Rejtélyes jelek Dávid Városából
2011. december 9. 11:10
Több ezer éves titokzatos jelekre bukkantak izraeli régészek egy jeruzsálemi ásatás során.
Korábban
Izraeli archeológusok három V-alakú jelet találtak az egyik vitatott jeruzsálemi régészeti ásatási helyszín termében. A mészkőpadlóba vésett szimbólumok készítőit és funkcióit egyelőre homály fedi. A helyszínen dolgozó szakemberek egyelőre semmilyen teóriával nem tudtak előrukkolni a jelek rendeltetését illetően – mondta el Eli Shukron ásatásvezető. „Nagyon különleges jelek, soha nem láttam még ilyeneket” – így Shukron.
A rejtélyes szimbólumok a Dávid Városának nevezett lelőhelyről kerültek elő. A terem a városfalhoz közel, a város egyetlen természetes vízlelőhelye, a Gihon-forrás mellett található. A Dávid Városa projekt politikailag igen érzékeny téma, hiszen a feltárás egy szélsőséges zsidó szervezet finanszírozásával, állami támogatással folyik a város palesztinok lakta részén, a kelet-jeruzsálemi Silwanban.
A régészek szerint elképzelhető, hogy 2800 éve faszerkezetek állhattak az 5 centiméter mély és 20 centiméter hosszú résekben, de az is lehet, hogy önmagában volt valamilyen eddig nem ismert funkciója. Kérdés, hogy rituális szerepe volt, vagy teljesen evilági célokat szolgált. A helyszínen talált kerámiatöredékek vizsgálatából kiderült, hogy a termet i.e. 800 körül, a júdeai királyok uralkodása idején használhatták utoljára; ezt követően a város védelmi falának építésekor felhalmozódott kőtörmelékek és szemetek tárolására szolgált.
Az épületnek fontos szerepe lehetett a város életében, erről árulkodik, hogy azt a forrás mellett alakították ki. A megoldást egy rituális kőnek tartott lelet adhatja: egyesek szerint ez azt bizonyítja, hogy a helyszín valójában templom volt, de többen igyekeznek lehűteni a kedélyeket, mondván, egyszerűen arról van szó, hogy a kő csupán jelzi: a közelben forrás található.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egész Firenze csodájára járt a Hugo van der Goes által készített oltárképnek 14:20
- Valóban karácsonykor született Jézus? 13:20
- Karácsonyi szokásaink története 09:50
- A hercegi csel, amibe belebukott a király 08:19
- Valódi mester volt Baróti Lajos, a magyar válogatott rekorder szövetségi kapitánya tegnap
- Két vallás találkozott Angkorvat templomában tegnap
- Smetana, a cseh zeneszerző siketen újította meg hazája zenéjét tegnap
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion tegnap