I. Bajbarsz

Hatalomváltás a mamelukok élén

Bajbarsz, I., teljes nevén AL-MALIK AZ-ZÁHIR RUKN AD-DÍN BAJBARSZ AL-BUNDUKDÁRÍ vagy ASSZÁLHÍ,  Bajbarsz más írásmóddal BAIBARSZ (szül. 1223. a Fekete-tengertől északra - megh. 1277. július 1. Damaszkusz, Szíria), az Egyiptomban és Szíriában uralkodó legjelentősebb mamlúk szultán 1260-tól; a mongolok és a keresztes lovagok ellen folytatott hadjáratairól, valamint belső közigazgatási reformjairól vált híressé. A Szirat Bajbarsz c. népi legenda, amely életének állítólag hiteles történetét beszéli el, ma is népszerű az arab világban.
A Fekete-tenger északi partján, a kipcsak törökök országában született. A mongolok 1242 körül törtek be a kipcsakok földjére, és Bajbarszt sokakkal együtt eladták rabszolgának. Végül az egyiptomi Ajjúbida-dinasztiából származó asz-Szálih Nadzsam ad-Dín Ajjúd szultán tulajdonába került. Bajbarszt, akárcsak a szultán valamennyi új rabszolgáját, a Nílus egy szigetére küldték katonai kiképzésre. Miután felszabadították és felavatták, kinevezték a szultáni testőrség egyik osztagának az élére.
Első kiemelkedő katonai sikerét akkor érte el, amikor az Ajjúbida-hadsereg parancsnokaként 1250 februárjában al-Manszúra városánál megütközött a IX. Lajos vezette francia keresztes seregekkel. Magát Lajost is foglyul ejtették, majd később hatalmas váltságdíj fejében szabadon engedték. A mamlúk tisztek egy csoportja Bajbarsszal az élén még ugyanebben az évben meggyilkolta Túrán Sáhot, az új szultánt. Az utolsó Ajjúbida-szultán halálát a zűrzavar időszaka követte, és a rend még a Mamlúk Szultánság első éveiben sem állt helyre.
Bajbarsz, aki magára haragította az első mamlúk szultánt, Ajbakot, más mamlúk vezetőkkel együtt Szíriába menekült. 1260-ban hívta vissza őket Egyiptomba a harmadik szultán: al-Muzzafar Szajf ad-Dín Kutuz. A visszatérő mamlúk vezetők ismét a hadsereg élére kerültek, és a szultán ráadásul egy falut is adományozott Bajbarsznak.
Néhány hónappal Bajbarsz visszatérte után, 1260 szeptemberében, a mamlúk csapatok Palesztinában legyőzték a mongol hadsereget Nábulusz mellett. A csatában, melyben számos mongol vezér elesett, Bajbarsz az előhad vezetőjeként tűnt ki.
Bajbarsz arra számított, hogy katonai érdemeiért jutalmul megkapja Aleppó városát, a szultán azonban nem tett eleget kérésének. Útban hazafelé Szíriába, Kutuz szultán elé járult, és egy foglyul ejtett mongol lányt kért magának ajándékba. A szultán beleegyezett, mire Bajbarsz kezet csókolt neki. Erre az előre megbeszélt jelre a mamlúkok Kutuzra vetették magukat, Bajbarsz pedig kardjával nyakon döfte a szultánt. Ezzel magához ragadta a hatalmat, és negyedik mamlúk szultánként a birodalom élére állt.

1. Hatalomváltás a mamelukok élén
2. Háború a Közel-Keleten
3. A diplomata uralkodó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől