2020. tavasz: Halálos tudomány

Tíz nagy győzelem a halál fölött

2020. március 21. 08:27 Magyar László András

1900 körül, hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam – ami ma a férfiaknál 72, a nőknél pedig 79 év – alacsonyabb volt 40 évnél. Azaz ma „átlagosan” szinte kétszer annyi ideig élhetünk, mint száz évvel ezelőtt. Kérdés azonban, mekkora a szerepe ebben az orvostudománynak? Hiszen aligha vitatható, hogy ennek a fejődésnek az oka leginkább a táplálkozás, az életkörülmények javulása, illetve az, hogy kevesebb a fizikai munka, megnőtt a szabadidő, a lakások pedig nagyobbak, melegebbek és tisztábbak lettek. E feltételek fontosságának bizonyítéka, hogy a mai Magyarországon is körülbelül 15 év a különbség a gazdagok és a szegények várható élettartama között. Az is tagadhatatlan azonban, hogy a XVIII–XIX. században a medicina hatalmas eredményeket ért el, az egészségügy kiépülésétől a higiéné elterjesztésén és a hatásos fájdalomcsillapításon át az antibiotikumokig, a vérnyomáscsökkentőkig vagy a genetikáig. A várható élettartam növekedése tehát kétségkívül az orvosi felfedezéseknek és az orvosok, gyógyszerészek munkájának is köszönhető. Bizonyítékul fölsoroljuk azt a tíz leggyilkosabb betegséget, amelyet az orvostudománynak az elmúlt 200 év során sikerült legyőznie. A sort a medicina első igazán világraszóló sikerével, a himlő leküzdésének történetével kezdjük.

Halálos kórok

Fekete himlő

A himlő a XVIII. századig a legpusztítóbb fertőző betegségek közé tartozott. Amerika őslakosságát valószínűleg a spanyolok által behurcolt himlő pusztította ki. A himlőt okozó vírusnak ma sincs ugyan ellenszere, ám a betegség megelőzhető.

Már az ókori Kínában is előfordult, hogy emberek szándékosan fertőzték meg magukat a himlőhólyagból vett váladékkal, hogy immúnisokká váljanak. Egy Lady Montague nevű előkelő angol hölgy 1710 körül, Törökországban volt tanúja hasonló, sikeres eljárásnak. Tapasztalatairól Londonban, 1721-ben kiadott leveleiben számolt be.

Az angol orvosok kezdetben bűnözőkön kísérleteztek több-kevesebb sikerrel. A tökéletesített oltóanyaggal II. Katalin orosz cárnő már nemcsak alattvalóit, hanem önmagát és családját is beoltatta. Az oltás azonban továbbra is kockázatokkal járt, egészen addig, amíg egy angol körorvos, Edward Jenner 1796-ban ki nem dolgozta a tehénhimlővel való oltás, a vakcináció módszerét. Ettől kezdve egyre több ország tette kötelezővé a himlőoltást a polgárai számára. A kampány eredményeképpen az UNESCO 1975-ben közhírré tehette, hogy a fekete himlő világszerte megszűnt.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Edward Jenner egy gyermeket olt beAlbert Calmette és Camille GuérinA franciák magadaszkári inváziója során csupán 20 katonájuk esett el harcban, több mint hatezret a malária vitt a sírba

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!