Tutanhamon sírjának titkai

2004. november 17. 15:25 Dávid Andrea

2004. november végén egy Tutanhamon múmiáján végzett röntgenvizsgálat állapítja meg a fáraó betegségeit, halálokát, valós korát.

Tutanhamon sírjának nyomában

November végén Kairóban röntgenvizsgálatot végeznek majd Tutanhamon múmiáján a halálok kiderítése érdekében. `Betegségeit, sérüléseit, valós korát szeretnénk azonosítani` - nyilatkozta Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hatóság vezetője a Reuters-nek. `Tisztázzuk azt is, hogy természetes halállal halt meg vagy megölték` - tette hozzá. Tutanhamon sírját legutóbb 1968-ban bontották meg, ekkor a röntgenvizsgálat csontdarabot talált a koponyájában.

A Másvilág aranya (Tutanchamun - das goldene Jenseits) címmel a bonni szövetségi szépművészeti múzeumban (Bundeskunsthalle) 2005 május 1-ig látható kiállítás az ókori Egyiptom aranykincseit, a túlvilági élet szimbólumait vonultatja fel valamint Tutanhamon sírjának feltárását is nyomon követi. A fáraó sírjából 50 tárgyat, a Királyok völgyébõl további 70 mûkincset mutatnak be egyedülálló installációk között.

A legteljesebb és legsértetlenebb állapotban maradt egyiptomi királysírt pontosan száz évvel Champollion felfedezése, a hieroglifák megfejtése után, 1922-ben tárta fel Howard Carter régész. Szinte sorsszerű, hogy az egyiptológiának éppen száz évet kellett várnia, hogy feltárják azóta is legnagyobb kincsleletét. Tutanhamon sírjának feltárása kapcsán éppen a sorsszerű események voltak hatással az ásatásra, és - mint látni fogjuk - a kitartó régészre és a gazdag, műkedvelő mecénásra is.

A Királyok Völgyében Carter előtt számos híressé vált régészkutató folytatott ásatásokat, igen szép eredményekkel. A század elején például (1906-ban) Theodore Davis ásatott a Tutanhamon-sírhoz egészen közel. Felszínre került egy faládika, Tutanhamon és Anheszenamon képével, egy kancsó, Tutanhamon nevével ellátva, és egyéb, Tutanhamon uralkodásának idejéből származó tárgyak. Úgy tűnt, a fiatalon elhunyt fáraó hagyatékából csak ennyi maradt az utókorra, s Davis meg volt győződve róla, hogy - mint annyi más sírt Biban el - Molukban - ezt is kifosztották már a sírrablók. Meglehetősen valószínű volt ez a feltételezés, szerencsére azonban akadt egy kétkedő régész, aki nem fogadta el a szakmai közvéleményt, és makacsul állította, hogy Tutanhamon sírját tovább kell keresni. Az ásatás megkezdéséhez viszont pénzre volt szüksége, melyet végül Lord Carnavon bocsátott a rendelkezésére.

Lord Carnavon megfontolt, művelt és széles látókörű angol arisztokrata volt. Hatalmas vagyonát nemes célokra kívánta fordítani, így lett végül az egyiptológia mecénása. 1908-ban ásatási engedélyért folyamodott az egyiptomi Régészeti Felügyelőséghez, az engedély elnyerése után pedig - mint megbízható szakembert - Cartert bízta meg az ásatás vezetésével.

A Múlt-Kor Egyiptom rovata

http://www.bundeskunsthalle.de/
Az eredmény nagyon sokáig váratott magára: a nagy jelentőségű felfedezés csak néhány héttel az ásatási engedély lejárta előtt, 1922 novemberében történt meg. A sajtóban azonnal szenzáció vált az ügyből, s a régészek, a sír, és maga Tutanhamon egyszeriben az érdeklődés középpontjában került. Hívatlan látogatók serege érkezett a helyszínre, nehezítve ezzel a régészek munkáját. A nagy nyilvánosság tehát nem tett jót az ásatásnak, de kifejezetten kényelmetlenné vált akkor, amikor Lord Carnavon röviddel a sír felnyitása után váratlanul meghalt. A kincsek egy részét még láthatta, de magát a szarkofágot, és benne a királyt már nem. Az újságírók jóvoltából pedig az önzetlen mecénás halála a szalagcímeken mint "A múmia bosszúja", "A fáraó átka" jelent meg.

A Tutanhamon bosszújával kapcsolatos hiedelmek kialakulásához hozzájárult az is, hogy egy neves francia régész, Georges Bénédite szélütést kapott és meghalt, miután kijött a sírból, és a kutatócsoport egy másik tagja, Arthur C. Mace is rövidesen életét vesztette. A sajnálatos halálesetek - különösen Lord Carnavoné - igen nagy veszteséget okoztak az ásatóknak, egy előnyük azonban mégis volt: a fáraó átkáról szóló ostoba mese a három férfi halálával a laikus közvélemény számára bizonyítottá vált, és a kincs iránt érdeklődő "gyűjtők" arra a következtetésre jutottak, hogy jobb a halott királyt (és értékeit) nem háborgatni.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma