2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A csehszlovák titkosszolgálat szerepe az 1956-os forradalomban

2006. november 3. 11:00

Csehszlovákia jóval nagyobb mértékben kapcsolódott be az 1956-os magyarországi eseményekbe, mint ahogy ez eddig a széles közvélemény előtt ismert volt.

Szovjet érdekek hálójában

Árgus szemekkel figyelték

A dokumentumok szerint a korabeli csehszlovák állambiztonsági hivatal az 1956-os forró őszön a budapesti csehszlovák nagykövetségen legalább három speciális felderítőt foglalkoztatott, akik egyrészt információkra vadásztak, másrészt pedig szorosan együttműködtek az akkori magyar kommunista állambiztonsággal. Vladimír Zpevácek csehszlovák kommunista diplomata például Budapestről mintegy 300 olyan szovjet állampolgárnak segített elmenekülni, akiket az a veszély fenyegetett, hogy a forradalmi napokban a népharag ellenük fordul. Zpevácek egy hajóra ültette a szovjeteket, és a Dunán Csehszlovákiába vitte őket. "A szovjet elvtársak ezt a segítséget nagyon nagyra értékelik" - olvasható a korabeli jelentésben.

Egy másik jelentés szerint a Szovjetunió teljes mértékben megbízott Csehszlovákiában, és felkérte Prágát, hogy a budapesti szovjet diplomáciai képviselet esetleges evakuálása esetén "képviselje a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének érdekeit Magyarországon". Az nem derül ki a dokumentumokból, hogy a csehszlovák nagykövetség teljesítette-e a szovjet kérést. "Az eseményeket a (csehszlovák) képviselet alapjában véve a pincében élte át, ahol az alkalmazottak többsége meghúzódott" - áll az egyik jelentésben.

Érdekes momentum azonban, hogy a magyar felkelés kezdetén a csehszlovák diplomaták feleségei gyorsan magyar zászlót varrtak, amelyen már nem volt rajta a korábbi kommunista címer, s ezt a követség épületére kiakasztották. A levéltári dokumentumok azt állítják, hogy ez volt Budapesten az egyetlen külföldi diplomáciai képviselet, amely ilyen magyar zászlót tűzött ki épületére.

A csehszlovák titkosszolgálatok ugyancsak segédkezet nyújtottak a Bécsben dolgozó magyar kommunista felderítők családjainak Ausztriából való evakuálásához is. A magyarok ugyanis az események miatt féltek visszatérni Magyarországra. A csehszlovákok politikai menedéket adtak a magyaroknak, és Prágába vitték őket. A Magyarországon élő családtagjaikat pedig hamis névre szóló diplomata útlevelekkel vitték ki az országból.

A csehszlovákok fegyvereket, elsősorban pisztolyokat és gumibotokat, is szállítottak abban az időben a magyar kommunista titkosszolgálatnak, áll egy másik írásban.

A dokumentumok tanúsága szerint a csehszlovák titkosszolgálatok magyarországi hálózatát abban az időben Bohumír Molnár irányította, aki állítólag a szovjet KGB embere volt. Molnár állítólag Csehszlovákia 1968-augusztusi megszállásánál is segédkezet nyújtott a szovjeteknek.

Vladimír Nálevka cseh történész egy prágai konferencián a napokban elmondta: a korabeli csehszlovák párt- és állami vezetés Antonín Novotnyval az élén 1956-ban azt is javasolta a Szovjetuniónak, hogy Csehszlovákia önkéntes csapatokat küldene Magyarországra a kommunista rendszer megvédésére. Moszkva azonban elutasította a javaslatot.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár