Különleges gyógyír fájó sebeinkre: Simon Böske, az 1929-es magyar Miss Európa
2020. június 27. 08:25 Kovács Emőke
Korábban
Sápadt mosoly az esküvőn
De visszatérve a keszthelyi leányhoz: Böske már a párizsi rendezvény után azt nyilatkozta a francia újságírók jövőt firtató kérdéseire: „Férjhez akarok menni egy csinos, intelligens, vagyonos fiúhoz úgy, amint az kedvenc regényeimben szokott történni.”
Így is lett: 1930-ban férjhez ment a híres fővárosi Brammer Divatház tulajdonosának fiához, Pálhoz. Esküvőjén fotósok hada kísérte. Földig érő, de uszályos, nehéz fehér crépe georgette ruhát viselt, fehérselyem cipővel, nagy fehér kalappal. Mosolygott a felvevőgépek előtt, de nagyon sápadt volt, fehér arcán nem viselt se rúzst, se arcpírt.
Brammer Pál kecsesen vezette az anyakönyvezető elé a korántsem szépségkirálynőként föltűnő fiatal lányt. Az anyakönyvezető ünnepélyes beszédében kitért Böske érdemeire:
„Ennél a frigynél – mondja – a vőlegény képviseli a munkát. A menyasszony, aki a mi szépséges magyar tengerünk partján született és nevelkedett Keszthelyen, ahol az apja neves orvos, nemrégiben Párisban »Európa legszebb leánya« címét nyerte el…”
Közben egy fotóriporter osont be a terembe, aki megörökítette az ünnepi pillanatokat. Böske és Pál csak polgári esküvőt, egyházit nem tartott. A lakodalmat a Hungária szállodában ülték meg, ahová csak a hátsó kijáraton tudtak besurranni, mert ünneplő sokaság várta őket.
Az ifjú párt korabeli levelezőlapon is megörökítették, azonban Böskén látszott, hogy nem boldog; hamarosan el is váltak. Rövidesen újra férjhez ment, méghozzá Jób Dánielhez, a Vígszínház akkori igazgatójához, akivel túlélték a holokauszt borzalmait.
Böske 1945 utáni élete nagyrészt homályba vész. Sok helyütt – tévesen – az szerepel, hogy nem sokkal a II. világháború után elhunyt. Halálának helyes dátuma: 1970 októbere; a helyszín: a budapesti Szív utcai kórház. Menyhei Réka Simon Böskéről szóló, 2010-ben megjelenő könyvéből kiderül az is, hogy – egy idős néni elmondása szerint – Böske sosem dolgozott, a jázaspár Jób Dániel fizetéséből élt. A férjet 1949-ben elküldték a színház éléről: utána már csak a műfordításokból keresett pénzt tudta hazaadni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap