Pálffy Géza

Zrínyi: Közép-Európa közös hőse

Melyik ország hőse a Szigetvár védelmében 450 esztendeje elhunyt Zrínyi Miklós? – fogalmazódik meg újra meg újra a kérdés. Az elmúlt két évszázadban ugyanis a magyar és a horvát történelmi emlékezet formálói gyakran folytattak érte küzdelmet. Ám a XIX. században még az osztrák birodalmi patriotizmus képviselői is magukénak vallották a hadvezért. „Kié” akkor a szigetvári hős?

Zrínyi Miklós (1508–1566) megítélése többször változott. Noha a magyar és a horvát történetírás összességében a legkiemelkedőbb személyiségek sorában tartja számon, e nimbusz a XIX. századi Horvátországban egy időre megtört. Szigetvár védelmének 300. évfordulóján, 1866-ban a horvát országgyűlésben egy neves politikus így szónokolt: „Valamikor horvát Leonidásznak tartották a szigetvári Zrínyit, ám Leonidász saját hazáját védve esett el, de Zrínyi hazája ellenségeit [értsd: a Habsburg-dinasztiából származó magyar királyokat] védelmezve lelte halálát.” A XIX–XX. század aktuálpolitikája egy ideig még a szigetvári hőst sem kímélte. Szerencsére ezen ma már túl vagyunk.

Zrínyi tevékenységét reálisan akkor értjük meg, ha őt nem az elmúlt évszázadok különféle történelemszemléleteinek előítéletei közepette, hanem az egykori államkeretek és társadalmi viszonyok rendszerében vizsgáljuk. A vitathatatlanul horvát származású szigetvári hős ugyanis a mohácsi csata utáni évtizedekben nem csupán a Magyar Királyság, de még az I. Ferdinánd uralkodása (1526–1564) alatt létrejött Habsburg Monarchia politikai elitjének is kiemelkedő képviselőjévé vált. E gyökeres változás kiválóan nyomon követhető az általa birtokolt várakon és tisztségeken, sőt feleségei és gyermekei sorsán is.

Önként a török torkába

A horvát Šubić nemzetségből származó Zrínyi kezdetben a horvát területek törökellenes védelmében vállalt szerepet, miként 1493-ban az udbinai csatában elesett nagyapja is. Miután 1542 őszén 400 horvát könnyűlovas kapitányaként az 1541-ben elveszett Buda és Pest visszafoglalására indított, sikertelen hadjáratban jeleskedett, Ferdinánd király horvát–szlavón bánná nevezte ki. E tisztében Zrínyi másfél évtizeden át meghatározó szerepet játszott az egyre fogyatkozó horvát–szlavón területek védelmének a megszervezésében.

Az 1540-es évek közepétől Zrínyi stratégiát, sőt részben még pátriát is váltott. A növekvő török veszély miatt mind családi székhelyét, mind tevékenységét Zágráb megyéből a Drávától északra tette át: a Zala megyében fekvő muraközi Csáktornya és a Somogy megyei Csurgó váraiba. Így ekkortól a horvát bán legfőbb rezidenciája már nem horvát területeken, hanem Magyarországon feküdt. A Muraköz megszerzésével pedig magyar nagyúr is lett Zrínyi, sőt a Magyar Királyság legnagyobb birtokosai közé lépett.

A teljes cikk a 2016 NYáR számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma