A történelemmel egyidős a gyerekkatonaság

2010. december 21. 09:22 The Independent

A gyerekkatonák alkalmazása nem modern kori találmány, fiatalkorúakat ugyanis már évszázadok óta bevetnek a különböző fegyveres konfliktusokban. Gyerekkatona körkép Dávidtól a Hitlerjugendig.


A minap megjelent, Katonaként harcolnak, gyerekként halnak meg című könyv szerzője, az emberi jogi aktivista és egykori ENSZ-békefenntartó Roméo Dallaire szerint a világon jelenleg 250 ezer gyermekkatona áll fegyverben, leginkább Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Fekete-Afrikában. Többségüket lázadó csoportok toborozzák, de a nemzeti hadseregekben is jelen vannak a gyermekek – Bolívia haderejének ötödét például 16 éven alatti katonák alkotják. A könyvből megtudhatjuk, hogy ezek a gyerekek „kevesebb félelemmel, de sokkal agresszívabban” harcolnak, mint felnőtt társaik – írja Dallaire, aki maga is harcolt gyerekkatonák ellen (és mellett) az 1994-es véres, 800 ezer áldozatot szedő ruandai polgárháborúban.

Ha a gyermekkatonák évszázados történetét feldolgozó történeti munkák és források mélyére ásunk, akkor a gyermek ártatlanságába vetett hit és a gyermekkor felelőtlenségét hangozható álláspont, illetve a gyermekek megnövekedett képességeinek kiaknázása között tátongó szakadék képe tárul szemünk el – hangzik a könyv egyik legfontosabb megállapítása.

Az emberi jogi aktivisták régóta hangoztatott nézete szerint a gyermekeknek a háborúban való alkalmazása posztkoloniális jelenség – ez az érvelés azonban aligha állja meg a helyét. A Római Birodalom és az ókori Görögország idején a gyermekek lándzsavivőkként, üzenethordozókként és szerelőkként vették ki a részüket a háborús erőfeszítésből, a csata pedig a felnőttkorba való átmenetet jelentette az észak-amerikai bennszülött társadalmaktól kezdve (Cheyenne) egészen a nyugat-afrikai törzsekig (Benin).

A fiatalkorúak – a nemzeti mítoszokon túlmenően, mint amilyen Jeanne d’Arc legendája, a kilenc tengeri csatát még a 17. életévének betöltése előtt abszolváló norvég király, II. Olaf példája, vagy éppen a 12 évesen dán hordákat kaszaboló 10. századi ír uralkodó, Brian Boru – nem csak kisegítő munkáig vitték, egyeseknek magasabb sarzsit is sikerült besöpörniük. A Svédország legnagyobb katonai győzelmével záruló, az oroszok ellen vívott narvai csata (1700) például a 18 esztendős XII. Károly vezérletével zajlott, de Horatio Nelsonról sem mondható el, hogy a gyermekek gondatlan kenyerét ette volna: 12 évesen már a fedélzeten találta magát, három évvel később pedig az Északi sarkot is megjárta.

A hadviselés történetében ebből a szempontból a 19. század – különösen az amerikai polgárháború, más néven „fiúk háborúja” – hozta el a fordulópontot. Konzervatív becslések szerint minden tízedik katona nem töltötte be a háború idején a 18. életévét, de vannak olyan elméletek, miszerint a hadseregek harmada gyermekekből állt volna. A háború "professzionálódása" a gyerekkatonák számának visszaszorulását hozta magával, a berlini csatában a Hitlerjugend elkeseredett akciói és a varsói felkelés zsidó „kiskatonáinak” esete után a nemzetközi közvélemény is megkeményedett, mondván, a csatatér nem ideális játéktér a gyermekek számára. 1977-ben a genfi konvenció módosítása 15 évben húzta meg a korhatárt a fegyveres konfliktusokban való részvételhez, majd 1998-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnnek aposztrofálta ennek megszegését.

Ugyanakkor azzal a közkeletű vélekedéssel is le kell számolnunk, hogy a "múltban nem lett volna gyermekkor". A csemeték közül ugyan szinte mindenki részt vett a családi vállalkozásokban a preindusztriális Nagy-Britanniában, a pubertáskor vége azonban inkább a tizenhéthez, mint a tizenháromhoz állt közelebb. Ráadásul a házasságkötésekre is később került sor, 1701-ben átlagosan 27 évesen keltek egybe a párok, a „gyermekházasságok” elterjedése pedig inkább az 1950-es évekre volt jellemző.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma