Titokban kötött házasságot a "magyar Szapphó"
2015. augusztus 9. 15:39 MTI
Kétszázhúsz éve, 1795. augusztus 9-én született a Vas vármegyei Dukán Dukai Takách (Takács) Judit költőnő, a "magyar Szapphó". Schöpflin Aladár a Nyugatban megjelent írásában, enyhe malíciával, így írt róla: "Jelentéktelen élet, még jelentéktelenebb költészet. De érdekes mégis. Oly keveset tudunk a múlt század elei magyar nőről, hogy még annyi dokumentum is, amennyit Dukai Takách Judit feltár, érdekel".
Korábban
Jómódú középnemesi család sarja volt. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait. Hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a válságos, nehéz időszakban keletkeztek első, elégikus-szomorkás hangvételű költeményei, a mélabú későbbi verseinek is alapvető jellemzője maradt. Anyja halála után visszatért Sopronba, ahol nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult.
Hazatérve Dukára a vidéki nemes kisasszonyok életét élte, közben verselgetett. Első költői kísérletein, amelyek a nemesi udvarházak hangulatát idézik, erősen érződik a népköltészet hatása. Versei népdalszerűségét később - elsősorban Berzsenyi hatására - a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, és így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok hamar felismerték az ifjú költőnő tehetségét, jó tanácsokkal látták el, és más támogatásban is részesítették.
Berzsenyi (akivel rokonságban is állt, lévén a költő felesége Judit unokanővére), Dukai Takács Judithoz című költeményében fejtette ki a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításának eszményeit. Döbrentei Gábor, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg a költőnőt, Judit egyik versét magával vitte. A vers az Erdélyi Múzeumban jelent meg, és még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő Malvina néven jegyezte verseit, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát".
Dukai Takách Judit 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője volt, és számos irodalmi díjat is elnyert. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkuló költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Férjét csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban vesztette el, és a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével. Két év múlva Ágfalván titokban házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, a tüdőbajos Judit 1836. április 15-én Sopronban halt meg.
Schöpflin Aladár a Nyugatban megjelent írásában, enyhe malíciával, így írt róla: "Jelentéktelen élet, még jelentéktelenebb költészet. De érdekes mégis. Oly keveset tudunk a múlt század elei magyar nőről, hogy még annyi dokumentum is, amennyit Dukai Takách Judit feltár, érdekel. S végre is a nálánál valamivel tehetségesebb és bátrabb Újfalvy Krisztina mellett első figyelmeztető jele annak, hogy a magyar nő is kezdett ébredezni, sejteni kezdte önmagát, a benne rejtőző egyéniséget, s a kifejezés formáit kereste a maga számára. A sejtésből nagyon soká lett tudat; csak a mi nemzedékünk kezdi megérezni a női egyéniség szabad, bátor, nyílt kifejeződését." 1909-ben Vadász Norbert csornai premontrei kanonok Dukai Takách Judit élete és munkái címmel kötetet jelentetett meg róla, válogatott verseiből 1986-ban Sárváron jelent meg kötet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap