A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban
2006. március 21. 18:20 Fazekas István
Levéltárak a XVI-XVII. században
Ferdinánd Magyar Udvari Kancelláriája csak 1527 végére szerveződött meg, és az első időkben elég nehézkesen működött, ezzel két évtizedre lépés hátrányba került az Udvari Kancellária (Hofkanzlei) latin titkáraival szemben, akiknek magyar vonatkozású iratai, köztük több püspöki kinevezést tartalmazó fogalmazvány és iratmásolat részint az Ungarische Aktenben, részint a birodalmi másolati kötetekben (Reichsregisterbücher) maradtak meg. Ez utóbbi sorozatban I. Ferdinánd korából (1526-1564) nem kevesebb mint hét kötet tartalmaz magyar vonatkozású anyagot. A Habsburg-uralkodó római követe jelentéseiben már e korban olvashatunk magyar vonatkozású híreket. A legfontosabb egyháztörténti vonatkozású bécsi források 1552-ig bezárólag nyomtatásban is hozzáférhetők a századfordulón kiadott Egyháztörténelmi emlékek öt monumentális kötetében.
A XVI. század második felében nemcsak a megerősítés, hanem a püspökök kiválasztása is tetten érhető, köszönhetően Rudolf prágai kormányzatának (1583-1608). A Hradzsinba áttelepült uralkodó ugyanis maga helyett kormányzót hagyott hátra Bécsben, testvére Ernő főherceg (1583-1594), majd annak németalföldi megbízatása után Mátyás főherceg (1594-1608) személyében, akik névleg ugyan csak Alsó- és Felső-Ausztriát kormányozták, de a valóságban a magyar ügyekben is illetékesek voltak. A Habsburg-testvérek egymás közötti, Ungarische Aktenben őrzött levelezése egyedülálló módon hagy bepillantást a világi és egyházi tisztségek betöltési mehachnizmusába.
A XVII. században elsősorban a Staatenabteilungen fondfőcsoporton belüli, előbb röviden jellemzett Romana állagra számíthatunk leginkább ha püspöki kinevezések után érdeklődünk. A fond egészen 1848-ig megy, független attól, hogy a külügyek irányítását végző szervet több alkalommal is átszervezték. A Reichshofkanzleitől (1558) az Osztrák Udvari Kancellária (1620-1741) vette át némi kompetencia-vita után az irányítást, majd Mária Terézia megalapította az Államkancelláriát (1741-1848). Az 1526-1848 közötti külügyi iratanyagot a Haus-, Hof- und Staatsarchivban egységesen kronológiai rendbe rendezték. Az egyes állagokon belül, ismét csak egységesen, három alsorozatot hoztak benne létre. Az évrenden belül külön gyűjtötték a jelentéseket (Berichte), külön az utasításokat (Weisungen), és az ide nem illeszkedő darabokból egy vegyes sorozatot (Varia) alakítotak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap