A kulturális örökség erősíti az EU összetartozását

A megkérdezettek 58 százaléka vélekedett úgy, hogy az EU `hozzájárulhat ahhoz, hogy országuk kulturális öröksége több támogatásban és nagyobb védelemben részesüljön`. A felmérésben részt vevők 63 százaléka gondolja úgy, hogy az EU `nem jelent veszélyt országuk identitásának megőrzésére`, a magyaroknak az átlagnál valamivel kisebb hányada, 59 százaléka vélekedett így. Hatvan százalékot tett ki azoknak az aránya, akik szemében az európai kulturális örökség létének ténye erősíti az EU-hoz tartozás érzését.

Az is kiderült azonban, hogy nem egységes az európai kulturális örökség fogalmának értelmezése. A megkérdezettek valamivel kevesebb, mint a fele (49 százalék) számára a kifejezés a nemzeti örökségek összességét takarja, míg 45 százalékuk számára közös örökséget jelent.

Országonként különböző, hogy milyen értékeket tartanak az emberek nemzeti kulturális örökségükhöz tartozónak. A franciák és a magyarok legnagyobb része (63, illetve 51 százalék) építészeti emlékeket és műemlékeket, míg a németek 52 százaléka és a finnek 42 százaléka a történelmet, a hagyományokat és a szokásokat. Az olaszok legtöbbje (38 százalék) az építészettel, kisebb részük a festészettel és a régészeti emlékekkel (16-16 százalék) illetve a mozifilmekkel (10 százalék) azonosítja kulturális örökségét.

A felmérést az Ipsos közvélemény-kutató intézet készítette a francia kulturális és tájékoztatási minisztérium felkérésére, abból az alkalomból, hogy a tárca háromnapos szemináriumot rendezett Párizsban az európai örökség témakörében. Összesen 5023 embert kérdeztek meg az Európai Unió alapító tagállamai közé tartozó Franciaországban, Németországban és Olaszországban, valamint az 1995-ben csatlakozott Finnországban és a 2004-ben taggá vált Magyarországon.

(Múlt-kor/MTI)