I. Bajbarsz
2005. szeptember 20. 19:12
A diplomata uralkodó
A Bizánci Császársággal jó diplomáciai kapcsolatokat igyekezett kiépíteni. Ennek érdekében követeket küldött Konstantinápolyba, VIII. Palaiologosz Mikháél udvarába. A bizánci uralkodó válaszul elrendelte az ősi mecset helyreállítását, és engedélyezte, hogy az egyiptomi kereskedők és követek átkeljenek a Hellészpontoszon és a Boszporuszon. Uralkodása alatt Bajbarsz arra törekedett, hogy minél több török rabszolgával bővítse a mamlúk hadsereget. Másik célja az volt, hogy a perzsiai mongolokkal szemben a dél-oroszországi Arany Hordával szövetségre lépjen. 1261-ben követeket küldött Manfréd szicíliai királyhoz, majd a következő években közeledésének újabb itáliai követségekkel adta tanújelét. Válaszul Anjou Károly (később Nápoly és Szicília királya) 1264-ben küldötteket menesztett Kairóba, Bajbarsznak szánt levelekkel és ajándékokkal megrakodva. A király küldöttsége ékes bizonyítéka volt a mamlúk szultán befolyásának és hatalmának. Bajbarsz e távoli országok uralkodóival is kapcsolatba lépett, így például kereskedelmi szerződéseket kötött I. Aragóniai Jakabbal, valamint X. Alfonzzal, León és Kasztília urával. Egyik legzseniálisabb politikai lépése volt, hogy Kairóba hívta a bagdadi Abbászida-dinasztia egyik száműzött leszármazottját, akit 1261-ben kalifának (azaz a muszlim közösség vezetőjének) nevezett ki. Bajbarsz így kívánta törvényesíteni, és az iszlám világ első hatalmává tenni szultánságát. A kairói Abbászida-kalifáknak azonban nem volt valóságos hatalmuk a mamlúk államban.
Bajbarsz nemcsak tehetséges katonai vezető és diplomata volt: csatornákat építtetett, kikötőket hozatott rendbe, valamint Kairó és Damaszkusz között kialakított egy rendszeres és gyors postaszolgálatot, amely négy nap alatt juttatta el céljához a küldeményeket. Bajbarsz építtette a nevét viselő nagy kairói mecsetet és iskolát, továbbá az első egyiptomi uralkodó volt, aki főbírákat nevezett ki az iszlám jog négy legfontosabb iskolájának képviseletére.
Bajbarsz rajongott a vadászatért, a lovaspólóért, a harci játékokért és az íjászatért. De nemcsak a játékban jeleskedett, hívő muszlim volt: nagylelkűen osztogatott alamizsnát, és szigorúan vigyázta alattvalói erkölcseit - 1271-ben például betiltotta a borfogyasztást.
Bajbarsz Damaszkuszban halt meg: egy pohár, valójában nem is neki szánt méreg vetett véget életének. Itt temették el, az általa alapított, ma az-Záhiríjának nevezett könyvtár kupolája alatt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.