Kovács Tamás

A férjét istenítő vörös grófnő

Csíkszentmihályi és krasznahorkai gróf Andrássy Katinkaként született, férje után Károlyi Mihályné lett, majd Kovács András filmrendezőnek is köszönhetően „vörös grófnőként” vonult be a magyar köztudatba. Maga Andrássy Katinka is sokat tett azért, hogy férje, s így az ő neve is bekerüljön a magyar történelmi credóba. Segített férjének memoárja megírásában, de nem csak megírta a saját maga visszaemlékezéseit (Együtt a forradalomban, Együtt a száműzetésben), de az 1980-as években még történelmi szakfolyóiratokban (História, Századok) is publikált. Ugyanakkor tény, hogy minden írásának központjában néhai férje, Károlyi Mihály áll, hozzá képest szinte minden más mellékes és másodlagos. Károlyi körül forogtak gondolatai a forradalomban, a száműzetésekben, de még halála után is. De ki is volt ez az arisztokrata családból származó, ám politikai és világnézetét tekintve mindig is a baloldali liberális körökhöz tartozó örökifjú és lázadó „vörös grófnő”?

Andrássy Katinka – egyetemben három leánytestvérével, Ilonával, Borbálával és Klárával (Kája) – az egyik legpatinásabb és legbefolyásosabb magyar arisztokrata családban látta meg a napvilágot az Andrássy család ősi fészkében, a tiszadobi kastélyban 1892. szeptember 21-én. Édesapja gróf Andrássy Tivadar – a kiegyezés atyjának, Andrássy Gyulának fia – maga is politikus, képviselő volt. Édesanyja gróf zichy Zichy Eleonóra. Édesapja korai, 1905-ös halála után nem sokkal az anya újból férjhez ment, méghozzá egykori ura testvéréhez, ifjabb Andrássy Gyulához. Így a tizenéves Andrássy Katinka nevelését lényegében nagybátyja végezte, illetve szervezte meg.

A nagynevű ősök és a befolyásos kortárs családtagok azonban csak a máz voltak, a családban rideg belső viszonyok uralkodtak. Bár a négy Andrássy lány neveltetése a kor arisztokrata és nagypolgári szokásának megfelelően zajlott, vagyis házitanítók, valamint angol, francia és német nevelőnők foglalkoztak a lányokkal, hogy a társasági élethez (is) szükséges nyelveket magas szinten elsajátíthassák, anyjuk erkölcsi ideái még a kor viszonyai mellett is meglehetősen szigorúnak mondhatóak. Így például minden, a lányai által elolvasandó könyvben előre összevarrta azokat az oldalak, amelyek tartalmát nem tartotta helyesnek.

A klasszikus arisztokrata miliőben Andrássy Katinka nehezen találta a helyét. Tán személyiségéből, vagy családi viszonyai miatt, tán életkorából, tán a korszellem miatt, de tény, hogy ő volt a az „örök lázadó”, akit a művészetek mellett a kor társadalmi kérdései is erősen foglalkoztattak.

Frigy, mint híd

Az Andrássy családban a politika, a politikai életben való részvétel több volt puszta elfoglaltságnál: életforma volt. Így a századforduló politikai életébe egyre komolyabban bekapcsolódó Károlyi is egyre gyakrabban került közvetlen kapcsolatba az Andrássy családdal, s későbbi feleségét egy ilyen alkalommal ismerte meg 1905-ben. A kapcsolat – amelynek kibontakozása sem volt egyszerű – 1914-re érett házassággá. Andrássy Gyula a két család közti feszültség csökkenését, és saját politikai pozícióinak megerősödését várta ettől az általa „hídnak” minősített frigytől.

A teljes cikk a 2012 őSZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. téli száma