2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint

2020. június 8. 17:47 Múlt-kor

A történettudomány elfogadott tényként kezeli, hogy a rómaiak Kr. u. 410 körül történt kivonulása után az Európából érkező, germán nyelvet beszélő angolok, szászok és jütök valóságos invázióval hódították meg a mai Anglia területét az 5. század folyamán, meghonosítva nyelvüket és kultúrájukat, amely egészen Hódító Vilmos és francia ajkú normannjai hódításáig meghatározó volt. Az elméletet az angol nyelv germán gyökerei és történeti források is alátámasztani látszanak. A Cambridge-i Egyetem professzora, Susan Oosthuizen szerint azonban a források esetében félreértelmezésről, a nyelvváltás esetében pedig fokozatos átállásról van szó.

angolszászok
Angolszász uralkodó tanácsa (witan) körében egy 11. századi illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

A sötét kor rejtélye

Oosthuizen szerint a római uralom utáni időszakban Britanniában továbbra is meghatározó maradt a római életmód legtöbb aspektusa, ezt pedig apránként alakította a más európai civilizációkkal – köztük a szászokkal is – folytatott kereskedelem, valamint a kisebb léptékű migráció.

A professzor a héten egy online előadás keretében fejtette ki álláspontját, amelyet tavaly kiadott, The Emergence of the English (Az angolok felemelkedése) című könyvében is leírt.

A középkori régészet professor emeritusaként, a legjobb elérhető kutatások alapján Oosthuizen azt a következtetést vonta le, hogy a folytonosság nyomai tisztán láthatók a római csapatok 410-es kivonulását követően is.

A földművelés ugyanolyan eljárásokkal zajlott, ahogyan a rómaiak idejében, és a latin, illetve a kelta briton nyelv, valamint ezek keveréke szintén tovább élt, továbbá a jogrendszer és a vallási intézmények is megőrizték római jellegüket. A brit emberekre és kultúrára gyakorolt római hatás a professzor szerint mélyebb és tartósabb volt, mint eddig gondolták.

A fenti okokból Oosthuizen helytelennek és félrevezetőnek tartja az „angolszász kor” kifejezés használatát a rómaiak távozása és a normannok érkezése közti évszázadokra. Helyette ezen időszak három részre való osztását javasolja: „későókori” (Kr. u. 400-650), „kora középkori” (Kr. u. 650-850), illetve „hódítás előtti” (Kr. u. 850-1100) korszakokra.

„Az angolság kialakulása a római-brit elődökből történő fejlődés volt. Nem gyarmatosítási folyamat volt” – írta a történész.

Mi a helyzet azonban az Európából áthajózó germánok hódítását alátámasztó tényezőkkel, amelyeken az általánosan elfogadott elmélet alapszik? Oosthuizen szerint a kutatások túlnyomó többségében vagy a módszertannal, vagy a rendelkezésre álló anyagból levont következtetésekkel súlyos gondok vannak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Egy 9. századi angol nő megjelenésének rekonstrukciója régészeti és írott források alapján (kép forrása: Flickr)A híres Sutton Hoo-i sisak, amely 1939-ben került elő egy 7. századi hajós temetkezés feltárásakor (kép forrása: wallpaperflare.com)Hadrianus fala, a római Britannia északi határa (kép forrása: Pixabay)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár