A régészeti kutatás feltárta
, hogy Fejérkő építését megelőzően a várhegyen már állt egy korábbi, egyszerűbb, fából épült erődített épület. Egy helyen előkerült a cölöpszerkezetű védőfal részlete, a várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos falú, agyagtapasztásos épület omladéka és feltételezhető alapfal-maradványa. Ehhez az egyszerű várhoz hasonló több is állt a XII-XIII. században Magyarországon, s itt is a terület földesurának erődített lakóhelye lehetett. A történeti forrásokból arra lehet következtetni, hogy az a területet, mely ma Sámsonháza faluhoz tartozik, a XIII. század második felében egy család három egymást követő generációja birtokolta: Györke, annak fia Jobbágy, és Jobbágy fia, Sámson. Az első vár felépítése valószínűleg e három generáció valamelyikének tulajdonítható.

A faerődítés azonban nem sokáig állt fenn. Valamikor a XIII. század második felében vagy a XIV. század elején a várhegyen a korábbi, egyszerű erődített ház helyén nagy szabású építkezésbe fogott a birtokos, valószínűleg az 1290-ben szereplő Sámson: a messze környéket uraló, erős kővár épült fel, mely az építkezéshez használt, a környéken ritka hófehér kőről a Fejérkő nevet kapta. A kettős fallal övezett várba külső és belső kapun át lehetett bejutni. A vár északi felében palotaszárny állt, melyet fafödémek osztottak több szintre, a palotaszárny mellett ma is látható a vízgyűjtő sziklába faragott ürege. Az épületszárny omladékrétegének leletanyaga tanúskodik a vár XIV. század eleji pusztulásáról. A kettős fallal övezett várba külső és belső kapun át lehetett bejutni.

A pusztulás körülményeiről egyelőre nem tudhatunk biztosabbat, 1409-ben és azután több alkalommal már "Fejérkő vár helye" szerepel az írott forrásokban. A hagyományt, mely szerint a XV. század közepén a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkőt is megszállták, a régészeti leletek is alátámasztani látszanak, az azonban biztos, hogy a vár ekkor más régóta rom volt. Az írott források erről sem szólnak, ennek ellenére úgy látszik, hogy komolyabb harci cselekmények is folytak itt, talán Mátyás valamelyik, a husziták ellen vezetett hadjárata során. Erre utal a külső várfalnál, s a korábbi leletek alapján a ciszternából is került elő ágyúgolyó. A husziták itteni jelenlétére vallhatnak továbbá a várban talált XV. századi edénytöredékek és I. Ulászló király (1439-1444) dénárja.

A romok pusztulása, elhordása egészen a XX. század közepéig tartott. A XIX. század végén Könyöki József még a mainál jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán, melyet a jelenlegi kutatások részben igazoltak, részben pontosítottak.

Az utóbbi évtizedekben sajnálatosan elbozótosodott vár területének látogathatóvá tétele után a jövőben további kutatásra és részleges rekonstrukcióra is lehetőség nyílhat.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma