Mitológiai lények, melyektől rettegtek a múltban

Szfinx, a talányos gonosz

Melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon? – tette fel a találóskérdést a Szfinx minden arra járó thébainak. Mivel senki nem tudta a választ, a mitikus lény nagy élvezettel fogyasztotta el a görögöket.

A mítoszok szerint Árész (más történetek szerint Héra vagy Hádész) által Thébára szabadított szörnyeteg egyébként Etiópiából származott.

A szfinxek legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Számos kultúrában megjelent, ám mindenhol másként (közös tulajdonsága, hogy rendkívül intelligens).

Indiában például gyakorta leopárdmintás bőrrel ábrázolták az ott kifejezetten irgalmasnak számító lényt. A szfinxek Kr. e. 2600 körül jelenhettek meg Egyiptomban, amelynek a jelképévé vált teremtmény legnagyobb és leghíresebb ábrázolása a gízai Nagy Szfinx. A fáraók földjén a lény jószándékú volt, ám nagy erővel bírt, ezért szent helyek őrzőjévé tették.

A napisten és a fáraó közti átmenetet megtestesítő, oroszlántestű, emberfejű teremtmény általában hím nemű volt, ám miután évszázadokkal később a Hellász lakói is átvették a mítoszt, a lény ott már női fejet, továbbá sas szárnyakat és kígyófejű farkat kapott. A görög kultúrában csak egyetlen Szfinx élt, amely kegyetlen és ravasz volt.

A Phikion-hegyen tanyázó szörnyeteg már csaknem kiirtotta Théba legjobbjait, amikor megjelent Oidipusz, és megadta a helyes választ a találóskérdésre: az ember az, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik. A Szfinx erre levetette magát a szikláról.

Egy történetváltozat szerint a Szfinx előre elmondta a jó választ Oidipusznak, hogy többé ne kelljen gyilkolnia. Míg egy másik legenda szerint a ledöbbent szörnyeteg feltett egy másik találós kérdést is a leendő királynak: „adott két nővér, az egyik megszüli a másikat, aki viszont az elsőnek ad életet, kik ők? „A nappal és az éjszaka” – hangzott a helyes válasz, mire a Szfinx elpusztította magát.

1. Khimaira, a tüzes torkú
2. A kraken, a tengerészek réme
3. Pulgaszari, a koreai Godzilla
4. A wendigo, a kannibál szellem
5. A baziliszkusz, a gyilkos kiskakas
6. Szfinx, a talányos gonosz
7. Minótaurosz, a krétai torzszülött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?