2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Parkra magyar!

2009. augusztus 17. 12:08 Kovács Olivér

A kastélyok története teljesen csak az őket ölelő környezettel értelmezhető. Míg azonban a nyugat-európai kastélyparkokat évente több millióan látogatják, addig Magyarországon annak is örülhetünk, ha néhány helyen rekonstruálni lehet az egykori környezet egy részletét.

Történeti kertjeink éppúgy részei kulturális örökségünknek, és műemléknek számítanak, mint a kastélyok és a kúriák; ráadásul az épített örökség csak a birtok egészében, a kerttel, a parkkal, vagy az erdőparkkal együtt érthető meg igazán.

Könnyűnek tűnhet persze Nyugat-Európával példálózni, hiszen ott a második világháború után többnyire nem darabolták szét a kastélyokhoz tartozó parkokat. A magyar főúri rezidenciák többségét jóvátehetetlenül érintették a harcokat követő rablások, majd a hamar pusztulásnak indult parkok felparcellázásai. Volt persze, ahol - szocializmus ide vagy oda - a helybeliek nem hagyták a park feldúlását – igaz, hogy ilyet lássunk, például a szlovákiai Betlérre kell mennünk.

„Ugyan a legtöbb hazai kastélypark végzetét az államosítást követő kiparcellázás okozta, itt-ott már korábban is hasítottak le részeket a korábban egységes területekről” - mondta el a műemlékem.hu-nak a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának egyetemi tanára. A Kert- és Szabadtértervezési Tanszéken tanító Szilágyi Kinga hozzátette: a gödöllői, egykori Grassalkovich-kastély alsó parkjából építkezésekhez, illetve még korábban a HÉV-vonalának kialakításához már Horthy idejében kiszakítottak szeleteket, az alsó park sorsát azonban a szocializmus éveiben pecsételték meg. Forgalmas utat nyitottak a területen, majd oda lakótelep és művelődési ház épült, így az egykor hatalmas, parkosított, vadászerdővel borított területből már csak egy kisebb rész maradt mementóul a mai városi park formájában.

A 18. század barokk térformálását többnyire az épületek kapcsán ismerjük, holott a korszakban az igazán nagy ívű, reprezentatív kastélyok mellett a hozzájuk tartozó park ugyanolyan fontos – és gondosan megtervezett – volt, mint az épített falak. A korszak szép reprezentánsa a bécsi Schönbrunn, országhatáron belül maradva pedig a fertődi Esterházy-kastély – igaz, itt az egykori hangulatot már jobbára csak a sugárutak, allék rendszere idézi fel „A park rehabilitációjára még nem készültek terveink, egyelőre a kastélyépületet, a terület központi magját igyekszünk rendezni” - mondta el a műemléki együttest kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Varga Kálmán hozzátette: források híján egyelőre nem terveznek.

A fertődi kastélypark legnagyobb értékét a mérete adja: az eredeti 400 hektárból 200 maradt meg, amely programjában is összekapcsolható volna a kastélyépülettel. A terület megmenekülésére paradox módon szintén a szocializmusban kereshetjük a magyarázatot: mivel közel esett a vasfüggönyhöz, a környéken nemigen voltak nagyobb beruházások. Elméletileg tehát nem volna akadálya annak, hogy elkezdődjön a park rekonstrukciója, ám a tervek mellett a pénz is hiányzik. A területnek ugyanis nem csupán a rehabilitációja, hanem a későbbi gondozása is sokba kerülne. Ráadásul a barokk-kori pompát sem kaphatná vissza. „Ugyan nem vizsgáltuk még, de gyanítom, hogy a kastélyparkban nem lehetne teljességgel visszaidézni az Esterházy Fényes Miklós-féle korszakot” - jelentette ki Varga Kálmán, aki szerint célszerűbb volna tájképi kertben gondolkodni

Szintén tájképi kertet kap a keszthelyi Festetics-kastély – igaz, itt már a tervezés után lassan a kivitelezés időszaka következik. Eredetileg harmincöt hektáros volt az a park, amelyet a Festetics-család kialakított a településen. Ebből a második világháború után a katonaság 22 hektárt hasított ki magának, s biztonsága érdekében úttal vágta keresztül a területet.

További részletek a műemlékem.hu cikkében

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár