12 ezer éves barlangrajz Angliában

2003. június 18. 12:08

12 ezer éves barlangrajzra bukkantak Angliában. Az őskori alkotás egy nagytestű patás állatot és két madarat örökített meg. Ez az első ilyen jellegű lelet, amire Angliában bukkantak. Ehhez hasonló régészeti felfedezés Európában eddig csak Franciaországban és Spanyolországban volt.

az ismeretlen patás
A 12 ezer éves barlangrajzot Paul Bahn, Paul Pettitt és spanyol régész kollégájuk, Sergio Ripoll fedezte fel a közép-angliai Crewell-sziklánál. Eddig ez a legrégebbi ismert őskori sziklafestmény Nagy-Britanniában.

Az idő alaposan elbánt a kissé primitív műalkotással, de azért így is ki lehet venni, hogy az erősen károsodott rajz két madarat és egy nagytestű patást ábrázol. Az egyik madár gólya vagy hattyú lehetett, a másik pedig egy ragadozó madár. A patás állattal kapcsolatban úgy nyilatkoztak a kutatók, hogy ha élethű a rajz - márpedig miért ne lenne az -, akkor ez az állat nagy valószínűség szerint nem élt a szigetországban, tehát akik azt megörökítették a falon, "bevándorlók" voltak.



Az őskor Sixtusi kápolnája
Spanyolország északi részén, a Vizcayai-öböl partján bújik meg az őskori világ legszebb alkotása. Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatott ásatásokat. Kislánya azonban unatkozott, így felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan toros, toros! (bikák, bikák!) kiáltással futott vissza, és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították. A kor tudósai hamisítványnak mondták a barlangrajzokat, de az idő Sautoulát igazolta, és bebizonyosodott, hogy valóban őskori leletről van szó.
így fest valójában a lelet
Bahn, Pettitt és Ripoll elmondták, hogy az angliai lelet kísértetiesen hasonlít a Franciaországban és Spanyolországban talált barlangrajzokra. Köztudott, hogy az Európában ismert őskori barlangrajzok közül a lascaux-i és az altamirai alkotások maradtak fenn a legjobb állapotban. Azokon lovak és bikák láthatók.

A brit szigeteken valószínűleg azért nem maradhatott fenn eddig egyetlen paleolitikum kori barlangrajz sem, mert a kontinenshez képest itt a nyirkos időjárás gyorsan korrodálja a festményeket. Ezen a területen egyébként folytak már ásatások a 19. században, csakhogy akkor nem vették észre a rajzokat - csupán egy 12 ezer éves csonttűre bukkantak a régészek. Később pedig már egyre jobban rongálódott a karcolat, mivel az 1940-es években néhány kiránduló graffitiben örökítette meg ottjártát.

A legismertebb magyarországi barlanglakó a vértesszőlősi Samu. A Pécsi Márton, majd Vértes László által feltárt lelőhelyen egy 350 ezer éves előember csontjaira, valamint lábnyomára és eszközeire bukkantak. Mivel azonban Samu átmenet volt a fölegyenesedő és a már értelmes ember között, ő nem hagyott ránk semmilyen barlangrajzot. Ennek ellenére a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus fellelése fontos adatokkal szolgált az emberiség történetének kutatásában.



az altamirai alkotás


Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma