A kommunizmus története Amerika látcsövén keresztül

Az intézményt a magyar, német, osztrák és amerikai hallgatóságnak a Múzeum gyűjteményfejlesztésért felelős igazgatója, Cristina Cuevas-Wolf mutatta be. A gyűjtemény fő irányáról a Wende szó (magyarul fordulat, rendszerváltás) árulkodik. A 2002-ben alapított intézmény célja a hidegháború idején keletkezett, főleg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság területéről származó muzeális értékek beszerzése, megőrzése és bemutatása. A múzeum nemrég indította el Történelmi Tanú Programját (Historical Witness Project), amely keretében szóbeli és írásbeli vallomásokat gyűjtenek össze azoktól, akiket a diktatórikus rendszer elnyomott vagy befolyásolt.

Los Angelesben, sőt talán az Egyesült Államok nyugati felén ez az egyetlen intézmény, amely lehetőséget az érdeklődők számára, hogy megismerjék a kommunista uralom alatti kulturális kifejezésmódokat. Az épület bejáratánál a berlini fal egy 2,6 tonnás darabja fogadja és hangolja a kiállítás témakörére a látogatókat, hiszen a kommunizmus bukása számos művészeti értékekkel is rendelkező tárgy számára is a véget jelentette. A felgyülemlett feszültség kitöréseként a rendszert szimbolizáló szobrokat semmisítettek meg, festmények, zászlók, poszterek kerültek szemétdombra. A múzeumnak ezért komoly szerepe van abban, hogy egyes műalkotásokat megőrizzenek a jövő nemzedéke számára és ne tűnjenek el örökre.

Az intézmény pár teremben mutatja be a több mint százezer tárgyat számláló gyűjtemény legérdekesebb darabjait. A kollekcióba szobrok, festmények, korabeli filmek, bútorok, plakátok, zászlók, egyenruhák és egyéb használati tárgyak tartoznak. A raktárban az állandó földrengésveszély miatt hálóval védett Karl Marx, Ernst Thälmann, Walter Ulbricht szobrok, a megosztott Berlin leghíresebb határátkelőhelyének, a „Checkpoint Charlie”-nak a felirata, a kelet-német titkosszolgálat, a Stasi kézitáskának álcázott rejtjelgépe, az Erich Honeckernek adott diplomáciai ajándékok és a lipcsei megmozdulások során 1989-ben rózsaszínre fújt „Pink Lenin” mind-mind sajátos mozaikképet alkotnak az NDK történelméről. Hasonlóan átfogó módon tanulmányozható a Szovjetunió II. világháborútól Peresztrojkáig terjedő időszaka is.

A hatalmas gyűjteményben viszonylag kevés magyar eredetű alkotás található. A kollekció kiemelkedő darabja ugyanakkor a Ghyczy Péter által 1968-ban tervezett futurisztikus kinézetű, úgynevezett kerti tojásszék. A modernista szék alapötlete egy olyan kerti bútor létrehozása volt, amely könnyen összezárható és így az esőtől, valamint a kosztól egyszerűen megóvható. Első tervében még egy aktatáska kinézetét kölcsönözték neki, csak később öltött tojásformát, amely végül is névadóként is szolgált. Ghyczy Péter 1972-ben hagyta el Magyarországot és települt ki Hollandiába, ahol megalapította Ghyczy Selection BV nevezetű cégét, amely a terméket 1998 óta forgalmazza.

A Wende Múzeum egy kívülálló szemével dolgozza fel a keleti blokk történetét, betekintést nyújtva az ottani élet minden szegmensébe. Különleges hangulatot nyújt azzal, ahogy a diktatúra alatt keletkezett, elnyomást jelképező tárgyakat védendő műalkotásokká varázsolta.

A Wende Múzeum honlapja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor 
• Három furfangos rejtvény, amivel tesztelheti tudását az időről
• Mélyen megrázta Svédországot Olof Palme halála 
• 2000 éves kanál segítségével jósolhattak a Man-szigeten élő sámánok
• Különös holttesteket találtak a Temze folyó torkolatában
• Korszakalkotó zenészek rejtélyes halála: a 27-esek klubja