Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma

2011. szeptember 2. 11:39

Az ezerarcú géniusz: Liszt Ferenc. A Múlt-kor magazin legújabb számában azonban nem csak a 19. század legnagyobb popsztárát, hanem egy egyiptomi szélhámos kalandját, Kádár kormányvonatát, egy tévedésből kivégzett misszionárius nőt, Gömbös Gyula életútját, Kégl György csodakastélyát és a temetői vandalizmus kultúrtörténeti hátterét is bemutatjuk.

Idén októberben 200 éve, hogy napvilágot látott a 19. század egyik legnagyobb romantikus zeneszerzője: Liszt Ferenc. Bár anyanyelve az osztrák volt, mégis magyarnak vallotta magát. A csodagyermekből hamar szívtipró lett; játszott, komponált, de művészetét sokszor nem tolerálta a szakma. Az ezerarcú géniusz popsztárokhoz hasonló életművét a magazin legújabb számában mutatjuk be.

Liszt Ádám profit reményében vitte csodagyerek fiát Bécsbe, a Habsburg Birodalom és a zene fővárosába. Az ifjúra nagy hatással volt az olasz hegedűvirtuóz, Paganini játéka, hatására döntött úgy: megvadítja a zongorát. A művész a mai popsztárok látványos, ám megterhelő világát élte, amelyhez kiterjedt hölgykoszorú is társult. Ájuldoztak utána a nők, botrányos szerelmi viszony fűzte Lola Montez táncosnőhöz és Wittgenstein hercegnéhez is, élettársi viszonyban pedig egy francia grófnővel, Marie d’Agoult-tal élt. Az utóbbi kapcsolatból három gyermek született, ám Liszt sokáig nem tudott azonosulni apai szerepével, gyereknevelés helyett inkább Európa szerte turnézott. Legidősebb lánya Richard Wagner felesége lett.

Liszt Ferenc rekordgyorsasággal alkotott, korábbi műveit gyakran a felismerhetetlenségig átdolgozta. A kortársai nem, a nagyközönség pedig még mindig nem engedi be Lisztet abba a pantheonba, ahol Bach, Mozart és Beethoven is nyugszik, kései műveit egyenesen az öregkori elbutulás következményének tartotta a közvélemény. Akkor még nem tudták, hogy a meg nem értett művész modern alkotásai nélkül ma teljesen másmilyen képet festene a 20. századi komolyzene. A kezdő, a csodagyerek, a virtuóz, a kompizítor, a szívtipró, a családfő, az utazó, a kortárs és az abbé Lisztet a Múlt-kor magazin őszi számában mutatjuk be, de egy pesti sétára is meghívjuk Önöket, a zongoraművész nyomdokaiban bandukolva.

Legújabb lapszámunkban egy érdekes esetről is beszámolunk: Richard Adamson vagy történelmi pillanatot kapott lencsevégre vagy klasszikus szélhámos. Állítása szerint az ő segítsége nélkül Howard Carter brit felfedező nem találta volna meg Tutanhamon sírját. A férfi úgy emlékszik minden részletre, mintha ott lett volna, jelenlétét azonban írásos anyag nem említi, egyetlen fotón sem látható.

1932. október elsejei rádióbeszédében Gömbös Gyula miniszterelnök nem köntörfalazott: vezérként állt a nép elé s hamarosan képére formálta a kormánypártot is. Gömbös nem vitatta Horthy államfői szerepét, csak éppen nem ismerte el a nemzet vezetőjének. Horthy vagy Gömbös, ki volt a vezér? A választ a magazin legújabb számában találja.

Horthy Miklós országlásának huszadik évfordulója alkalmából ünnepre készült az Magyarország. Annak ellenére, hogy a kormányzó – látszólag – nem akart nagy feneket keríteni az eseménynek, mégis ünnepségek sorozata indult meg az egész országban 1940 februárjában. A Hódolat Napjáró a Múlt-kor őszi lapszáma is megemlékezik.

Mind világi, mind erkölcsi törvényeink szerint mindenkinek joga van a tisztességes temetésre, s hogy „békében nyugodjon”. Ennek ellenére egyre több híradás foglalkozik Európa szerte a sírrongálások és a temetői vandalizmus jelenségével. Aktuális rovatunk e jelenség kultúrtörténeti hátterét vizsgálja.

Korábban mágiatörténettel foglalkozott, jelenleg kódokkal és titkosírással. Izgalmas témák, de mi maradunk a Rohonci kódexnél. Ki ez? Mi ez? Megfejtésünk: Láng Benedek.

Legújabb lapszámunkból végre kiderül, mi lett a kápolnai csata „lázadó csordáival”, s pontosan mit jelentett Windisch-Grätz a császárnak. Lelet átírni a tankönyveket? Rendszerváltó rovatunk eltorzított Bibó-idézeteket vesz górcső alá, hiszen Bibó István Idézni divattá vált a parlamentben. Csak kár, hogy nem mindig pontosan… Hogyan lett volna Pest a lagúnák városa? Mit lehetet tudni Kádár szigorúan ellenőrzött kormányvonatairól? Mit tett Molnár Mária, a tévedésből kivégzett magyar misszionárius nő? A kérdésekre választ lapunk legfrissebb kiadásában talál.

Az építészet kedvelőit idén ősszel Csalapusztára, Kégl György csodakastélyába kalauzoljuk el, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Gyárfás Jenő egyik korai festményének rejtélyeit fejtegetjük. Realisztikus lélekábrázolás, tökéletes zsúfoltság: Tetemrehívás.

A téli lapszám megérkezéséig ezúttal 10 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.

A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma szeptember 2-től kapható az újságárusoknál!

A magazin oldala

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma