Középkor

Az államalapítás ünnepének hányattatott története

Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, egyben az új kenyér ünnepe. Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus... Tovább

Galéria Már a második emelet építésekor látszott, hogy valami nem stimmel a pisai ferde toronnyal
Kiásatta meggyilkolt szerelmének holttestét, és a nemeseknek kézcsókkal kellett előtte hódolniuk

A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király

Nem találunk egyetlen fejezetet sem a magyar történelemben, ahol Ausztria tetemes része – köztük Béccsel – magyar hódítás áldozatává vált volna. Ilyen először és utoljára Mátyás király (1458-1490) uralkodásának utolsó évtizedében... Tovább

A középkorban azt hitték, hogy a bárányok akár fán is nőhetnek

A középkori Európa nem volt híján a különös hiedelmeknek. Jó példa erre a zöldségbárány legendája, amely szerint Ázsiában él egy növény, amely finom húsú, értékes gyapjút növesztő bárányokat „hajt magából.” Tovább

Ezeréves restaurált selymekkel nyílt kiállítás Kínában

A Szung-dinasztia korszakából származó ezeréves selymeket, köztük írásjelekkel festett kendőket állítottak ki a kelet-kínai Csiangszu tartomány fővárosában, Nankingban.

Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány

A széles közvélemény körében számtalan olyan történelmi legenda, tévedés és félreértés terjed napjainkban is, amelyeket a történelemtudomány már régen megcáfolt. Most ezek közül mutatunk be hetet.

„Tanultam volna inkább szakmát!” – karriertanácsok a középkori Bizáncból

A fiatalok pályaválasztása során napjainkban is gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a tudományos, kutatói pálya felé kacsintgatni. Sokan úgy vélik érdemesebb inkább valamilyen, egyértelmű karrierutat kínáló szakmát tanulni helyette. A dilemma korántsem a 21. század sajátja, hiszen azzal már egy 12. századi bizánci költeményben is találkozhatunk.