Hónap: június • Nap: 02
455. június 2.
Geiserich vezette vandál seregek elfoglalják Rómát
1247. június 2.
Johanniták harcolnak az ország védelmében
IV. Béla hűbéri adományként adta át a johannita lovagoknak a szörényi bánságot, az attól keletre eső Kunországot, s azonfelül más birtokokat. A megállapodás értelmében a rend köteles volt gondoskodni a terület védelméről és betelepítéséről is. A johanniták vállalták, hogy az erdélyi határvidéken kővárakat emelnek, ellenséges támadás ellen állandó jelleggel 100 lovagot tartanak készenlétben. A király kikötötte továbbá, hogy a johanniták az ország nyugati végének őrzésében is vegyenek részt olyan módon, hogy az öt legfontosabb ottani várban (Pozsony, Moson, Sopron, Németújvár, Vasvár) 50 lovagot állomásoztatnak. Az intézkedés főbb vonalaiban a Német Lovagrend barcasági letelepítését idézi. A két eset közötti lényeges különbségek a részletekben rejlenek. Apjával ellentétben Béla bizonyos vonatkozásokban fenntartotta jogait a lovagoknak átengedett területeken. Így például a királyi jövedelmek fele változatlanul neki járt, és a súlyosabb ügyek feletti ítélkezés jogáról sem mondott le. Mindazonáltal a johanniták meg 1260 előtt - nem tudni pontosan, miért - elhagyták a rájuk bízott vidéket. Kudarcot vallott tehát Béla kísérlete, hogy nyugati típusú hűbéres tartomány kialakításával erősítse meg országa határainak védelmét.
1384. június 2.
Mária királynő megerősíti Zsolna ( Trencsén vm. ) kiváltságlevelét
1666. június 2.
Meghal Lippay János botanikus
A jezsuita szerzetes Pozsonyban látta meg a napvilágot 1606. június 30-án. Bátyja, az esztergomi érsek pozsonyi udvarában élt, és az ott lévő híres pozsonyi kertről írta az első magyar nyelvű tudományos kertészeti művet, a `Posoni Kert`-et. Ő volt az első magyar pomológus, 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján. Munkássága volt az első kísérlet Magyarországon a mezőgazdasági, valamint kertészeti elmélet és gyakorlat összeegyeztetésére. Fő műve két évszázadon át az egyetlen ilyen témájú magyar nyelvű szakkönyv volt, amely nyelvtörténeti szempontból még ma is értékes.
1793. június 2.
Gironde kormány bukása Franciaországban, a jakobinusok Robespierre vezetésével átveszik a hatalmat
1812. június 2.
Ausztria és Oroszország titkos megállapodást köt Péterváron
Megállapodnak abban, hogy a korábbi osztrák-francia szerződés ellenére sem tekintik egymást ellenségnek.
1907. június 2.
Ferenc József szentesíti a Lex Apponyit
Fondorlatos, de eléggé átlátszó célzatú törvény volt az 1907:XXVII. tc., az ún. Lex Apponyi. Méltányosan rendezte a nemzetiségi egyházak népiskolái tanítóinak fizetését, s erre a célra államsegélyt adott. Egyben azonban a magyar nyelv fokozott tanítását is előírta: a tanuló a negyedik osztály után `gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki kell tudja fejezni`. Hiába tiltakoztak a nemzetiségi egyházak, a nem magyar pártok képviselői, a törvényt életbe léptették.
A koalíció pántlikás magyarkodására jellemző előírása volt a kötelező magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok használata, a tantervnek magyar történelmi tablókkal való kötelező díszítése; nézhették a szlovák és román gyerekek, hogy ők Árpád leszármazottai...
A korabeli vád: a koalíció, ha már nem volt pénze az iskolák államosítására, akkor az állami felügyelet kiterjesztésével, a tanítók köztisztviselővé minősítésével (és fegyelmezésével) próbált kerülő úton államosítani, és persze magyarosítani is. Jó és rossz elemek keveredtek tehát a törvényben. Politikai visszhangja a magyarság számára katasztrofálisnak bizonyult. Még az 1919-1920. évi béketárgyalásokon is felvonultatták súlyos érvként Magyarország ellen, természetesen eltúlozva valódi magyarosító hatását. A törvény egyes előírásai 1907-ben irreálisak voltak, de hozzájárultak a nemzetiségi iskolák számának csökkenéséhez. Szigorát később enyhítették.
1921. június 2.
Megszületett Karinthy Ferenc író
Karinthy Frigyes fia az 1945 utáni irodalom egyik jelentős alakja volt. Dolgozott színházi dramaturgként, újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz (amely tucatnál több külföldi kiadást ért meg, s filmváltozata a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása) és a Budapesti ősz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz és Hangok az űrben. Fordított többek között Machiavelli-, Moliére- és Bonfanti-műveket is. József Attila-díjat 1950-ben, 1954-ben és 1974-ben kapott, a Kossuth-díjjal 1955-ben tüntették ki. Budapesten halt meg 1992. február 29-én.
1924. június 2.
Az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot adományoz az országban született indiánoknak
1934. június 2.
Közoktatási reform lép életbe
Az 1934. évi XI. tc. összevonta az addig ötféle középiskolát, s egységes nyolcosztályos (fiúk és lányok számára külön igazgatott) gimnáziummá alakította. Az egységesítés a reálgimnázium szintjén történt, úgy, hogy megnövelték a humán tantárgyak súlyát. A tanterv gerincét a nemzeti tárgyak, a magyar nyelv és irodalom, a (magyar) történelem, föld- és néprajz, a latin és vallástan alkotta. A jellemnevelés erősítésére az 1. osztályban bevezették az osztályfőnöki órát. Minden évfolyamon megindult a honvédelmi ismeretek oktatása is.
1936. június 2.
Meghal Lázár János filmrendező
A magyar némafilm termékeny alkotója Nagybányán született 1885. december 2-án. Ügyvédként került kapcsolatba a filmgyártással, s már az I. világháború idején számos filmet alkotott. Lux néven 1917-ben filmgyárat alapított, amelynek filmjeit maga rendezte. A Tanácsköztársaság idején készült Tegnap című filmje az egyetlen teljes egészében fennmaradt munkástémájú film abból az időből. 1931-ben ő rendezte az első magyar normálméretű hangosfilmet, A kék bálványt.
1941. június 2.
Hitler és Mussolini találkozik a Brenner-hágónál
1946. június 2.
Megalakul a Magyar Úttörők Szövetsége
Az úttörőmozgalom hagyományai 1919-ig nyúlnak vissza, majd 1945 nyarán az újjászervezett Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete szervezésében bontakozott ki. A cserkészmozgalom helyébe lépő szövetség a magyar társadalom gyermekszervezete lett, az úttörőcsapatokba tömörülő kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszervezete. A rendszerváltozás után elvesztette jelentőségét és tömegbázisát.
1946. június 2.
Az olasz népszavazás a köztársaság mellett dönt
Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-ban fosztotta meg trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak ellentétei a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háborút követően az utolsó uralkodó, III. Viktor Emánuel 1946 májusában lemondott, majd az 1946. június 2-i népszavazást követően kikiáltották a köztársaságot.
1951. június 2.
Meghal Hóman Bálint történész és politikus
A magyar történetírás egyik legnagyobb alakja Budapesten született 1885. december 29-én. 1925-től tanított, majd az 1930-40-as években több kormányban is vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Számos történelmi tárgyú munkája közül kiemelkedik a - Szekfű Gyulával közösen írt - Magyar történet és a négykötetes Egyetemes történet. 1929-ben az MTA rendes tagjává választották. 1946-ban a Népbíróság háborús bűnösként életfogytiglanra ítélte azzal az indokkal, hogy minisztersége idején a fasizmus egyre erősebb teret nyert a közoktatásban. A rabtartók kegyetlenkedései következtében 1951-ben a váci fegyházban halt meg, s a rabtemetőben jeltelen sírba helyezték. Az 1990-es években vita folyt akadémiai tagságának rehabilitációjáról. 2000-ben megkezdődött a váci temető feltárása, s az ő földi maradványainak azonosítása is. 2001. október 13-án a tassi református temetőben újratemették. Külföldön élő fia akarata szerint, az egykori miniszter, Darányi Kálmán családi kriptájában helyezték el.
1952. június 2.
Megkoronázzák II. Erzsébetet
II. Erzsébetet a londoni Westminster apátságban pompás ünnepség keretében az ősi szokás szerint Nagy-Britannia és Észak-Írország királynőjévé koronázzák. Apja, VI. György halála után, mint legidősebb leány Erzsébet lett az utóda. A koronázási ünnepségen részt vesznek a Brit Nemzetközösség és a gyarmatok képviselői, királyok és fejedelmek, valamint államférfiak a világ minden részéről. A pazar szertartás százezreket tölt el elragadtatással, mert a királyi házukat tisztelő angolok a televízió jóvoltából először lehetnek ilyesminek szemtanúi.
