7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 14
27 találat
[1]

1345. december 14.

I. (Nagy) Lajos megerősíti apjának a Habsburgokkal 1337-ben kötött szövetségét

[2]

1357. december 14.

Csúz János dalmát-horvát bán értesíti a királyt, hogy Sebenico városa megadta magát a magyar seregeknek

[3]

1474. december 14.

Örökösödési háború tör ki az Ibériai-félszigeten

A tisztázatlan utódlási szokás IV. Henrik kasztíliai király halála után a kasztíliai örökösödési háborúhoz vezet, melyben Portugália és Franciaország is részt vesznek. Az öt évig tartó harcok Aragóniai II. Ferdinánd király győzelmével végződnek. Kasztília-León és Aragónia királyságait perszonálunióban egyesítik, és ezek képezik Spanyolország állami egységének alapját. IV. Henrik trónjáért a következők küzdenek: - az elhalt uralkodó féltestvére, Kasztília-Leóni I. Izabella; ő 1469 óta II. Ferdinándnak, Aragónia királyának felesége (a "katolikus királyok" házassága); - leánya, Johanna, aki szövetséget köt V. Alfonzzal, Portugália királyával, hogy trónigényének érvényt szerezzen; Franciaország politikai okokból csatlakozik a koalícióhoz.

[4]

1489. december 14.

I. Mátyás felszólítja Kassa városát, járuljon hozzá 1000 aranyforinttal a béketárgyalások költségeihez, amelyek fedezésére az ország adót ajánlott fel

[5]

1503. december 14.

Megszületett Nostradamus francia asztrológus

[6]

1546. december 14.

Megszületett Tycho Brahe dán csillagász

1559-62 között jogot tanult Koppenhágában. A csillagászat felé az 1560. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás fordította, amelyet előre jeleztek. Ezután nappal jogot tanult, éjjel a csillagokat figyelte. Matematikatanára Ptolemaiosz Almagesztjét adta a kezébe, más tanárai glóbuszok készítésében segítették. 1562-65 között a lipcsei egyetemen tanult. 1563-ban végezte első észlelését a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról, s megállapította, hogy a csillagok és bolygók helyzetét regisztráló naptárak és táblázatok igen pontatlanok, több napos eltéréssel jelezték előre ezt a jelenséget. Elhatározta, hogy az égbolt megfigyelésének szenteli életét e táblázatok pontosítása céljából. 1565-70 közt beutazta Európát, Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban tanult, s beszerzett több matematikai és csillagászati eszközt. 1571 körül Scaniában (a mai Dél-Svédországban) telepedett le, s egy rokona birtokán kis csillagvizsgálót épített. Itt 1572. november 11-én egy `új csillagot`, novát figyelt meg a Cassiopeia csillagképben, fényesebbet a Vénusznál. A felfedezésről 1573-ban közölt De nova stella című dolgozata révén európai hírű csillagász lett. II. Frigyes dán király, hogy otthon tartsa, 1576-ban neki adta az Oresund közepén fekvő Hven (ma: Ven) szigetet, ahol a király támogatásával létrehozta a modern idők első csillagászati obszervatóriumát. II. Frigyes 1588. évi halála után utódjával, IV. Keresztéllyel megromlott a viszonya, nagy anyagi igényei miatt. Az egyházzal és a nemességgel is összeveszett, ezért 1597-ben elhagyta Vent, rövid ideig Rostockban és a Hamburg melletti Wandsbeckben élt, majd 1599-ben Prágában telepedett le, II. Rudolf császár pártfogása alatt. Életművének java - a pontos csillagászati megfigyelések és ezek regisztrálása - már Uraniborgban megszületett. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Kozmológiai elképzelése egy módosított kopernikuszi rendszer volt, melyben a bolygók a Nap körül keringenek, az viszont a mozdulatlan Föld körül mozog. Fő műve, a Progymnasmata, csak halála után, 1602-ben jelent meg. Halála után minden észlelési anyaga Keplerre maradt, aki utolsó éveiben a munkatársa volt. Brahe adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer három mozgástörvényét, s megalapozta Newton munkásságát.

[7]

1571. december 14.

Báthori István fejedelem jezsuita szerzeteseket kér Erdélybe

Az erdélyi fejedelem azért ír levelet az osztrák jezsuita rendtartomány főnökének, hogy a leromlott erdélyi katolikus egyházat helyreállíthassa. A szerzetesek Erdélybe küldése csak 1579-ben valósul meg.

[8]

1575. december 14.

Báthori Istvánt Lengyelország királyává választják

Báthori István főnemest, akit az erdélyi rendek 1571-ben választottak meg fejedelemmé, Lengyelország királyává választják. Lengyelországban 1386-tól a Jagellók uralkodtak, a királyi ház azonban kihalt (1572. VII. 7.). Lengyelország 1573-tól kezdve választókirályság, azaz nemesi köztársaság, amelynek élén a lengyel nemesség és néhány város képviselője által választott király áll. A tulajdonképpeni főhatalom a szejm (országgyűlés) kezében van, amely bizottságot nevez ki a király ellenőrzésére. A lengyelek először 1573-ban Valois Henrik francia herceget választották királlyá. 1574 februárjában koronázzák meg Krakkóban, ő azonban bátyja, IX. Károly francia király halála (1574. V. 30.) után elhagyja Lengyelországot, hogy bátyja örökébe lépjen.

[9]

1619. december 14.

Sopron Bethlen-párti helyőrsége meghódoltatja Kőszeget. Néhány hét múlva a várost császáriak visszahódítják

[10]

1659. december 14.

Barcsai Ákos erdélyi országgyűlést hív össze Désre

II. Rákóczi György emberei azonban elfogják az oda igyekvőket, így a gyűlést nem lehet megtartani.

[11]

1769. december 14.

Negyedik karként bevezetik a nagyszombati egyetemen az orvosi fakultást

Mária Terézia november 7-i rendeletében kötelezi az egyetemet az új kar felvételére. A rendeletet a Magyar királyi Helytartótanács teszi közzé.

[12]

1795. december 14.

Megszületett Bölöni Farkas Sándor

Az 1830-as évek elején kibontakozó reformmozgalom egyik jelentős és közismert erdélyi képviselője volt. 1830-32 között Nyugat-Európában, majd Észak-Amerikában tett utazásai után megírt útleírásaiban az Egyesült Államok fejlettebb polgári viszonyait vetette össze az elmaradott magyar feudális viszonyokkal. 1833-ban megalapította a kolozsvári Kaszinót, 1836-ban a Vasárnapi Újságot. A nők számára olvasókört szervezett, az ifjúság részére pedig olvasóegyletet alapított. 1835-ben a Kolozsvári Nemzeti Színház titkárává választották. Fő műve az 1834-ben megjelent Utazás Észak-Amerikában. 1834-ben az MTA levelező tagjává választották.

[13]

1799. december 14.

Meghal George Washington, az Egyesült Államok első elnöke

  • George Washington iratai

    [14]

    1800. december 14.

    Megszületett Josef Kriehuber

    A bécsi biedermeier egyik legjellegzetesebb és legnépszerűbb képviselője volt. A bécsi művészeti akadémián folytatta tanulmányait. Nagyszámú litografált vagy miniatűr akvarell portréjában főleg kora kiemelkedő osztrák és magyar személyeit (Liszt, Széchenyi), s a bécsi polgárokat örökítette meg. Festett természethű, hangulatos tájképeket is. Litográfiai sorozatai között több magyar tárgyú is található.

    [15]

    1825. december 14.

    Elbukik a cár elleni dekabrista felkelés

    I. Sándor váratlan halálakor (1825. XI. 19.) nem volt pontosan tisztázva a trónutódlás kérdése. A bizonytalan helyzetben testőrtisztek egy csoportja az ország politikai és társadalmi átalakítását követelő felkelést robbantott ki, amelyet azonban hamarosan brutálisan felszámolnak. A trónutódlás körüli bizonytalanságot az okozta, hogy a gyermektelen cár testvérének, Konstantin nagyhercegnek a trónról lemondó nyilatkozatát (1822) és I. Sándor manifesztumát, amely 1823. VIII. 16-án fiatalabb öccsét, Miklóst jelölte trónörökösként, nem hozták nyilvánosságra. Az utódlás körüli zavarokat használta ki egy tiszti összeesküvés, amely hosszabb ideje az abszolutista cári uralom megdöntésén, az ország polgári átalakításának kísérletén dolgozott. A pétervári helyőrség Miklósra történő felesketésének alkalmából XII. 14-én kereken 3000 eskümegtagadó gyűlt össze, hogy "Konstantin és konstitúció [alkotmány]" követelésükkel lázadást robbantsanak ki. Mivel azonban Miklós jelentős, hozzá hű csapatokkal rendelkezett, a "dekabrista" felkelés néhány óra alatt összeomlott. Az összeesküvők Déli Társaságának akcióját Ukrajnában már az előző napon szétverték. Egy másik zendülést, amely XII. 29-én kezdődött Csernigovban, néhány nap alatt szintén véresen elnyomtak. Egy I. Miklós által kinevezett különb bizottság a dekabristák öt fővezérét halálra ítéli, a résztvevők zömét pedig Szibériába száműzik. 1816 óta (II. 9.) a felszabadító háborúban a francia forradalom eszméivel megismerkedő előkelő tisztek titkos köreiben sokat vitatkoztak Oroszország új alkotmányának különböző modelljeiről. Egy pétervári csoport az amerikai minta alapján a birodalom föderatív átszervezését magába foglaló alkotmányos monarchiára törekedett. Eszerint a nemzeti képviselet mindkét házának küldötteit cenzusos választójog alapján kellene megválasztani. Az Ukrajnában tevékenykedő Déli Társaság ezzel szemben erős központi hatalmat követelt, mivel szerinte csak ez tudná biztosítani a jobbágyfelszabadítás lebonyolítását, a földbirtokok újrafelosztását, a népoktatás fejlesztését és az egyenlők társadalmának megteremtését.

    [16]

    1830. december 14.

    Megszületett Madarász Viktor

    Madarász Viktor Csetneken született. Részt vett a szabadságharcban, s ez végigkísérte egész életét: művészetét a nemzeti függetlenség hatotta át, a magyar történelem hősi és tragikus emlékeit idézte a nemzeti szellem ébrentartására. 1856-tól Párizsban tanult, s 1859-ben ott készült első fő műve, a Hunyadi László siratása, a magyar romantikus történeti festészet egyik legjelentősebb alkotása. E műve először Magyarországon, a Pesti Műegylet kiállításán nyerte meg a kritikusok tetszését, majd 1861-ben a párizsi Salon éves seregszemléjén kapta meg a francia állami nagy aranyérmet, az egyik legrangosabb festészeti elismerést. Kiváló történelmi kompozíciók mellett (Zrínyi és Frangepán, Dobozi, népe), több ugyancsak kiváló arcképet festett. Thierry Amadé történetíróról készített portréja a legjobb magyar arcképek közé tartozik. 1870-ben hazatért Párizsból, de itthon már nem volt sikere. 1873-ban - miután több méltánytalanság, rossz kritika érte - átvette apja üzletét, majd 1880-ban teljesen visszavonult a festészettől. Vállalkozása azonban 1902-ben tönkrement, ezért 1903-ban újra festeni kezdett, főként portrékat, de ezek már nem közelítették meg korábbi festményei színvonalát. Budapesten halt meg 1917. január 10-én.

    [17]

    1845. december 14.

    Megszületett Rauscher Lajos

    Rauscher Lajos építész, festő és grafikus Stuttgartban látta meg a napvilágot. 1873-tól a Mintarajziskolában tanított, majd az Iparművészeti Iskola vezetője volt. 1884-től a Műegyetemen oktatott. Sokoldalú művész volt, akitájképeket és pesti városképeket készített, rézkarcban épületdíszítésekkel és iparművészettel is foglalkozott. Részt vett a Petőfi-költemények illusztrálásában. Jelentősek budapesti látképei. 1874-ben ő tervezte a Mintarajziskola, a mai Képzőművészeti Egyetem épületét.

    [18]

    1911. december 14.

    Roald Amundsen eléri a Déli-sarkot

    Néhány héttel később, 1912 januárjában az angol Robert Falcon Scott személyében újabb felfedező követte őt. A két expedíció 1911 őszén kezdett versenybe a sark meghódításáért. Amundsen októberben indult hagyományos kutyaszánokkal, míg Scott már négy hónappal korábban útnak indult pónilovakkal és motoros szánokkal. A hideget és a hóviharokat azonban a kutyák bírták jobban, így a norvég expedíció ért előbb célba. A csalódott Scott - négy társával együtt - a visszafelé vezető úton a hidegtől és a kimerültségtől meghalt.

    [19]

    1921. december 14.

    Sopronban és környékén népszavazást tartanak

    A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi ún. Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, amelyeknek eredményeként az antant népszavazást rendelt el Sopron és közvetlen környékének hovatartozását illetően. Az 1921. december 14-16-án megtartott szavazáson a lakosság kétharmad része Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. 1922. január 1-jén Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-ét a Hűség napjává nyilvánította.

    [20]

    1950. december 14.

    Megalakul az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

    Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát a nemzetközi szervezet 1950. december 14-én hívta életre, mivel a világháborút követően hatalmas tömeg - mintegy kétmillió ember - volt kénytelen új hazát keresni. A kezdetben 33 munkatárssal dolgozó, évi 300 ezer dollárból gazdálkodó szervezet feladata a menekültek védelme, függetlenül attól, hogy azok faji, vallási, etnikai megkülönböztetés miatt vagy politikai nézeteik okán voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Ma a humanitárius, deklaráltan politikamentes szervezet 120 országban csaknem ötezer alkalmazottal, évi közel egymilliárd dolláros költségvetéssel működik, hogy képviselje a világ 22 millió menekültjét. Az ENSZ szakosított szervei, intézményei és szervezetei közül 1954-ben a Menekültügyi Főbiztosság kapott először Nobel-békedíjat, majd 1981-ben is ugyanezzel a kitüntetéssel ismerték el a menekültek érdekében végzett tevékenységét.

    [21]

    1955. december 14.

    Magyarországot felveszik az ENSZ-be

    1955. december 14-én Magyarországot - 15 további országgal együtt - felvették az ENSZ-be. Ezzel a tagországok száma 60-ról 76-ra nőtt. Az új tagok között volt - többek között - Ausztria, Írország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország. December 15-én New Yorkban Szarka Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője átnyújtotta megbízólevelét és a magyar kormány nyilatkozatát az ENSZ alapokmányához való csatlakozásáról.

    [22]

    1960. december 14.

    Létrejön az OECD

    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1960. december 14-én jött létre. Az OECD alapokmánya 1961. szeptember 30-án lépett életbe. 1996. május 7-én Magyarország tagja lett a szervezetnek. Az OECD az 1948-ban a Marshall-segély lebonyolítására és a nyugat- európai országok gazdaságának világháború utáni konszolidálására felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (Organization for European Economic Cooperation - OEEC) jogutódaként jött létre. 1960. december 14-én Párizsban írták alá az alapító okmányát, amely 1961. szeptember 30-án lépett életbe. A szervezet tagjai - a nyugat-európai országokon kívül - Ausztrália, az USA, Kanada, Új-Zéland, Japán, Mexikó, Csehország, a Koreai Köztársaság, Lengyelország. Magyarország csatlakozásáról 1996. március 29-án Párizsban írták alá a dokumentumot. Ezután a magyar parlament ratifikálta a csatlakozási szerződést, majd május 7-én Párizsban átadták ezen okmányokat, s ezzel hazánk az OECD teljes jogú tagállama lett. 2000-ben Szlovákia lett a 30. tagállam. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálására biztosít intézményes keretet. A szervezet fő céljának azt tekinti, hogy elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, illetve a világkereskedelem fejlődését. A tagországok együttműködése a gazdasági és a társadalmi élet szinte teljes területét (szociális kérdések, foglalkoztatás, gazdaság, energia, környezetvédelem, pénzügy, oktatás, kereskedelem liberalizálása, fejlődő országokkal való együttműködés, segélypolitika) felöleli. Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely meghatározza a szervezet általános gazdaságpolitikai irányvonalát.

    [23]

    1976. december 14.

    Meghal Németh Gyula orientalista

    Karcagon született 1890. november 2-án. 1916-tól fél évszázadon át tanított a budapesti tudományegyetemen, 1947-49-ben az egyetem rektora is volt. 1951-65 között a Nyelvtudományi Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Több tanulmányutat tett Keleten. A török nyelvtörténetet és nyelvjárásokat kutatta, de foglalkozott magyar nyelvtudománnyal és őstörténettel is. Nyelvészeti dolgozatai számos hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg. Főbb művei: Kumük tanulmányok, A honfoglaló magyarság kialakulása, A magyar rovásírás. Ő szerkesztette a Kőrösi Csoma Archívumot, s 1951-es megindulásától főszerkesztője volt az Acta Linguisticának. Turkológiai műveiért elnyerte a török állam egyik legmagasabb kitüntetését. A Magyar Tudományos Akadémia 1922-ben levelező, 1935-ben rendes tagjává választotta. 1948-ban megkapta a Kossuth- díjat.

    [24]

    1986. december 14.

    A Voyager repülési világcsúcsot állít be

    A különleges építésű repülőgép Richard Rutan amerikai katonai repülővel és Jeana Yeager mérnöknő segédpilótával a fedélzetén ezen a napon indulva leszállás és üzemanyag-feltöltés nélkül 9 nap alatt körberepülte a Földet, s ezzel világcsúcsot állított fel: több mint 40 ezer kilométert tett meg egyhuzamban.

    [25]

    1986. december 14.

    Meghal Páger Antal színész

    Makón született 1899. január 29-én. Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Budapesten jogot tanult. Egy műkedvelő előadáson tűnt fel, majd Andor Zsigmond 1919-ben Székesfehérvárra szerződtette táncoskomikusnak. További állomásai: Kecskemét, Pécs, Nagyvárad, majd Szeged. Népszerűségét itt szerezte meg operett és `naturbursch` szerepekben, pompás humorával, tánc- és karikírozó készségével. Partnerei Jávor Pál, Dajka Margit, Kiss Manyi és Neményi Lili voltak. Menelaoszt játszotta a Szép Helénában és Zsupánt a Cigánybáróban. 1929-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba. Itt már drámai szerepeket is játszott, a Dauphint Shaw Szent Johannájában, vagy Molnár Liliomának címszerepét. Korlátozott orgánumát drámai jellemformáló ereje, gesztusai pótolták. Az 1930-as években játszott a Magyar, a Király és a Vígszínházban. A II. világháború idején az Andrássy Színház tagja volt. A művészvilágban a jobboldali nézetek hangadója volt, irredenta és antiszemita művekben vállalt szerepet. Elmenekült a felelősségre vonás elől: 1944 végén feleségével elhagyta Magyarországot, majd 1948-ban Argentínába költözött, ahol a magyar Színjátszó Társaság vezetője és színésze lett. Festészettel is foglalkozott, képei kiállításokon is szerepeltek. 1956-ban kormányengedéllyel tért haza, a Vígszínház (akkor Magyar Néphadsereg Színháza) szerződtette, s haláláig ott szerepelt. Emlékezetes volt Kodolányi Földindulásának hőseként, valamint a Háború és Béke öreg Bolkonszkij hercege és Karenin szerepében. 1932-től több mint 100 filmben szerepelt. Játéka különösen az 1930-as évek végén jelentett előrelépést ízes, naturalizmusba hajló aprólékos parasztábrázolásával, de számos hódító szerepet is alakított. Az idillikus parasztábrázolás helyett szociográfiai színészetet alkotott. Hazatérte után elsőnek a Nagyrozsdási esetben állt úja felvevőgép elé, ám a filmet nem mutatták be. Részletes, csiszolt alakítása a Kálvária maradi, öreg parasztembere, aki a világgal és családjával egyaránt szembekerül. Vígjátéki alakításai közül a Don Juan utolsó kalandja mai Budapestre tévedt Leporellója, a Fűre lépni szabad elfoglalt építészmérnöke és a Hattyúdal lumpen Tamburása említhető. 1964-ben a Cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta (Ugo Tognazzival megosztva) Vajkai Ákos alakításáért a Pacsirta című filmben. Drámai tehetségét Az orvos halála Weisz doktora, az Utószezon Kerekes gondnoka, a Húsz óra Elnök Jóskája, a Honfoglalás Dálnoki Miklós Bélája, a Vizivárosi nyár Dr. Gál börtönorvosa igazolja. Az 1960-as évektől további ismert filmjei voltak: Mici néni két élete, Isten hozta, őrnagy úr, Katonazene, Isten őszi csillaga, Elveszett paradicsom, Rab Ráby, Circus Maximus. Több tévéfilm és tévéjáték főszerepét is eljátszotta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, s kivételes átélőképességgel formálta meg hőseit. 1965-ben kapta meg a Kossith-díjat.

    [26]

    1990. december 14.

    Meghal Johannes Thurn und Taxis

    Münchenben meghal Johannes Thurn und Taxis német herceg, földbirtokos, sokszoros milliárdos. A Thurn und Taxis dinasztia felemelkedése a XV. századra nyúlik vissza: I. Miksa császár akkor juttatta a nemesi családnak a postamonopóliumot, amit az csak a XIX. század végén vesztett el. A herceg 32 ezer hektárral Németország legnagyobb földbirtokosa volt, s volt földje Kanadában és Braziliában is. A családi birodalomhoz még kül- és belföldi vállalatok, sörfőzdék, bankok és kastélyok tartoznak: egyebek között az 500 szobás regensburgi Emmeram-palota és a 225 ezer kötetes magánkönyvtár, amely állítólag a földkerekség legnagyobb magángyűjteménye.

    [27]

    1990. december 14.

    Meghal Friedrich Dürrenmatt

    Neuchatel-ben meghal Friedrich Dürrenmatt svájci német író, drámaíró, elbeszélő, esszéista. Protestáns lelkészcsaládból származott, 1945-től germanisztikát, teológiát, filozófiát hallgatott Bernben és Zürichben. Az írás mellett grafikusként, illusztrátorként is dolgozott, alkalmi munkákat vállalt kabarékban. Első színdarabjaival - Az újrakeresztelők (1947), A vak (1948) - hamarosan sikereket ért el. A nagy Romulus (1949) című komédiája már igazi dürrenmatti groteszk. Drámaírói művészetének csúcspontja Az öreg hölgy látogatása (1965) című tragikus komédia, amely bejárta a világ szinte összes színpadát, s nagysikerű film is készült belőle. 1969-től társkiadója és társtulajdonosa volt a Sonntagsjournal című hetilapnak. Hatvanadik születésnapja alkalmából 30 kötetben megjelentek összes művei. Prózai írásai - elbeszélései, regényei - részben a kafkai hagyomány folytatói, részben a bűnügyi regény parodisztikus változatai. Életművének jelentős részét alkotják rádiójátékai, hangjátékai. A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Szerinte a komédia az egyetlen drámai forma, amely meg tudja ragadni a mai `amorf, kialakulóban és átalakulóban lévő világot`. Humoros-parodikus eszközökkel, groteszk fintorokkal leplezte le a kortársi valóságot. Elsősorban a közélet, a politika problémái foglalkoztatták. Ismert drámái még: A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.