7 végzetes pillanat
K. Markaly Aranka

Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya

Zrínyi Ilona a magyar történelem talán egyik leghíresebb női alakja. Nemcsak tudása, műveltsége, hanem bátorsága, helytállása, tettei tették őt igazán naggyá és híressé. Ennek köszönhetően már a korabeli Európában ismertté vált e magyar nemesasszony élete és története, ám személye sokkal inkább politikai kapcsolatai, Munkács várának védelmében játszott szerepe révén ismert, mintsem magánéleti szempontból, akár feleségként, akár anyaként. Ez a része azonban korántsem elhanyagolható, hisz Zrínyi Ilona személyiségének megismeréséhez magánélete is hozzátartozik, sőt küzdelmes életének politikai döntései mögött olykor magánéleti megfontolások álltak.

Zrínyi Ilona mint Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin lánya kitűnő neveltetést kapott: legalább négy nyelven beszélt, fennmaradt levelei gyakorlott íráskészségről és stílusérzékről tanúskodnak. Születési évéről a szakirodalomban megoszlanak a vélemények, nem maradt az utókorra ugyanis semmilyen feljegyzés erről, csupán néhány utalásból vélhetjük, hogy 1643-ban született, a család elsőszülött lányaként. Ezt az évszámot elfogadva – a kor szokásaitól eltérően – viszonylag későn, 23 évesen ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. A politikai tekintetben is nagy horderejű házasságot 1666 tavaszán tartották a zborai kastélyban.

Az esküvői meghívót maga Rákóczi Ferenc édesanyja, Báthory Zsófia írta és készítette el, az eseményen az ország legnagyobbjai vettek részt. Az ifjú pár az esküvőt követően sárospataki birtokukra költözött. A várva várt utód 1667 októberében született, akit november 1-jén Györgynek kereszteltek, ő azonban néhány hónap múltán meghalt. Jó néhány esztendőnek kellett eltelnie a következő gyermek születéséig: Julianna Borbála 1672-ben látta meg a napvilágot. Öccse születésére újabb négy esztendőt várt a család, a kis Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban. A fiúgyermek érkezésének apja nem sokáig örülhetett, merthogy az év júliusában I. Rákóczi Ferenc meghalt. Utolsó levelében árváit Lipót király oltalmába ajánlotta. Zrínyi Ilona azonban elérte, hogy gyermekeit ne szakítsák el tőle, továbbra is ő nevelhesse, taníttassa őket. Természetes gyámjukként a gyermekek által örökölt birtokokat is ő vezette, továbbá részt vett a még csecsemő fia helyett Sáros vármegye közgyűlésén is.

Kígyó a szobában

Gyermekeivel a család egyik központi birtokára, Munkácsra költözött, ahol azonban nagyon hamar megromlott a viszonya anyósával. Báthory Zsófia, az erős akaratú nagyasszony ugyanis úgy vélte, hogy Ilona menye nem részesíti megfelelő neveltetésben unokáit, és csak elprédálja gyermekei vagyonát. Ezért kezébe szerette volna venni a neveltetésüket. A viszály odáig fajult, hogy a fiatal özvegy a családi béke érdekében gyermekeivel és udvarával elköltözni kényszerült Munkácsról a borsi kastélyba, majd a karácsonyt és az újesztendőt a reprezentatívabb sárospataki kastélyukban töltötték.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok