2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Különböző módon ihlette meg a későbbi korok nagy művészeit Nagy Sándor alakja

2021. november 17. 14:00 Múlt-kor

Nagylelkű művészetpártoló

A Raffaello által a 16. század elején készített Athéni iskola című freskón a bal szélen, a filozófusok között páncélban és sisakban álló alak egyesek szerint Nagy Sándort ábrázolja, ám a többség Alkibiadészt véli a harcosban felfedezni. Mindenesetre tény, hogy – bárki is legyen a képen – a korszakban Nagy Sándor hadvezéri képességeiről egyre inkább szellemi teljesítményére és emberi kapcsolataira került át a hangsúly, amelyet az életéről szóló színes anekdotákon keresztül próbáltak meg visszaadni a művészek.

Paolo Veronese Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570) című remekművével Nagy Sándor nagylelkűségét emelte ki. A történet szerint miután Nagy Sándor legyőzte Dareioszt az isszoszi csatában, a perzsa uralkodó el tudott menekülni, de a családja fogságba esett. Dareiosz anyja ezután összetévesztette Nagy Sándort legjobb barátjával, Héphaisztiónnal, de a hódító megbocsátott neki. Veronesét követően még számos festő – többek között a késő-barokk jeles képviselője, Gaspare Diziani – választotta ezt a jelenetet Nagy Sándorról szóló munkája témájául.

A makedón uralkodó életének egyik legtöbbször vászonra vitt jelenete udvari festőjéhez, Apellészhez kapcsolódik. Miközben a művész Sándor kedvenc szeretőjéről, Kampaszpéról készített festményt, beleszeretett a gyönyörű lányba. A király azonban nem gerjedt haragra, sőt, annyira tetszett neki a portré, hogy cserébe felajánlotta a szépséget Apellésznek. Nem véletlen, hogy a művészet felsőbbrendűségét és a király kultúrát támogató oldalát kiemelő anekdota népszerű volt a festők körében, akik valahogy így képzelték el az uralkodók és a művészek közötti ideális viszonyt. A jelenet megjelent többek között Willem van Haecht flamand festő barokk, valamint Sebastiano Ricci és Francesco Trevisani késő-barokk stílusban festett képein is.

Giambattista Tiepolo, a 18. század egyik legkiválóbb festőjének a témában készített képén a gondolataiba merült, jóképű és magabiztos Nagy Sándort láthatjuk. A francia forradalom festője, Jacques-Louis David alkotásán a hadvezért világos hajjal, és szeretőjéhez hasonlóan szinte teljesen meztelenül ábrázolta.

A gordiuszi csomó átvágását ábrázoló képekkel Nagy Sándor leleményességét emelték ki. A legenda szerint csak az lehetett Ázsia ura, aki megoldja a csomót. A makedón király ahelyett, hogy kibogozásával bajlódott volna, egyszerűen elvágta a kötelet. A jelenet legfigyelemreméltóbb ábrázolása Giovanni Paolo Panini 1718–19 körül, barokk stílusban festett remekműve, de említést érdemel Jean-Simon Berthélemy a 18. század végén készített képe is, amelyen egyedül Nagy Sándor alakja van megvilágítva, egyértelműen utalva ezzel zsenialitására. A hadvezér intelligenciáját emelték ki a lova, Bukephalosz megszelídítését ábrázoló festmények – többek között Degas fiatalon készített munkája – is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár