Hitler elfeledett szövetségesei

Mégsem Afrikában, hanem Európában lehetett az „emberiség bölcsője”

2017. május 23. 13:57

A tudományos közvélemény mindeddig egységesen Afrikát tekintette az emberiség kialakulásának helyszínének. Egy új felfedezés szerint azonban a mai ember legkorábbi ismert ősei a Balkán területén élhettek több mint 7 millió évvel ezelőtt. Perdöntő bizonyítékot azonban csak újabb leletek előkerülése szolgáltathat majd.

Álkapocscsont

Amióta Charles Darwin kidolgozta híres elméletét az emberi evolúcióról, a tudományos szakirodalomban többnyire konszenzus uralkodik abban, hogy az emberiség és a legközelebbi genetikai rokonainknak számító csimpánzok valaha egy közös őstől származtak. Bár bizonytalan, hogy pontosan mikor történt a két faj fejlődésének elkülönülése egymástól, az elszakadás – és így az első emberek megjelenésének „helyszínét” mindeddig egységesen Afrikába helyezték a kutatók.

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei azonban felboríthatják az eddig ismert adatokból rajzolt képet az emberiség őstörténetéről. A vizsgálatok középpontjában két korábban felfedezett lelet – egy 1944-ben Görögországban talált állkapocscsont, illetve egy 2012-ben Bulgáriában előkerült előzápfog – állt, amelyek a Graecopithecus névre keresztelt faj képviselőihez tartoztak egykor.

A Graecopithecus maradványai

A Graecopithecust  korábban az emberfélék családjába sorolták, a kutatók a nemrég elvégzett számítógépes tomográfiai vizsgálatok, illetve a megkövesedett fog gyökerének 3D-s rekonstrukciója alapján a mai ember fogazatának jellegzetességeit vélték felfedezni a maradványokon. Amennyiben megállapításuk helyes, úgy a Graecopithecus valójában már a csimpánzoktól történt elválást követően kialakult emberi faj képviselője volt.

Mivel a két lelet „eredeti tulajdonosai” nagyjából 7,1–7,2 millió évvel ezelőtt élhettek a mai Balkán-félsziget területén, így az ember legrégebbi ismert nyomai az afrikai kontinensről Délkelet Európába „helyeződhetnek át” a felfedezés által. Mindez pedig azt is jelentené, hogy mostantól az első emberek megjelenését és így az emberiség bölcsőjét is Európában kell keresnünk. Mindez egyébként csak földrajzi szempontból jelentene komolyabb változást az eddigi modellel szemben, hiszen a 7 millió évvel ezelőtt a mediterrán térség éppen úgy nézett ki, mint a mai szavannák Afrikában.

Fantáziarajz a Graecopithecusról és az európai szavannákról.

A vizsgálatban résztvevő kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az általuk megfogalmazott elmélet igazolásához további leletek szükségesek. A rendelkezésre álló Graecopithecus maradványok ugyanis meglehetősen szegényesek és csak az egykor élt faj állkapcsáról nyújt számunkra információkat. A Torontói Egyetem kutatója, David Begun elmondta, hogy perdöntő bizonyítékot csak olyan leletek szolgáltatnának, amelyek azt bizonyítanák, hogy a Graecopithecus két lábon járt.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A Graecopithecus maradványaiFantáziarajz a Graecopithecusról és az európai szavannákról.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!