Kleopátra mitikus orra

Az egyiptomi királyné az antik kor egyik legszebb asszonyaként vonult be a történelembe. De a British Museum állandó kiállításaként szereplő korabeli szobrok és képek inkább arról tanúskodnak, hogy a szépsége helyett intelligenciáját és báját vetette be a férfiak ellen a nemek harcában. A ma bennünk élő képet olyan filmalkotások és színdarabok befolyásolták, amikben Elizabeth Taylor, vagy Vivien Leigh alakította a nagy királynőt. De már a reneszánsz idején is Boccaccio azért magasztalta az egyiptomi uralkodónőt, mert "szépsége messze földön híres volt".

A British Museum londoni kiállítása ennek a mítosznak az alapjait feszegeti és egyben heves vitát is kiváltott. A Sunday Times a címlapon hozta virtuálisan megkreált Kleóját, amin a nemes hölgy aprócska, kicsit pufók lányként áll előttünk, kiugró fogakkal és gigászi orral. Erre azonnal kontráztak neves egyiptológusok és a Kairói Múzeum munkatársai, ugyanis több mint tucatnyi korabeli szövegben megemlítik, hogy Kleopátra nem csak arcának sugárzó szépségével, hanem csodálatos alakjával is mély benyomást tett a férfiakra. Miért is hagyta volna el Julius Caesar és Marcus Antonius is a feleségét, (ugyanazt, a jelek szerint csekély szerencsével megáldott nőt) ha Kleopátra nem lett volna gyönyörű? Állítják a "szépség-teória" támogatói.

Aki ellátogatna a londoni kiállításra, hogy saját ízlése szerint tegyen pontot a vitára bizonytalan érzésekkel távozna. "Minél többet foglalkozunk azzal, hogyan is festhetett ez az asszony a valóságban, annál bizonytalanabbak leszünk a valódi kinézetét illetően." - ismerte el a The Times kérdésére Susanne Walker, a kiállítás egyik szervezője. Ő inkább visszafogottabban nyilatkozik a királynő szépségéről és Plutarkhoszt idézi, aki Kleopátra elbűvölő hangját, és személyiségét dicséri.

A királynő életpályája valóban lenyűgöző: Krisztus előtt 48-ban, nem egészen 18 évesen lesz Egyiptom uralkodónője, bár trónját akkor még megosztotta XIII. Ptolemaiosz nevű öccsével. Ám ahhoz, hogy trónra kerülhessen, a nagyhatalmú Róma fejbólintása is kellett. Julius Caesar Pompeiust a pharsalosi vesztest üldözve, mintegy légiónyi élő erővel érkezett Alexandriába, hogy pontot tegyen a testvérek viszálykodásában. Pompeiust akkor már Ptolemaiosz emberei meggyilkolták ezért Caesar nem ismerte el Ptolemaioszt, hanem megkísérelte kibékíteni a testvéreket. A király ekkor nagy hadsereggel ellene támadt. Caesar azonban légiójával megvédte Kleopátrát és utcai harcokban kiverte Ptolemaioszt Alexandriából, aki hamarosan meg is halt. (Egyes történetírók szerint ekkor égett le az alexandriai könyvtár, bár ez igen valószínűtlen.)

Kleopátra ezután hivatalosan is férjhez ment kiskorú öccséhez, aki XIV. Ptolemaioszként lépett trónra. Házassága ellenére alig néhány hónap múlva ie. 47 június 23-án fiút szült Caesarnak. A férfi haláláig ezután Rómában tartózkodott öccsével, ám március idusa után a rómaiak növekvő ellenszenve és gyűlölete elől visszamenekült Egyiptomba. Itt várja ki a második triumvirátus megalakulását, és a keleti régens, Marcus Antonius érkezését, akitől annak ie. 30-ban bekövetkezett haláláig három gyermeke születik. Mikor Marcus Antonius elveszíti az actiumi tengeri csatát Octavianus ellen (a későbbi Augustus imperator) az utóbbi a szárazföldön indul el Egyiptom felé. Mielőtt Alexandriába érne azonban, Marcus Antonius már öngyilkos lesz, és néhány nap múlva Kleopátra is követi a halálba.

Kleopátra cselekedeteit - és ábrázolását - ebbe a történelmi háttérbe kell helyeznünk. A királynő mindig azon ügyeskedett, hogy Egyiptomnak függetlenséget, szabad mozgásteret biztosítson. Ezt hosszú időn keresztül meg is oldotta a nagyhatalmú Róma nagyhatalmú férfiainak elcsábításával. De Rómában hataloméhesnek és számítónak tartották, későbbi ábrázolása is ilyképpen alakult. Kleopátra arcát - mint előtte és utána annyi másét - elfedi a manipuláció, a propaganda, aminek Octavianus (Augustus) nagymestere volt, lehetséges, hogy a nagy orr legendája is tőle származik.

Ugyanis a korabeli pénzérmékén igencsak karakteres nózival ábrázolják a nagy királynőt. Ám ezt nem kell annyira komolyan venni: a nagy orr jelezhette egy uralkodó határozottságát, erejét, egyfajta szimbóluma lehetett a hatalomnak, mint Egyiptom kettős koronája. De még ha nagy orra volt is, a királynő intelligens és széles látókörű asszony volt, aki nagy hatást gyakorolt kortársaira és örök időkre nyomot hagyott a történelemben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői