Legendás apák és fiúk

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 20
43 találat
[1]

1083. augusztus 20.

Szentté avatják I. Istvánt

Székesfehérváron szentté avatják I. Istvánt.
Elsőként I. László rendelte el, hogy "Szent István napja mint szent ünnep megtartasson". Augusztus 20-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni. Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A kialakuló Szent István-kultusz a magyar államiság különböző területein élt tovább: István személyéhez kapcsolódtak többségükben a koronázás törvényességét biztosító szabályrendszer elemei; különös jelentőséget tulajdonítottak a Szent István ünnepén (augusztus 20.) tartandó kormányzati és törvénykezési gyűléseknek; István feltételezett intézkedéseit minden jog forrásaként tisztelték, és ki-ki a maga "szabadságai"-t igyekezett Szent István rendelkezéseire visszavezetni. István középkori kultuszának ezen elemei előlegezték meg azt az újkori felfogást, mely az államalapító személyét egyszersmind a magyar államiság jelképévé is avatta.

[2]

1160. augusztus 20.

A király törvénynapja (1160-as évek)

Az augusztus 20-i ünnep alkalmat kínált arra, hogy a király a méltóságához tartozó legfontosabb kötelezettségét, az igazságszolgáltatást gyakorolja: az uralkodó törvénynapot tartott. A következő, 13. századi törvények különös jelentőséget tulajdonítanak a Székesfehérvárott, Szent István ünnepéhez kapcsolódóan megtartott törvénynapoknak, s ennek alapján ezeket a későbbiekben kialakuló rendi országgyűlés közvetlen előzményeiként volt szokás számon tartani. Bizonyos azonban, hogy más alkalmakkor és máshol is tartottak a királyok törvénynapokat, mint például a 13. század első felében a nagyböjt idején Óbudán. Joggal feltételezhetjük, hogy a törvénynapokban - megváltozott formában - egy archaikus intézmény, a szabadok egykori népgyűlése élt tovább. A törvénynapok olyan országos jelentőségű alkalmak voltak, melyek az általánosabb rendezést igénylő sérelmek orvoslására szolgáltak.

[3]

1233. augusztus 20.

II. András megköti a beregi egyezményt

II. András új birtokadományozási politikája és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi reformok súlyosan sértették az egyház érdekeit is, amennyiben csökkentették bevételeit. Ez indította végül arra az esztergomi érseket, hogy gondosan megválasztott időpontban, 1232 nagyböjtjének kezdetén interdiktumot mondjon ki az országra, azaz eltiltsa a szentségek kiszolgáltatását. (Ez azt jelentette, hogy a papok nem végeztek egyházi szertartásokat.) A kemény lépés kínos, sőt egyenesen tarthatatlan helyzetbe hozta Andrást, aki így kénytelen volt meghátrálni. A hosszas huzavona után elfogadott beregi egyezmény - mely közkeletű neve ellenére inkább az egyház egyoldalú diktátuma volt - rendezte a főbb vitakérdéseket. Megerősítette az egyháziak bíráskodási és adózási kiváltságait, tiltotta a nem keresztények királyi tisztségekbe helyezését (vagyis a királyi jövedelmek zsidó és izmaelita bérlők útján történő beszedetését), és szabályozta az egyházak részesedését a sóforgalmazás zsíros üzletéből. Az intézkedések végrehajtása nem ment könnyen, s ez újabb konfliktusokat is szült, de végül a pápa - aki legátusa révén közvetített a király és Róbert esztergomi érsek között - feloldozta Andrást a rá mért egyházi fenyítékek alól.

[4]

1527. augusztus 20.

I. Ferdinánd bevonul Budára

II. Lajos halála után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János csapott össze, hogy valamelyikük elfoglalja a megüresedett magyar trónt. A Habsburgokat egy kisebb csoportosulás, míg a magyar főurat a nemesség többsége támogatta. Szapolyai nem vett részt a mohácsi csatában, így megmaradt csapataival előnyösebb helyzetet tudott kialakítani. I. Ferdinánd haderejét azonban nem tudta legyőzni, ezért fokozatosan szorult ki az ország középső részéből. Ferdinánd ekkor el tudta foglalni Budát, de ő sem volt képes ellenfele megsemmisítésére. A kialakult patthelyzet az oszmánoknak kedvezett.

[5]

1597. augusztus 20.

A királyi hadak visszafoglalják Pápát a töröktől

A 15 éves háború során a török csapatok 1594-ben minden ellenállás nélkül foglalta el Pápa várát. 3 évvel később Nádasdy Tamás és Miksa főherceg vezetésével 12 nemzetből álló haderő fogott hozzá az erősség visszaszerzéséhez. Az ostrom egy hétig tartott, amikor Szemender pasa megadta magát. Miksa főhercegtől ígéretet kapott a szabad elvonulásra, azonban a zsákmányra éhes katonák a kivonuló hadak jelentős részét lemészárolták, a fosztogatás közben a lőportorony is felrobbant., komoly pusztítást okozva.

[6]

1672. augusztus 20.

Jan de Witt lincselés áldozata lesz

Jan de Witt holland államférfi, a Holland Tanács penzionáriusa a francia invázió után Hágában lincselés áldozata lesz. De Witt szemben állt a helytartó Orániai-családdal. 1654-ben keresztülvitte a kizárási törvényt, mely elrendelte az Orániaiak kizárását a főhivatalokból. 1667-ben elrendelte az "örök ediktumot", amely megtiltotta, hogy a helytartó egy személyben katonai főparancsnok is legyen.

[7]

1849. augusztus 20.

Haynau új utasítást kap

Az osztrák minisztertanács augusztus 16-i határozatát módosító utasítást küld Haynau táborszernagynak.
Ennek tartalma a következő:

  • a magyar fölkelés valamennyi politikai vezetője és főtisztje lefogandó;
  • a volt császári tisztek ellen eljárást kell indítani;
  • a szolgálatra alkalmas legénység besorozandó a császári hadseregbe.

    [8]

    1851. augusztus 20.

    Császári nyílt parancsot tesznek közzé

    A parancs megszünteti az olmützi alkotmánnyal bevezetett miniszteri felelősséget, s kimondja, hogy a birodalmi tanács az uralkodó tanácsadó testülete.

    [9]

    1856. augusztus 20.

    Megnyitják a Győr-Újszőny közötti vasútvonalat.

    [10]

    1858. augusztus 20.

    Katonák érkeznek Kraska községbe

    A kassai helytartósági osztály katonai karhatalmat küld Kraska községbe (Ung vm.), hogy a tagosítás ellen fellépő parasztok ellenállását leszerelje.

    [11]

    1860. augusztus 20.

    Hivatalosan megünneplik Szent István napját

    Az ünneplés országszerte nemzeti tüntetéssé válik.

    [12]

    1862. augusztus 20.

    Megalakul a Földhitelintézet

    A mezőgazdaság modernizációjának súlyos akadályát jelentette a tőkehiány. A magyarországi külföldi tőkebefektetés számára az abszolutizmus éveiben kedvezőtlenek voltak a gazdasági és politikai feltételek. Javulás az 1860-as években mutatkozott. 1862-ben megalakult a Magyar Földhitelintézet, amely főként a nagybirtok gondjain segített. A mezőgazdaságnak 400 millió Ft hitelre lett volna szüksége, de csak 100 millióhoz jutott. A kisbirtok hitellel történő ellátása a korszak egészében megoldatlan maradt.

    [13]

    1866. augusztus 20.

    Megalakul az USA első szakszervezete

    Az Egyesült Államok első szakszervezetét Baltimore-ban alapítják meg. A National Labor Union célja a 8 órás munkanap kiharcolása. A szakszervezet gondolatát az Európából sorra érkező bevándorlók hozzák magukkal az Egyesült Államokba. Európához hasonlóan az Egyesült Államok munkásainak is elérhetetlen egyelőre a 8 órás munkanap. A munkaadók nem ismerik el tárgyalópartnernek a szakszervezeteket. Északon az Egyesült Államok iparosodásának alapjait a polgárháború alatti fegyverkezés és a Nyugat megnyitása vetette meg.

    [14]

    1876. augusztus 20.

    Új úttestet adnak át Budapesten

    Átadják a forgalomnak a budapesti Sugárút elkészült úttestét.

    [15]

    1879. augusztus 20.

    Otto von Bismarck javaslatot tesz Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszternek

    A birodalmi kancellár osztrák-magyar-német szövetség létrehozását ajánlja. Bismarck javaslata szerint külső támadás esetén a szerződő felek fegyveres segélynyújtásra köteleznék magukat.

    [16]

    1881. augusztus 20.

    Megkezdődik a Magyarországi Általános Munkáspárt 2. kongresszusa Budapesten

    [17]

    1881. augusztus 20.

    Meghal Szemere Miklós, a költői vénájú politikus

    Ősi birtokos nemesi család sarjaként Lasztócon született 1802. június 17-én. 1809-től több iskolában is tanult - Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén. 1825-től jurátusként tevékenykedett. 1827-ben tett ügyvédi vizsgát. 1832-től Bécsben, 1835-től Itáliában tartózkodott. 1836-tól birtokain gazdálkodott. 1840-ben ismerkedett meg Erdélyi Jánossal, csatlakozott az ellenzékhez, Kossuthoz. Petőfihez is barátság fűzte, de egy vita után inkább csak gúnyverseket, cikkeket írt a forradalmár költőről. 1848-ban önkéntes huszárként csatakozott Bem seregéhez. 1863-ban lett az MTA levelező tagja, 1865-ben a Kisfaludy Társaságé. A kiegyezés ellen volt. 1870-ben Kossuth-párti programmal indult a képviselőválasztáson, de megbukott. A költészetet leginkább csak kedvelt időtöltésként űzte, nem igazán tekintette hivatásnak. Talán ezért is hiányzik verseiből a költői műgond. Művei határtalan jókedvet vagy éppen az ellenkezőjét, halált idéző hangulatot közvetítenek. Ő írta a magyar irodalomban a legtöbb bordalt.

    [18]

    1896. augusztus 20.

    Megjelenik a Budapesti Napló első száma

    A Budapesti Naplót Vészi József a Pesti Napló szerkesztőségéből kivált munkatársaival indította meg. A pártokhoz nem csatlakozó, szabadelvű napilap a polgári liberalizmus eszméit hirdette. Legnagyobb jelentősége az volt, hogy hatékonyan támogatta a modern irodalmi törekvéseket: a XX. század elejére a magyar írók, költők, a haladó polgári értelmiség vezető újságja lett. 1907-től, a régi munkatársak kiválásával a lap fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét. 1918-ban megszűnt.

    [19]

    1896. augusztus 20.

    Megindul Várkonyi István lapja, a Földmívelő

    A mezőgazdasági munkások érdekeit képviseli, földosztást követel, és népszerűsíti az aratósztrájk gondolatát.

    [20]

    1900. augusztus 20.

    Létrejön a Polgári Demokrata Párt

    A Vázsonyi Vilmos-féle községi Demokrata Párt országos párttá szerveződik.
    Új nevük: Polgári Demokrata Párt.
    Programjuk:

  • választójogi reform,
  • a virilizmus eltörlése,
  • progresszív adózás,
  • önálló vámterület,
  • a monopóliumok, hitbizományok és kartellek megszüntetése.

    [21]

    1901. augusztus 20.

    Megszületett Oláh Gusztáv rendező és díszlettervező

    Építésznek készült, a Műegyetemre járt, majd a Zeneakadémia zongora tanszakán szerzett diplomát. Utazásai közben képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. Érdeklődése hamarosan az opera műfaja felé fordult, 1921-ben Kéméndy Jenő mellett szcenikus lett az Operaházban. 1923-tól rendezett. 1928-ban az állami színházak szcenikai főfelügyelője lett. 1930-tól haláláig az Operaház szcenikai főfelügyelője és főtervezője, 1936-tól főrendezője, 1941-től vezető főrendezője volt. Hevesi Sándor hívására a Nemzeti Színháznak is tervezett. Más színházaknak is dolgozott: Szegeden, Kassán, Kolozsvárott is rendezett. Aktív szerepet vállalt a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásában. Külföldre is meghívták rendezni, de tanított az Iparművészeti Főiskolán és a Zeneakadémián is. Egy-egy mű színpadra állításánál gyakran hármas minőségben is érdekelt volt: rendezett, díszleteket és jelmezeket tervezett. Operarendezéseire a stilizáció és képszerűség, a zenedráma elsődlegessége, a kort, környezetet, helyzetet és jellemeket kifejező kultúra, az esztétikai és képzőművészeti jellegzetességek kibontakozása, a tömegjelentek dekorativitása, a színészi tehetséget is kibontó drámaiság volt jellemző. Díszlet- és jelmezterveit a történeti hitelesség, a művészi igényesség, a jellemekhez való alkalmazkodás, a festőiség, a szilárd színpadi architektúra, a művészettörténeti tájékozottság jellemezte. 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben kiváló művész lett. Főbb rendezései és színpadtervei: Háry János, Bohémélet, Don Giovanni, Otello, Hunyadi László, A kékszakállú herceg vára, Igor herceg, A fából faragott királyfi, A nürnbergi mesterdalnokok, Pomádé király új ruhája, Borisz Godunov, Faust, Bánk bán, Szentivánéji álom, Az ember tragédiája. Több színházi tanulmányt írt. Münchenben hunyt el 1956. december 19-én.

    [22]

    1909. augusztus 20.

    A Magyarországi Forradalmi Szocialisták (szindikalisták) kongresszust tartanak Budapesten

    [23]

    1912. augusztus 20.

    Lezajlik az első budapesti nemzeti repülőverseny

    [24]

    1917. augusztus 20.

    Lemond az Esterházy-kormány

    A király Wekerle Sándort nevezi ki Esterházy Móric utódává.
    A kormány tagjai augusztus 23-tól:

  • belügy: Ugron Gábor;
  • vallás- és közoktatásügy: Apponyi Albert gróf;
  • igazságügy: Grecsák Károly;
  • honvédelem: Szurmay Sándor báró;
  • pénzügy: Gratz Gusztáv;
  • kereskedelemügy: Serényi Béla gróf;
  • földművelésügy: Mezőssy Béla;
  • népjólét és munkaügy: Batthyány Tivadar gróf;
  • közélelmezés: Hadik János gróf;
  • választójogügy: Vázsonyi Vilmos;
  • átmenetgazdaság: Földes Béla;
  • horvát-szlavón-dalmát miniszter: Unkelhäusser Károly;
  • a király személye körüli miniszter: Zichy Aladár gróf.

    [25]

    1919. augusztus 20.

    Internálják a kommunistákat

    A belügyminiszter bizalmas utasítást ad ki a kommunisták internálásáról. Bizonyítékok hiányában is letartóztatható az, akiről feltételezhető, hogy kommunista érzelmű.

    [26]

    1920. augusztus 20.

    Megnyitják a salzburgi ünnepi játékokat

    Az első salzburgi ünnepi játékokat az `Akárki` című középkori moralitás Hugo von Hofmannsthal által átdolgozott változatával nyitják meg. A színművet Max Reinhardt rendezésében adják elő a Dóm téren. A belváros maga is a játék részévé válik. A terv, hogy Salzburgban ünnepi játékokat tartsanak, már 1887-ben megszületett. Hofmannsthal, az osztrák költő már régóta érvelt mellette. Max Reinhardt, Alfred Roller díszlettervező és Richard Strauss zeneszerző is tagja az első művészeti tanácsnak.

    [27]

    1921. augusztus 20.

    A magyar csapatok bevonulnak Újszegedre

    [28]

    1922. augusztus 20.

    Új kormányrendeletet bocsátanak ki

    A rendelet nyolc, illetve vasárnap és ünnepnapon tizenkét oldalban korlátozza a lapok terjedelmét.

    [29]

    1936. augusztus 20.

    Horthy kormányzó Ausztriába utazik vadászatra

    [30]

    1938. augusztus 20.

    Megkezdődik Horthy kormányzó németországi látogatása

    Horthy Miklós kormányzó Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében Németországba látogat.

    [31]

    1938. augusztus 20.

    Megkezdődik a bledi konferencia

    A kisantant államok és Magyarország megbízottjainak konferenciája elkezdődik a jugoszláviai Bledben.
    A kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát; ígérik, hogy javítanak a területükön élő magyar kisebbségek helyzetén.

    [32]

    1941. augusztus 20.

    Fölemelik az OTI szolgáltatásokat

    A táppénzt 50-ről 55%-ra, a balesetbiztosítás értékhatárát 3600-ról 4200 pengőre,az öregségi járadékot 120-ról 150 pengőre emelik.

    [33]

    1942. augusztus 20.

    Repülőgép - szerencsétlenségben életét veszti Horthy István

    Horthy István kormányzó-helyettest, a keleti fronton a szolnoki 1. vadászrepülő-osztály kötelékében szolgálatot teljesítő repülő főhadnagyot hajnali 4.15-kor ébresztették, majd bevetésre indult. Harci feladata az volt, hogy egy közelfederítőnek fedezetet adjon. 5.07-kor Héja típusú gépe kb. 300-400 méter magasságban, alacsony sebességgel végrehajtott, túldöntött és túlhúzott fordulóból ún. dugóhúzóba került, lezuhant és felrobbant. Pilótája azonnal meghalt. A végzetes eseménnyel kapcsolatban több legenda keletkezett. Az egyik, elsősorban az ország Hitler-ellenes közvéleményében népszerű mítosz szerint, Horthy István németek által szervezett szabotázs vagy merénylet áldozata lett. A nyilas és a Horthy családot gyűlölő körökben az a pletyka járta, hogy a kormányzó-helyettes egy tivornyázással töltött éjszaka után ittasan indult a légi útnak. Egyik állítást sem támasztják alá bizonyítékok. Az történhetett, hogy nem tudta uralni nehezen repülhető vadászgépét. A szükséges 200 repülőóra helyett csak 75 óra 15 perc gyakorlattal rendelkezett, ami kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a gép hibáit ellensúlyozza, és a kis magasságon a saját rossz manőverét korrigálja.

    [34]

    1945. augusztus 20.

    Ausztriában Karl Renner lesz a Második Osztrák Köztársaság elnöke

    [35]

    1946. augusztus 20.

    Felavatják Budapesten az új Szabadság hidat

    A régi híd építését - az Erzsébet-híddal együtt - az 1893. évi XIV. tc. rendelte el. A Feketeházi János által tervezett építményt 1894-1896 között emelték, maga Ferenc József császár verte be a legutolsó szöget. A híd a Szent Gellért tér és Vámház tér között vezet át. A hidat 1945. január 16-án robbantották fel a német csapatok. A helyreállítást nagyon megnehezítette az 1946. január 11-i jégzajlás.

    [36]

    1949. augusztus 20.

    A szocialista `államalapítás ünnepe`

    A magyarországi kommunista hatalomátvételt követően megváltoztak a hivatalos ünnepek. Új állami ünnepek jelentek meg (április 4., november 7.), egyes korábban megünnepelt napok új, a rendszer történelmi igazolásának megfelelő tartalmat kaptak. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja volt, a két világháború között ez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának összenemzeti célkitűzésére való állandó emlékeztetéssel. E vallási és nemzeti tartalmak egyike sem volt vállalható és kívánatos az új rendszer számára. Teljes megszüntetése vagy eljelentéktelenítése, mint az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, mégsem látszott célszerűnek. Az ünnep hagyományának állami-nemzeti tartalma lehetővé tette tartalmi `megújítását`. Ezt a feladatot az új alkotmány hatálybalépésének 1949. augusztus 20-ra való időzítésével, mint `új` - értsd: szocialista - `államalapítással` oldotta meg a pártvezetés. Ugyanakkor felerősítette az ünnep ugyancsak régi keletű népi, plebejus tartalmát: az aratás befejezésének az első (immár az új gabonából készült) kenyérrel szimbolizált ünnepét. Az átalakítás augusztus 20. esetében a rendszerhez képest kevésbé átpolitizált rítust eredményezett. A vallási vonatkozásokat (pl. a budapesti Szent Jobb-körmenetet) évtizedekre betiltották, de a más ünnepekre jellemző felvonulások, operaházi díszünnepségek, beszédek, tömeges kitüntetés-átadások, katonai parádék helyett a pártvezetők általában élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezeteket kerestek fel.

    [37]

    1953. augusztus 20.

    Felavatják Budapesten a Népstadiont

    Már régóta esedékes volt egy nagy befogadóképességű stadion felállítása az ország fővárosában. 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit. Az építkezés 1948. július 13-án kezdődött el, az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első tervek szerint 70 ezer fő elhelyezésére számítottak, de ezt ki akarták bővíteni 100 ezer emberre. Budapest lakossága önkéntes munkát vállalt. A nagy elemeket a helyszínen előre gyártották. Időközben tervezési és kivitelezési problémák merültek fel, de a a központi vezetés ragaszkodott az augusztus 20-i átadáshoz. Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát vezényelt ki a helyszínre, így a beruházás a kijelölt határidőre elkészült. A megnyitón hatalmas ünnepséget rendeztek, felvonult 12 ezer tornász, 2100 sportoló. Szabadon engendtek 10 ezer galambot is. Ezután egy norvég-magyar atlétikai összecsapás következett, majd a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva futballistái játszottak. A magyarok 3:2-re diadalmaskodtak.

    [38]

    1968. augusztus 20.

    A Varsói Szerződés csapatai bevonulnak Prágába

  • A prágai tavasz

    [39]

    1986. augusztus 20.

    Meghal Benjámin László költő

    1915. december 5-én született Pestszentlőrincen. 1931-ben abbahagyta gimnáziumi tanulmányait, nyodászinasnak állt, azután kötszövő, vasipari munkás, majd a szűcs szakmában dolgozott; 1931-től vett részt a munkásmozgalomban. Az 1930-as évek elején indult irodalmi pályája, verseit több lap közölte. 1945 után újságírónak állt, 1952-53-ban az Új Hang című folyóirat főszerkesztője volt. 1963-ban a Kortárs szerkesztőbizottsági tagja lett, 1968-tól a Magvető Könyvkiadó lektora volt. 1976-ban az Új Tükör szerkesztőségébe került, s végül a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett. Költészetének alaphangját kezdettől fogva a munkásmozgalomhoz tartozása határozta meg. 1945 utáni verseinek többsége vívódásairól szól, később 1949-54-ben költészetét az ún. szocialista építés, azaz a napi politika közvetlen szolgálatába állította. 1954-ben kezdte felismerni a diktatúra valódi természetét, művészi válsága kemény önvizsgálatot, ugyanakkor költészetének megújulását eredményezte. Önéletrajzi jellegű verseiben számolt le illúzióival, számot vetett életének addigi alakulásával és tanulságaival (Vallomások, viták 1979). Verseskötetei mellett verses képeskönyvei is megjelentek, amelyeket bölcs derűje hatja át. A legismertebb közülük talán a Vidám abc. Kis magyar antológia címen irodalmi paródiákat is közzétett. 1949-ben Baumgarten-díjjal, 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjjal, 1968-ban pedig József Attila-díjjal tüntették ki. Budapesten érte a halál.

    [40]

    1988. augusztus 20.

    Fegyverszünet lép életbe az irak-iráni öböl háborúban

    A nyolc éve tartó ún. öbölbeli háborút az Irak és Irán közötti fegyverszünet zárja le. A harcokat már a hivatalos határidő előtt beszüntették.
    A megegyezés értelmében, amelyet a két szomszédos ország az ENSZ közvetítésével kötött, 350 fős ENSZ- megfigyelőcsoport foglal állást a majdnem 1200 km hosszú frontvonalon. A csoport főparancsnoka, Slavko Jovič jugoszláv vezérőrnagy elégedetten nyilatkozott a fegyverszünet kezdetekor a határvonal helyzetéről, annak ellenére, hogy helyenként kisebb összetűzések történtek. A harci cselekmények befejezése után mind Irak, mind Irán a legmagasabb fokú riadókészültségben hagyta csapatait. A fegyverszünet értelmében 1980 ót először ismét hajózhatnak iraki kereskedelmi hajók a Perzsa-öbölben; ugyanakkor újra indítják a háború első napjaiban leállított légi közlekedést az iraki főváros, Bagdad és a délkelet-iraki város, Baszra között. Bagdadban az iraki lakosság ünnepelve köszöntötte a harci cselekmények végét. Ugyanakkor megrohamozták az áruházakat, mivel a kormány megnyitotta a tartalékraktárakat, s így ismét rendelkezésre álltak a hosszú ideje hiányolt fogyasztási cikkek.
    A fegyverszünet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1987. évi 598-as számú határozatára vezethető vissza, amit Irán július 18-án meglepetést keltve elfogadott. A határozat - a fegyverszünet mellett - rendelkezik a hadifoglyok cserjéről, valamint a csapatok visszavonásáról a nemzetközileg elismert határok mögé. Ezenkívül felszólítja a két államot a nemzetközileg támogatott újjáépítésre, a háború okainak megszüntetésére, az Irak és Irán közti átfogó megegyezés létrehozására, valamint a régió jövendő stabilizálására. A két hétig tartó tárgyalásokat, melyeken a külügyminiszterek között Javier Pérez de Cuellar közvetített, az augusztus 8-án aláírt megállapodás zárja. Meghatározták a fegyverszünet időpontját a hadviselő felek között. Augusztus végére pedig - ugyancsak Pérez de Cuellar közvetítésével - előírták Genfben az Irak és Irán közötti béketárgyalások megkezdését. A Ruhollah Khomeini ajatollah által irányított vezetés váratlanul igent mondott az ENSZ 598. számú határozatára. Ennek okai: Irak katonai túlereje, súlyos gazdasági válság az országban, valamint Irán növekvő politikai elszigeteltsége.
    1988 júniusában egy pragmatikus orientáltságú politikust, Hojatoleszlam Hasemi Rafszandzsanit, a parlament elnökét nevezték ki az iráni fegyveres erők főparancsnokává, akinek célja Irán kivezetése a nemzetközi elszigeteltségből. Politikai megfigyelők véleménye szerint az irak-iráni konfliktus legújabb fejleményei fontos következményekkel járnak a Közép-Kelet helyzetére. Mindenekelőtt Irak az ipari és az olajtermelő országok (például Szaúd-Arábia és Kuvait) háborús segítségével a régió fontos hatalmi tényezőjévé vált. Izrael attól tart, hogy az arab állam növekvő befolyása veszélyeztetheti pozícióját. 1988 igencsak eredményes évnek bizonyult az 1982 óta hivatalban lévő ENSZ-főtitkár, Pérez de Cuellar számára. Az angolai háborút lezáró augusztus 8-i fegyverszünet kimunkálása mellett a 68 éves perui politikus az öbölmenti háború befejezését eredményező tárgyalások sikeres lezárásában is meghatározó szerepet játszott. A tanácskozásokon Iránt Ali Akbar Velajati, Irakot Tarik Aziz képviselte.

    [41]

    1988. augusztus 20.

    Az ország Szent István halálára emlékezik

    Emlékbizottság alakult február 10-én az Országházban. Célja: méltó felkészülés az első magyar király halálának közelgő 950. évfordulójára. Az Emlékbizottság elnöke az országgyűlés elnöke, tagjai között volt az Akadémia, a Népfront elnöke, az esztergomi érsek. Az MTA kongresszusi termében, 1988. június 21-22-én `Szent István és kora` címmel tudományos ülésszakot tartottak. Augusztus 20-án, az ország számos városában, történelmi emlékhelyén ünnepi nagygyűlések voltak. Ezek sorából kiemelkedett az augusztus 19-én Székesfehérvárott tartott megemlékezés, melynek szónoka Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Augusztus 20-án délután, a budapesti Szent István-bazilika előtt szabadtéri misét tartottak. A megemlékezés keretében a Szent Jobb - melyet az ország több városában bemutattak - jelképes körmenetére is sor került. Francesco Colasuonno érsek felolvasta II. János Pál pápa ünnepi levelét. Paskai László bíboros prímás és Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács elnöke bejelentették II. János Pál pápa magyarországi meghívását.

    [42]

    1992. augusztus 20.

    Csurka István megjelenteti programját

    A Csurka István által szerkesztett politikai és kulturális hetilap ,a `Magyar Fórum` közli a főszerkesztő gondolatait a rendszerváltás lassúságáról, illetve elmaradásáról, Antall József egészségi állapotáról, és az MDF-et ezáltal fenyegető veszélyről (sajnos, később beigazolódott, hogy Csurka utóbb visszavont, maga által is tapintatlannak minősített borúlátó jóslata nem nélkülözte az előrelátás elemeit), a tömegkommunikáció vezetőinek feltételen leváltásáról, a `nómenklatúra` átmentett hatalmáról, a köztársasági elnök külföldi irányítóiról stb. Az axiómaként kezelt tétel szerint a volt politikai uralkodó réteg kapcsolatai, tapasztalatai révén `átmentette hatalmát` a gazdasági életbe, ezáltal nem történt valójában rendszerváltás vagy rendszerváltozás. A személyek azonosak maradtak, legfeljebb másként érvényesítik hatalmukat. A valóságban azonban inkább az történt, hogy az ügyes vagy jó szervezőképességű üzletemberek egy része korábban pártkarriernek is szükségét érezte, hogy biztosítsa pozícióját, de valójában csak a saját sikere érdekelte. A cikket mintegy kiegészítette két héttel később az MDF-piacokat megszervező képviselő, Zacsek Gyula írása, amelyben Soros György bankár `nyílt társadalom` építését célzó intézményeinek távozását követelte Magyarországról. A két cikk - különösen Csurkáé - nagy feltűnést keltett mind hangjával, mind megállapításaival, s több-kevesebb határozottsággal a Magyar Demokrata Fórum vezetői is elhatárolták magukat a szerzőktől. Antall József eleinte iróniával válaszolt, a kulturális bizottság vezetője jelezte, hogy próbálja meggyőzni az írót, nincs olyasféle "nagy összeesküvés", amilyet gazdag zsidó szabadkőművesek igazgatnak. Az MDF egyik, magát liberálisként meghatározó tagja egyenesen "náci alapvetés"nek minősítette a dolgozatot. (Később - lényegében ezért - kizárták a pártja képviselői csoportjából.) A bírálatok ellenére a cikk megrendítette a legerősebb kormányzó pártot, megadta a kezdő lökést a Magyar Út Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja létrejöttéhez, amelynek következtében a kormánykoalíció többsége 1993 végére, minimálisra csökkent a Parlamentben.

    [43]

    2001. augusztus 20.

    Újraavatják a Milleniumi Emlékművet

    1897-ben készült el a magyar főváros egyik szimbólumának, a Millenniumi Emlékműnek központi alakja, Gabriel arkangyal szobra. A magyar Országgyűlés az 1896. évi VIII. tc-ben mondta ki, hogy az ezeréves évforduló alkalmából a Városliget és az Andrássy út találkozásának a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állítsanak. Az emlékmű szobrászati megformálására Zala Györgyöt, a kor egyik legkiválóbb művészét jelölték ki, míg az építészeti terveket Schickedanz Albert készítette. Az alkotás nemcsak Magyarországon aratott osztatlan sikert, hanem 1900-ban megkapta a párizsi világkiállítás Grand Prix-ét (Nagydíját) is. Az obeliszk talapzatára 1912-ben került Árpád, majd 1928-ban a többi vezér lovasszobra. Az obeliszk két oldalán lévő félkörökben a magyar történelem kimagasló uralkodói, fejedelmei kerültek. A Hősök tere mai formáját az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus alkalmából nyerte el: akkor távolították el a szobrokat körülvevő növényzetet és szökőkutakat, s akkor alakították ki a ma is látható, jellegzetes díszburkolatot. A millecentenárium tiszteletére, 1996-ban a hét vezér szoboregyüttesét felújították. 2001. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, az emlékmű megszépült szobrait.