7000 éve is jelen volt a TBC a Kárpát-medencében
2013. november 5. 15:19
A gümőkór, másképpen TBC a legújabb kutatások alapján i. e. 5000 táján is pusztított az öreg kontinensen. A betegség nyomait rejtő hétezer éves csontokat Magyarországon tárták fel, számolt be a PLOS ONE amerikai tudományos folyóirat.
Korábban
Muriel Masson, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének antropológusa munkatársaival a késő neolitikum Tisza-kultúrájához tartozó 71 csontvázat vizsgált meg. A Hódmezővásárhely-Gorzsa környéki régészeti lelőhelyeken feltárt csontok közül öt esetben volt kimutatható a kór jelenléte.
A tuberkulózis nyomai több ezer év távlatából leginkább úgy dekódolhatóak, hogy a szakértők alapos vizsgálat alá vesznek bizonyos, a csonthártyagyulladás következtében szimmetrikusan deformálódott csontokat. Ám sokszor ez sem a legcélravezetőbb, hiszen a csontváz érintettsége a tuberkulózisban szenvedők csupán 3-7 százalékánál figyelhető meg. Leginkább a gerincoszlopon, a nagy terhelésnek kitett ízületrészeknél, az arckoponya csontjain, valamint az ujjaknál láthatók a tünetei, a betegség jelei csontpusztulás képében jelentkeznek. Legutóbb az izraeli Atlit-Yam városánál fedeztek fel Mycobacterium tuberculosis baktérium által megfertőződött maradványokat, amelyek egy 12 hónapos csecsemőhöz tartoztak, s i. e. 9250-8160-ből valók.
A gümőkór nyomait csak igen ritkán lehet kimutatni a régészeti leletekben. Az eddigi legrégebbi európai eseteket az észak-franciaországi Les Rues des Vignes melletti területeken találták meg, ezek a Meroving-korszakból (6-7. század) származtak. Egyiptomban már i. e. 3000 környékén élt egyedeknél is kimutatták a TBC jelenlétét, míg Latin-Amerikában 4000 éves a legrégebbi tuberkulózisos csontanyag.
Masson szerint a magyarországi kutatás igazi fordulópontnak nevezhető, hiszen a csontvázakban nem csupán az eddigi legkorábbi, teljesen kifejlődött Mycobacterium tuberculosis baktérium nyomát találták meg, de a betegség európai jelenlétére is fény derült.
A tuberkulózis az egyik legrégibb fertőző megbetegedések egyike, amely több évezrede sújtja az emberiséget. Az újkor végén, az iparosodás előrehaladtával egyre nagyobb intenzitással tombolt a rossz higiénés körülmények között élők között, ám a 20. század közepére sikerült visszaszorítani a "nyomor betegségét", amely az egyik legtöbb halálesetet okozó kór volt a történelemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap