Csehszlovákia 1956-ban nem volt forradalmi állapotban
2006. október 18. 17:00
Európai mércével mérve is szolid életszínvonallal, valamint a magyarországitól eltérő politikai-társadalmi viszonyokkal magyarázható Muriel Blaive francia történész szerint az a tény, hogy Csehszlovákia lakossága 1956-ban nem lázadt fel a akkori kommunista hatalom ellen, holott a szomszédos Magyarországon rendszerellenes felkelésre került sor, s lázadások voltak Lengyelországban is.
Korábban
Csehszlovákia és 1956 |
"Csehszlovákia lakosságának jelentős része 1956-ban szimpatizált ugyan a magyarokkal, de miután az országban aránylag magas volt az életszínvonal, a Szovjetunióra mint felszabadítóra tekintettek, s az 1948-ban legálisan hatalomra került kommunista párt pedig szilárd ellenőrzése alatt tartotta a társadalmat, a csehek és a szlovákok körében akkoriban nem alakult ki a magyarországihoz hasonló nagyfokú elégedetlenség" - mondta az MTI prágai tudósítójának a francia történész, aki az Elszalasztott lehetőség címen néhány éve komoly visszhangot kiváltó könyvet jelentetett meg arról, miért maradt "nyugton" 1956-ban Csehszlovákia.
Simon Attila, szlovákiai magyar történész szerint a magyar kisebbség tagjai a csehekénél és a szlovákokénál érthetően jóval nagy figyelemmel kísérték a magyarországi események alakulását, s különösen nagy tiszteletet vívott ki körükben magának Nagy Imre. "A szlovákiai magyarok álláspontját nagyban meghatározta az a tény, hogy az 1948-as fordulat után nyíltan már nem üldözték őket nemzetiségükért" - mondta az MTI-nek Simon, aki a közelmúltban tanulmányozta át ezzel kapcsolatban a csehszlovák belügyi levéltárat. Kifejtette: szervezett ellenállásra, tüntetésre a szlovákiai magyarok körében nem került sor. Ismeretes azonban számos olyan eset, amikor egyesek nem írták alá a magyarországi eseményeket elítélő nyilatkozatot, vagy esetleg többedmagukkal elénekelték a magyar himnuszt, ami akkor ellenzéki megmozdulásnak minősült.
Az 1956-os magyarországi események szélesebb nemzetközi összefüggéseiről Eva Irmannová történész, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa beszélt. Leszögezte: a magyarországi események bizonysága annak, hogy a világ akkoriban valóban ketté volt osztva, s a Nyugat nem akart beavatkozni a szovjet szférában zajló folyamatokba. Ugyanakkor úgy vélte: Kádár János, miután nem sikerült rábírnia Nagy Imrét az önbírálatra és az átállásra, éppen Nagy Imre bírálatával legitimálta rendszerét.
"Kádár azzal jelölte ki rendszerének a helyét, hogy baloldalon Rákosi Mátyásékat, jobboldalon Nagy Imrééket támadta, rendszerét ezzel legitimálta. Miután a nyolcvanas évek végén a korábbi ellenforradalmat újra népfelkelésnek minősítették, megszűnt a Kádár-rendszer legitimitása, és megbukott" - fejtette ki az MTI-nek Irmannová. A történész tavaly jelentetett meg érdekes könyvet arról, milyen szerepet játszott a szlovákiai magyar kisebbség Magyarország és Szlovákia külpolitikájában 1989 után.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap