Római villától a kastélyszerű kúriáig - Szent Kinga falujának története
2015. szeptember 22. 16:21 Takács Zoltán
A Bakony és a Mezőség találkozásánál, a balatonalmádi járásban fekvő Küngös idén ünnepli 725. születésnapját. A település mai területén már a római korban is állt egy villa, évszázadokkal később IV. Béla pedig lányának, a később Szent Kinga néven ismertté vált Árpád-házi hercegnőnek adományozta a jó levegőjéről és termőföldjéről ismert birtokot. A település a török hódoltság alatt egy időre még a térképről is eltűnt, ám később ismét fejlődésnek indult.
Korábban
A település története egészen a római korig nyúlik vissza. Ekkoriban Pannonia provincia – többek között a mai Küngös területén – területén 3-4 kilométerenként egy-egy villagazdaság állt. A Küngösnél megépített villa létezését a Kaptár-völgy és a patak közötti területen a 20. században talált bronzkori eszközök és római kori épületek maradványai bizonyítják. Mivel a feltárás folytatására nem jutott elég pénz, a romokat visszatemették, de az eszközöket elszállították a múzeumba.
A település az i. sz. 5. század elején eltűnt a villák térképéről, ám az 1200-as években ismét feltűnik a térképeken, mint a királyi család birtoka. IV. Béla uralkodása alatt, 1260 körül lányának, Kunigundának (később Szent Kinga) adományozta a területet. A birtokadományhoz még egy kis kedvcsinálót is mellékelt: „A területnek tiszta és friss a levegője és jó a termőtalaj…” – írta többek között. A település első hivatalos említése 1290-ben történt (innentől számítjuk a település történetét is), amikor Kingusi Dénes gróf megkapta III. András királytól a területet, és rögtön megtapasztalhatta: valóban kifogástalan minőségű mind a levegő, mind a termőtalaj. Az első családokat a gróf telepítette be az ekkoriban még mindössze három házból álló faluba.
A középkori falu azonban nem a település mai helyén állt. A régészeti feltárások alatt a csajági faluvégen, a patak és az országút közötti területen leltek rá a középkori Küngös maradványaira, ám csakúgy, mint a római kori romoknál, itt sem jutott elég pénz az ásatásra, és ez esetben is visszatemették a romokat. Az 1500-as években a település eltűnt az aktív, élő falvak sorából, és a térképről is törölték. Küngös az 1600-as évek közepén azonban a Kenessey és Tóth nemzetségnek köszönhetően ismét fejlődésnek indult. A népesedés következtében a faluban egyre több lett a nemesi származású család. Az 1700-as évek elején a Kenessey család felépíttette második kúriáját, amelyet méreteinél és díszítettségénél fogva azóta kastélynak neveznek.
A nemesek idővel egyre több kúriát építtettek a területen, 1790 körül a településen élők pedig a saját kezükkel már első kis imaházukat is felépítették. A papi szolgálatot a peremartoni plébánia teljesítette, mivel Egyházasküngös ekkoriban még egyfajta fíliaként működött. A Kenessey család kezdeményezésére 1850 körül felépült a mai napig látható kastély. 1900 körül a mai faluház helyén felhúzott, egy kis tanteremtől valamint szolgálati lakásokból álló kis épületben az oktatás is megkezdődött. Az iskola egyik leghíresebb tanára Vörösmarty Béla volt, aki fontos szerepet játszott a település életében is. 1950-60 között felépül a református imaház. A mellette látható haranglábat 1724-ben adományozta a Kenessey család. A településen nemrég szentelték fel az ország egyetlen Szent Kinga-templomát, a királylány falujában, később ereklyét is kaphatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.