Női nemi szervektől hemzsegett az őskori barlang

2006. február 20. 12:15

Egy nemrég megjelent könyv szerzője szerint a pleisztocén kor végén keletkezett barlangrajzok szisztematikus elemzésével kimutatható, az őskori művészet története a női nemi szerv körül bontakozott ki.

Az ősember szexuális érdeklődésének vizuális lenyomata

Az ábrázoló művészet legkorábbi ránk maradt alkotásaiként a kőkori barlangfestményeket ismeri a művészettörténet. A képek létrehozói feltehetőleg a közösség leginkább tisztelt tagjai, a sámánok, s a témák túlnyomó többsége az életben maradás legfontosabb jelenetét, a sikeres vadászatot ábrázolja. A kőkori művészet természete címmel megjelent könyv cáfolja ezt a nézetet. (A kötet magyarul még nem jelent meg; eredeti címe: The nature of paleolithic art.)

A szerző, az Alaszkai Egyetem paleobiológusa, Dale Guthrie a 10-40 ezer évvel ezelőtti ábrázoló művészetet vizsgálta, s következtetése szerint a barlangok rajzainak zöme a nemiséget megjelenítő egyszerű falfirka - áll a LiveScience magazinban.

Forrás: LiveScience

Dale Guthrie


Kiterjedt összehasonlító képelemzés jelentette Guthrie kutatásainak alapját, amelynek során több ezer, a pleisztocén kor végén keletkezett, barlangfalat díszítő tömzsi hüvelykujj és széles kéz körvonalát is egybevetette ma élő férfiak, nők, fiatal fiúk és lányok kezéről készült fényképekkel. A szerző ezek alapján úgy véli, hogy a barlangrajzok alkotói kamasz fiúk voltak, s hogy ez egyúttal az ábrázolások zömét jelentő kisebb ábrák jelentésére is magyarázatot jelent.

Forrás: LiveScience

Női nemi szerv ábrázolások Európa barlangjaiból
(Guthrie könyvéből)
 

 

A barlangrajzok kedvenc témáját jelentő női nemi szerv mellett ugyanis leginkább egészalakos Pamela Andersonok tűnnek fel a falakon, bár az ábrázolt alakok hatalmas mell- és csípőmérete a maitól eltérő szépségideálról árulkodik. A villendorfi Vénuszhoz kapcsolódó magyarázatokat tehát nem kell átírni a szakkönyvekben. Az új könyv alapján azonban nem ártana a barlangrajzokkal foglalkozó képes albumok átszerkesztése.

A kőkori művészet természete háromezernél is több fotóval azt igyekszik bizonyítani, hogy számos ábrázolás valóban a vadászathoz kötődik, de ha csupán az élelemszerzéshez köthető rajzokat elemzik a művészettörténészek, nem kapunk teljes képet. A nemiséget ábrázoló témák mellett valóban az aprólékosan kidolgozott vadászjelenetek jelentik az őskori barlangrajzok másik jelentős csoportját. A nagyvadakat, bölényt, medvét, szarvast, lovat, kecskét ábrázoló képek feltehetőleg felnőttek kézügyességét dicsérik, készítőjük önbeteljesítő jóslatként rajzolta le a zsákmányt oldalából kiálló dárdával, amint szájából ömlik a vér.

A fazekasságot megelőző időszakból mindazonáltal meglehetősen kevés értékelhető leletet őriz az utókor. A textil és a bőr, a mindennapokban használt anyagok többsége nem maradt meg több tízezer évig. Az őskori társadalmak női tagjainak mindennapi tevékenységéről így vélhetőleg hiányosak az ismereteink, s a jellemző munkamegosztásról sem igazán állíthatunk bizonyosat.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma