A nyilasoktól a szocialista világpiacig: Csikós-Nagy Béla

Az 1939-től második kormányfői idejét töltő Teleki Pál reformtörekvései jegyében 1940-ben létrehozta a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályát. Más tehetségek mellett az akkor huszonöt éves közgazdászt, Csikós-Nagy Bélát is odavitte. Ő is részt vett a Magyar gyári munkásság - Szociális helyzetkép című, a gyáripar ágazataiban foglalkoztatott munkások társadalmi, gazdasági kulturális viszonyairól készült kötet munkálataiban. Az akkor forradalminak számító mű szerzőinek további sorsa híven jellemzi a mögöttünk lévő évszázadot - írja a Népszabadság. Notel Rudolf közgazdász a háború után Gunnar Myrdal, Nobel-díjas svéd közgazdászszal dolgozik, majd az ENSZ tanácsadója lesz. Bán Imre ügyvédet és technikatörténészt a nyilasok ölik meg 1944 telén. Olti Vilmos jogász a Rákosi-korszak vérbírójaként írja be nevét a történelembe. Rézler Gyula szociológus, a magyar munkásszociográfia-írás kiemelkedő alakja 1952-ben emigrál, az Egyesült Államokban lesz egyetemi professzor.

Csikós-Nagy Béla Szegeden született 1915-ben. Tanulmányait a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán végezte Szegeden, majd Berlinben folytatta (1938-39).

1940-től a Miniszterelnökség gazdasági tanulmányi osztályán előadó. 1942-től 1945-ig a Pénzügyminisztérium közgazdasági osztályán dolgozik. Miniszterét, Reményi-Schneller Lajost 1946-ban halálra ítéli a népbíróság. Csikós-Nagyot a háborús bűnösök internálótáborából a Budapest ellátásáért felelős kommunista politikus, Vas Zoltán szabadítja ki.

A közgazdász a következő négy és fél évtizedben igen fontos szerepet játszik a magyar gazdaságpolitikában. A háború után részt vesz az ország gazdasági-pénzügyi talpra állításában, az új pénz, a stabil forint 1946-os megteremtésében. 1948 és 1951 között a Tervhivatalban tölt be kulcspozíciót. 1952-53 a helyi ipari miniszter első helyettese, 1954-55 könnyűipari miniszter helyettes, 1955-56 a Bp.-i Vegyesipari Tröszt igazgatója.

1957 februárjában alakul meg a kiváló közgazdász, Varga István vezette Gazdasági Szakértő Bizottság, amelynek Csikós-Nagy Béla is tagja lesz. Ugyancsak 1957-ben nevezik ki az Országos Árhivatal (1967-től Országos Anyag- és Árhivatal) elnökének. 1984-ig, huszonhét esztendeig áll az intézmény élén. Gyakori rádió- és sajtónyilatkozatai valószínűleg a Kádár-korszak legismertebb gazdaságpolitikusává tették. 1985-87-ig az Iparpolitikai Tanács ügyvezető elnöke volt.

Nyers Rezső az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor Csikós-Nagyot is maga mellé vette, mint olyan tekintélyes közgazdászt, akire támaszkodhatott az mechanizmus reform elfogadtatásában, kidolgozásában és bevezetésében. Negyedszázad múlva, 1988-ban Grósz Károly létrehozta az első "látható" miniszterelnöki tanácsadó testületet, annak a munkájába szinte értelemszerűen vonták be (1988-90).

Csikós-Nagy Béla tudományos munkásságát is ifjan kezdte: 1938-ban, 23 évesen a termelékenység elmélettörténetéről jelentette meg első munkáját. 1978-ban az új árforradalomról írt könyvet. 1970-89 a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1986-89 a Nemzetközi Közgazdasági Társaság alelnöke, 1989- től az MTA Pénzügytani Bizottságának elnöke. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től volt tagja. A Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának tagja. 1970-ben Állami Díjat, 1995-ben Heller Farkas-díjat kapott.

Főbb művei:

• A termelékenység elméletének története (1938),
• Socialist Price Theory and Price Policy (1975),
• Új árforradalom árnyékában (1978),
• Gazdaságpolitika (1982),
• Sozialistische Marktwirtschaft (1988),
• Power and Price. New Phenomena of the 20th Century (Elek Péterrel, 1995),
•  A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén (1996). 
• Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. (2002)
  

Legutóbbi, kétkötetes nagy munkája, a Közgazdaságtan a globalizáció világában 2002-ben jelent meg. A mű angol fordításának sajtó alá rendezése közben érte a halál 2005. május 29-én. 2005. június 7-én 14.15 órakor kísérték utolsó útjára Farkasréten.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró