2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valódi Galilei-mű nyomára vezetett a hamisított kézirat

2022. október 15. 15:20 Múlt-kor

Egy Galileo Galileinek tulajdonított kéziratról idén augusztusban kiderült, hogy hamisítvány, de egyúttal egy másik könyv felfedezéséhez vezetett, amelyet valóban a híres csillagász szerzett álnéven.

Galileo Galilei
Galilei a római inkvizíció előtt

A hamisítás felderítése után a kutatók átvizsgálták Galilei eddig ki nem adott feljegyzéseit, és ezekben arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy valójában az olasz asztronómus volt az 1604-ben kiadott Considerazioni Astronomiche di Alimberto Mauri (Alimberto Mauri asztronómiai elmélkedései) szerzője.

Más tudósok már a könyv kiadásakor is gyanakodtak, hogy Galilei állhat az álnév mögött. Az álnevek használata a viták elkerülését célzó, bevett eszköz volt a korban; Galilei maga is több név alatt publikált, de a Considerazioni szerzősége eddig nem volt bizonyított.

„Ez egy komplett értekezés, a nyugati tudomány egyik legkiválóbb elméjének műve” – mondta róla Matteo Cosci, a Velencei Ca' Foscari Egyetem filozófia és kulturális örökség tanszékének kutatója, aki a legutóbbi felfedezést tette.

A traktátus alig néhány évvel előzte meg Galilei híres munkáját, az 1610-es Sidereus Nunciust (Csillagászati hírnök), amelyben leírta a történelem első ismert teleszkópjával végzett úttörő felfedezéseit a Holddal és a Jupiter négy holdjával kapcsolatban.

„A Sidereus Nuncius korszakalkotó jelentőségű mű volt a csillagászat és általában a tudomány számára is, a Considerazionit pedig ennek előfutárának tekinthetjük” – mondta Cosci. „A filozófiatörténészek számára valóságos kincsesbánya.”

A Considerazioni valódi szerzőjének felfedezéséhez vezető út első állomása a Michigani Egyetem könyvtárában őrzött, Galileinek tulajdonított kézirat leleplezése volt. A papíron talált vízjelek egyértelművé tették, hogy legkorábban is 100 évvel Galilei halála után készülhetett, de a legvalószínűbb, hogy Tobia Nicotra, egy olasz hamisító munkája az 1920-as vagy ’30-as évekből. A kéziratot egy 1934-es árverést követően, 1938-ban adományozták az egyetemnek.

Az is kiderült, hogy a kézirat eredetiségét alátámasztó két levél szintén hamisítvány, szintén valószínűleg Nicotra keze által; és mivel az egyik levél állította, hogy Galilei írta a Considerazionit, ez a feltételezés is megingott.

Galilei soha nem ismerte el, hogy ő lett volna a szerző, és sokáig egyedül ez a (hamis) levél szolgált bizonyítékul. Cosci azonban rátalált Galilei egy eddig kiadatlan, hiteles jegyzetére egy firenzei könyvtárban, amelyben a csillagász összegyűjtötte, hol és miképp támadta elképzeléseit Ludovico delle Colombe itáliai tudós. Ezek között szerepelt az is, hogy delle Colombe kritizálta a Considerazionit – ami azt jelenti, hogy Galilei érintettnek tekintette magát, ha „Alimberto Maurit” érte kritika.

„Amikor Galilei leírta a személyes jegyzeteibe, hogy »[Ludovico delle Colombe] megvetéssel beszél rólam«, akkor láthatólag azonosult Maurival” – részletezte Cosci.

Ludovico delle Colombe korábban kiadott egy értekezést arról, hogy az 1604-ben feltűnt „új csillag”, valójában egy szupernóva, egyáltalán nem új, hanem csak időnként megfigyelhető. Ez összhangban volt az arisztotelészi elméletekkel és a ptolemaioszi geocentrikus világképpel, amely (tévesen) állította, hogy a Nap, a bolygók és a csillagok örökkévalók, változatlanok, és a Föld körül keringenek.

Galilei azonban, Alimberto Mauri néven írva, azt állította, hogy az „új csillag” valóban új, és létrejöttének lehetséges magyarázatait is fejtegette, szembeszállva így az arisztotelészi elvekkel. További radikálisan új elképzeléseket is felvázolt, például azt, hogy a Holdon hegyek lehetnek.

„Biztonságosabb álnéven írni, mert így, ha kedvezőtlen a fogadtatás, nem sújtanak a következmények” – mondta Peter Barker, az Oklahomai Egyetem tudománytörténet-professzora. „Ellenben ha kedvező, előállhatsz, hogy te voltál a szerző.”

Barker nem vett részt a kutatásban, de elmondta: meggyőzték Cosci eredményei. Nick Wilding, a Georgiai Állami Egyetem történésze, aki elsőként fedezte fel a Michigani Egyetem kéziratának hamis voltát, szintén elfogadja a Considerazioni Galileinek tulajdonítását.

„Ez az eset kitűnően példázza, hogy a türelmes levéltári kutatómunka miként állíthatja helyre a hamisítók által okozott károk legalább egy részét” – mondta közleményében Wilding. „Dr. Cosci megmutatta, hogy a szkepticizmus és a hozzáértés kombinációja elvezet a történeti igazsághoz.”

Cosci elmondta, hogy Galilei azalatt írta a Considerazionit, amíg a padovai egyetemen tanított; az észak-itáliai város ekkoriban a velencei köztársaság uralma alatt állt. Az értekezéssel lehetséges, hogy Rómában szeretett volna pártfogást találni, ugyanis a pápa kincstárnokának ajánlotta azt.

Róma és Velence azonban ezidőtájt diplomáciai vitában álltak, így „Galileitől nem lett volna bölcs lépés, ha saját neve alatt ad ki egy közellenségnek ajánlott traktátust” – mondta Cosci.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Considerazioni címlapja

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár