A vörösterror 133 napja

Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány

2019. február 15. 14:44 Múlt-kor

Egy 13 év körüli lány körülbelül 4600 éves csontvázára bukkantak a Kairótól mintegy száz kilométerrel délre található Meidum-piramis romjain végzett régészeti munkák során. A maradványok mellett két állati koponyát is találtak, amelyről úgy vélik, áldozati bikák lehettek, adta hírül az egyiptomi régiségügyi minisztérium.

Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány

Az Alsó-Egyiptomban, a mai fővárostól mintegy száz kilométerre található Meidum-piramisról úgy vélik a szakértők, a második egyiptomi piramisként épült (Dzsószer fáraó síremléke után). Eredetileg Huni fáraónak, a harmadik dinasztia utolsó királyának készült. Szokatlan alakja miatt az arabok el-heram el-kaddaabnak, vagyis álpiramisnak hívják.

E piramis melletti temetőben találtak rá a régészek egy tinédzser lány csontvázára, amely egy részben beomlott sírban feküdt. A guggoló pózban eltemetett maradvány mellett nem találtak más emberi csontokat vagy sírmellékleteket. Miután a szakértők megvizsgálták az emberi maradványokat, úgy gondolják, a lány 13 éves kora körül halhatott meg. Az még nem teljesen tisztázott, hogy mikor temették el pontosan, ám a régészek szerint feltehetőleg a 4600 éves piramis építése idején.

Nem messze a lánytól két állatfejre bukkantak a kutatók, akik úgy vélik, bikakoponyákról lehet szó. Mellettük három darab kis kerámiaedényeket ástak ki a sírból. Az edények és a koponyák feltehetőleg áldozati ajándékok lehettek, ám nem lehet megállapítani, hogy melyik sírhoz is tartozhattak. A minisztériumi közlés szerint megtalálták a temető téglából épült falát is.

Piramisrejtély

A Meidum-piramis eredetileg lépcsős piramisként lett megálmodva, és valószínűleg így is kezdték el építeni, ám később meggondolhatták magukat az építtetők, és hagyományos, sima felületű piramis lett belőle, véli egy újabb tanulmány. Csaknem 90-92 méter magasságú lehetett egykoron, mielőtt még nem alakították át.

Hogy pontosan miért is gondolták meg magukat az építtetők, és miért alakították át lépcsősből „sima” piramissá az épületet, még ma is rejtély. A legelfogadottabb elmélet szerint a lépcsős verzió a harmadik dinasztia utolsó fáraója, Huni (Kr. e. 2599-2575) számára készült, ám utóda, a negyedik dinasztia alapító királya, Sznofru (Kr. e. 2575-2551) megváltoztatta a döntést, és a végül neki szánt piramis a számunkra hagyományosabbnak tűnő verzióban készült el.

Sznofru több piramist is építtetett szerte Egyiptomban, például Dahsúrban két piramis és számos kisebb lépcsőspiramis is az ő nevéhez kapcsolható. Nem teljesen egyértelmű, miért húzatott fel ennyi kőgúlát, egy elmélet szerint azért, hogy különféle stílusok közül kikísérletezze, melyik is a megfelelő építési mód. Minden bizonnyal ebből fia és utóda, Hufu (Kr. e. 2551-1528) profitált, akinek köszönhetően felépülhetett a valaha volt legmagasabb piramis Gízában.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!