Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
2014. május 27. 17:08 Kulcsár Ádám
„A csekély számú magyar haderő a magas hóval borított hegyek között, zimankós időben az ukrán terroristák kétségbeesett ellenállási próbálkozásait rendkívüli támadó készséggel gyorsan törte meg, s szinte menetrendszerű pontossággal nyomult előre az ezeréves magyar határ felé, ahol a lengyel csapatok testvéri kézfogása várta. A Felföld bércein magyar zászló leng: a honvéd kitűzte a nemzetiszínű lobogót Verecke fölé, s az ősi Kárpátalja hazatért az anyaország örök határai közé” – számolt be a Pesti Hírlap a 75 évvel ezelőtti eseményekről, amelyek során a honvédség négy nap leforgása alatt visszafoglalta a húsz éven át Csehszlovákiához tartozó kárpátukrán Ruszinszkót.
Korábban
Az 1938-1939-es években a németekhez hasonlóan a magyar kormány is az első világháborút követő Párizs-környéki békerendszer felülvizsgálatáért szállt síkra, célja eléréséhez legnagyobb szövetségeseit a lengyelekben és az olaszokban találta meg. Az 1938. november 2-i bécsi döntés egy keskeny, mintegy 12 ezer négyzetkilométeres magyarlakta sávot csatolt vissza Magyarországhoz, amelybe beletartozott Kárpátalja (akkor Ruszinszkónak is hívták) körülbelül egyötöde is.
Ha belelapozunk a döntést megelőző hetekben kiadott újságokba, azt olvashatjuk, hogy a cikkírók pártállásától függetlenül már rég eldöntöttnek ítélték a felvidéki magyarlakta területek hazatérését, s leginkább a közös lengyel-magyar határ kérdését boncolgatták. Lelkesen adták közre azokat a híreket, amelyekben olasz, lengyel, francia, angol, sőt japán vagy amerikai diplomaták, illetve újságok álltak ki a „két jó barát” közös határa mellett, amely egyféleképpen, Ruszinszkó visszacsatolásával valósulhatott meg.
A puhatolózás
A kárpátukrán terület ezer éven volt a Magyar Királyság része, azonban a trianoni szerződésben a mintegy 11 ezer négyzetkilométeres országrészt a frissen megalakuló Csehszlovákiához csatolták. A magyar sajtó tragikusnak ítélte az „örök éhség honának” nevezett kárpátukrán terület helyzetét, ahol a csehek, valamint a függetlenség kivívásáért 1938 novemberében felállított ukrán Szics-gárda tagjai is rettegésben tartották a polgárokat. „Amióta Ruténföldet a páriskörnyéki békeparancsok szerzői önkényesen, a lakosság akarata ellenére elszakították Magyarországtól, amelyhez ez a terület a legszorosabb természeti kapcsolatokkal, mondhatni válhatatlanul hozzá volt fűzve, azóta állandóan a szenvedés és nyomor volt a derék rutén népnek sorsa” – érvelt a félhivatalos kormánylap, a Pesti Hírlap.
„Mikor ér már véget a Kárpátalja derék népének, a félmilliónyi ruténségnek a jogfosztottsága?” – tették fel a kérdést a lapok néhány nappal az 1939. február 12-i szojmi választást követően, ahol Volosin Avgusztin, a terület kinevezett miniszterelnöke által kiadott hivatalos listára lehetett igennel és nemmel szavazni. A lapok szerint a választást a féktelen terror jellemezte, sokan próbálták meg a szavazást bojkottálni, azonban „az ukránok egymásután dobták át a határon azokat a szavazókat, akiket rajtacsíptek, hogy nem a hivatalos listára szavaztak.”
A francia Ordre című lap is megjegyezte, hogy a választások erőszakos módon zajlottak le, a Sunday Times pedig kiemelte, hogy a kormány lajstromán kizárólag ukrán jelöltek szerepeltek, a magyarok ki voltak zárva a jelöltek lajstromáról, habár egyes területek magyar többségben voltak. A hivatalos álláspont szerint 93 százalékot kapott a kormánylista, amit az angol Daily Herald azzal magyarázott, hogy „Volosin azt hitette el az egyszerű babonás parasztokkal, hogy azok az árulók, akik nemmel szavaznak, azonnal meghalnak és holttestüket a föld is kiveti magából”.
Kulcsár Ádám írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.