A csibcsák aranytutaja lehet a kulcsa El Dorado legendájának

2017. május 15. 17:35

El Dorado legendája azt követően született meg, hogy a spanyol hódítók megérkeztek a csibcsa (vagy muiszka) néptörzs területére, és elterjesztették, hogy mélyen a kolumbiai hegyekben létezik egy aranyváros. El Dorado legendája azóta számos kincsvadászt és kalandort vonzott Dél-Amerikába, ám kiderült, város vagy birodalom helyett csak egy emberről van szó. 

Az aranytutaj

A csibcsák az inkákat megelőzően a legfejlettebb politikai rendszert építették ki Dél-Amerikában. Az általuk uralt terület a Zuila folyótól délre egészen a mai Pasto városáig, illetve nyugaton az Atrato folyó forrásaitól nyugatra a mai Bogotáig terjedt, és feltételezések szerint 47 ezer négyzetkilométeren terült el. Államukat a spanyol konkvisztádorok hódítása söpörte el a 16. század közepén.

El Dorado legendájának kiindulópontját a csicsbák szertartása adta, amelyről Juan Rodriguez Freyle az 1630-as években számolt be: eszerint Kolumbia hegyei között a csibcsák egy csodálatos fekvésű tónál (a Guatavita-tónál) mutatják be áldozatukat a Napistennek. A törzsi vezető (zipa) testét bekenik gyantával, majd aranyporral fújják be. Ezt követően tutajjal a tó közepére eveznek, ahol előbb arany kincsekkel megtöltött kosarakat dobnak a vízbe, majd amikor a felkelő nap első sugara megcsillan a testén, az „aranyozott ember” (El Dorado szó szerint azt jelenti: a Bearanyozott) is a tóba ugrik.

El Dorado legendája mögött idővel egy várost, később egy királyságot, majd végül egy egész birodalmat sejtettek, végképp elszakadva a Bearanyozotthoz köthető rítustól. Az El Dorado-legenda talán legismertebb szimbóluma a muiszka (csibcsa) aranytutaj, amelyet 1969-ben fedezett fel három földműves, nem messze Bogotától. A 19,5-szer 10,1 centiméteres áldozati tárgyat valamikor 600 és 1600 között készítették. Érdekesség, hogy 1856-ban, Bogotától nem messze egy barlangban már találtak egy hasonló leletet, amely azonban korántsem kapott akkora hírverést, mint az 1969-ben felfedezett aranytárgy.

A négy legfejlettebb prekolumbián amerikai civilizáció között számon tartott csibcsa kultúra elsősorban fejlett aranyművességéről volt ismert. A híres, viaszveszejtéses öntéssel megalkotott, kis mennyiségű rezet is tartalmazó tutaj is nagyrészt aranyból készült, és azt ábrázolja, amint az új törzsfőnök, a zipa testét a beavatási szertartás során bevonják arannyal, majd szintén alaposan kidekorált előkelőkkel körülvéve aranytárgyakat ajánl fel Guatavita istennőnek. A tárgy a bogotai Aranymúzeumban tekinthető meg.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma