Molnár Szabolcs

Liszt Ferenc furcsa famíliája

Liszt Ferenc soha nem nősült meg. Élettársi kapcsolatokban élt, három gyermekét távolról nevelte.

Két lányának (Blandine és Cosima) és fiának (Daniel) Marie d’Agoult volt az édesanyja. A keresztelési dokumentumokból azonban úgy tűnik, mintha három különböző asszony szülte volna a gyerekeket. Blandine Genfben látta meg a napvilágot (1835. december 18.), a születési nyilvántartásban az édesapa a Magyarországon született François Liszt, az édesanya Catherine-Adélaïde Méran. Cosima két évvel később, egy másik országban, az itáliai Comóban született (1837. december 24.). A keresztlevél szerint édesanyja Caterina de Flavigny volt. A harmadik gyermekre két évet sem kellett várni, Daniel Rómában, 1839. május 9-én született, a San Luigi de’Francesi templom anyakönyvében az édesanya neve ismeretlen (N.N.).

Liszt mindhárom gyermeke születésekor apasági nyilatkozatot tett, míg az anya inkognitóban maradt. Mindennek utóbb komoly jelentősége lett, jogi értelemben ugyanis egyedül Liszt tudta dokumentumokkal alátámasztani szülőségét, a gyermekek elhelyezése és neveltetése kizárólagos joga lett. S miután Marie és Liszt viszonya a szakítás után kifejezetten ellenségessé vált, Liszt hivatalosan is korlátoztathatta a grófnő kapcsolattartási jogát. Manapság az ehhez hasonló komplikált és szappanoperába illő családi viszonyok már nem kivételesek, az 1830-as években azonban meglehetősen ritkának számítottak. De térjünk vissza Genfbe, 1835 decemberébe!

A férjezett Marie d’Agoult és Liszt találkozásakor az asszonynak két lánya volt, Louise és Claire. Amikor Liszt és Marie szerelme a leghevesebben lángolt, a hatéves Louise egy agresszív lázas betegség következtében meghalt. A következő év márciusában a szerelmesek úgy döntöttek, hogy elhagyják Párizst és Svájcba szöknek. A döntést nyilván az is motiválta, hogy Marie teherbe esett, s jobbnak látták, ha gyermekük nem a botrányokra éhes Párizsban, hanem a csendesebb Genfben születik meg.

A megcsalt Charles d’Agoult nagyvonalúan és megértően kezelte a történteket. Ettől függetlenül Marie és Liszt jónak látta elhallgatni Blandine édesanyjának valódi nevét, ellenkező esetben ugyanis Charles d’Agoult jogot formálhatott volna a gyermek felügyeletére.

A teljes cikk a 2011 őSZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma