2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 02
16 találat
[1]

455. június 2.

Geiserich vezette vandál seregek elfoglalják Rómát

[2]

1247. június 2.

Johanniták harcolnak az ország védelmében

IV. Béla hűbéri adományként adta át a johannita lovagoknak a szörényi bánságot, az attól keletre eső Kunországot, s azonfelül más birtokokat. A megállapodás értelmében a rend köteles volt gondoskodni a terület védelméről és betelepítéséről is. A johanniták vállalták, hogy az erdélyi határvidéken kővárakat emelnek, ellenséges támadás ellen állandó jelleggel 100 lovagot tartanak készenlétben. A király kikötötte továbbá, hogy a johanniták az ország nyugati végének őrzésében is vegyenek részt olyan módon, hogy az öt legfontosabb ottani várban (Pozsony, Moson, Sopron, Németújvár, Vasvár) 50 lovagot állomásoztatnak. Az intézkedés főbb vonalaiban a Német Lovagrend barcasági letelepítését idézi. A két eset közötti lényeges különbségek a részletekben rejlenek. Apjával ellentétben Béla bizonyos vonatkozásokban fenntartotta jogait a lovagoknak átengedett területeken. Így például a királyi jövedelmek fele változatlanul neki járt, és a súlyosabb ügyek feletti ítélkezés jogáról sem mondott le. Mindazonáltal a johanniták meg 1260 előtt - nem tudni pontosan, miért - elhagyták a rájuk bízott vidéket. Kudarcot vallott tehát Béla kísérlete, hogy nyugati típusú hűbéres tartomány kialakításával erősítse meg országa határainak védelmét.

[3]

1384. június 2.

Mária királynő megerősíti Zsolna ( Trencsén vm. ) kiváltságlevelét

[4]

1666. június 2.

Meghal Lippay János botanikus

A jezsuita szerzetes Pozsonyban látta meg a napvilágot 1606. június 30-án. Bátyja, az esztergomi érsek pozsonyi udvarában élt, és az ott lévő híres pozsonyi kertről írta az első magyar nyelvű tudományos kertészeti művet, a `Posoni Kert`-et. Ő volt az első magyar pomológus, 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján. Munkássága volt az első kísérlet Magyarországon a mezőgazdasági, valamint kertészeti elmélet és gyakorlat összeegyeztetésére. Fő műve két évszázadon át az egyetlen ilyen témájú magyar nyelvű szakkönyv volt, amely nyelvtörténeti szempontból még ma is értékes.

[5]

1793. június 2.

Gironde kormány bukása Franciaországban, a jakobinusok Robespierre vezetésével átveszik a hatalmat

[6]

1812. június 2.

Ausztria és Oroszország titkos megállapodást köt Péterváron

Megállapodnak abban, hogy a korábbi osztrák-francia szerződés ellenére sem tekintik egymást ellenségnek.

[7]

1907. június 2.

Ferenc József szentesíti a Lex Apponyit

Fondorlatos, de eléggé átlátszó célzatú törvény volt az 1907:XXVII. tc., az ún. Lex Apponyi. Méltányosan rendezte a nemzetiségi egyházak népiskolái tanítóinak fizetését, s erre a célra államsegélyt adott. Egyben azonban a magyar nyelv fokozott tanítását is előírta: a tanuló a negyedik osztály után `gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki kell tudja fejezni`. Hiába tiltakoztak a nemzetiségi egyházak, a nem magyar pártok képviselői, a törvényt életbe léptették.
A koalíció pántlikás magyarkodására jellemző előírása volt a kötelező magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok használata, a tantervnek magyar történelmi tablókkal való kötelező díszítése; nézhették a szlovák és román gyerekek, hogy ők Árpád leszármazottai... A korabeli vád: a koalíció, ha már nem volt pénze az iskolák államosítására, akkor az állami felügyelet kiterjesztésével, a tanítók köztisztviselővé minősítésével (és fegyelmezésével) próbált kerülő úton államosítani, és persze magyarosítani is. Jó és rossz elemek keveredtek tehát a törvényben. Politikai visszhangja a magyarság számára katasztrofálisnak bizonyult. Még az 1919-1920. évi béketárgyalásokon is felvonultatták súlyos érvként Magyarország ellen, természetesen eltúlozva valódi magyarosító hatását. A törvény egyes előírásai 1907-ben irreálisak voltak, de hozzájárultak a nemzetiségi iskolák számának csökkenéséhez. Szigorát később enyhítették.

[8]

1921. június 2.

Megszületett Karinthy Ferenc író

Karinthy Frigyes fia az 1945 utáni irodalom egyik jelentős alakja volt. Dolgozott színházi dramaturgként, újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz (amely tucatnál több külföldi kiadást ért meg, s filmváltozata a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása) és a Budapesti ősz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz és Hangok az űrben. Fordított többek között Machiavelli-, Moliére- és Bonfanti-műveket is. József Attila-díjat 1950-ben, 1954-ben és 1974-ben kapott, a Kossuth-díjjal 1955-ben tüntették ki. Budapesten halt meg 1992. február 29-én.

[9]

1924. június 2.

Az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot adományoz az országban született indiánoknak

[10]

1934. június 2.

Közoktatási reform lép életbe

Az 1934. évi XI. tc. összevonta az addig ötféle középiskolát, s egységes nyolcosztályos (fiúk és lányok számára külön igazgatott) gimnáziummá alakította. Az egységesítés a reálgimnázium szintjén történt, úgy, hogy megnövelték a humán tantárgyak súlyát. A tanterv gerincét a nemzeti tárgyak, a magyar nyelv és irodalom, a (magyar) történelem, föld- és néprajz, a latin és vallástan alkotta. A jellemnevelés erősítésére az 1. osztályban bevezették az osztályfőnöki órát. Minden évfolyamon megindult a honvédelmi ismeretek oktatása is.

[11]

1936. június 2.

Meghal Lázár János filmrendező

A magyar némafilm termékeny alkotója Nagybányán született 1885. december 2-án. Ügyvédként került kapcsolatba a filmgyártással, s már az I. világháború idején számos filmet alkotott. Lux néven 1917-ben filmgyárat alapított, amelynek filmjeit maga rendezte. A Tanácsköztársaság idején készült Tegnap című filmje az egyetlen teljes egészében fennmaradt munkástémájú film abból az időből. 1931-ben ő rendezte az első magyar normálméretű hangosfilmet, A kék bálványt.

[12]

1941. június 2.

Hitler és Mussolini találkozik a Brenner-hágónál

[13]

1946. június 2.

Megalakul a Magyar Úttörők Szövetsége

Az úttörőmozgalom hagyományai 1919-ig nyúlnak vissza, majd 1945 nyarán az újjászervezett Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete szervezésében bontakozott ki. A cserkészmozgalom helyébe lépő szövetség a magyar társadalom gyermekszervezete lett, az úttörőcsapatokba tömörülő kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszervezete. A rendszerváltozás után elvesztette jelentőségét és tömegbázisát.

[14]

1946. június 2.

Az olasz népszavazás a köztársaság mellett dönt

Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-ban fosztotta meg trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak ellentétei a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háborút követően az utolsó uralkodó, III. Viktor Emánuel 1946 májusában lemondott, majd az 1946. június 2-i népszavazást követően kikiáltották a köztársaságot.

[15]

1951. június 2.

Meghal Hóman Bálint történész és politikus

A magyar történetírás egyik legnagyobb alakja Budapesten született 1885. december 29-én. 1925-től tanított, majd az 1930-40-as években több kormányban is vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Számos történelmi tárgyú munkája közül kiemelkedik a - Szekfű Gyulával közösen írt - Magyar történet és a négykötetes Egyetemes történet. 1929-ben az MTA rendes tagjává választották. 1946-ban a Népbíróság háborús bűnösként életfogytiglanra ítélte azzal az indokkal, hogy minisztersége idején a fasizmus egyre erősebb teret nyert a közoktatásban. A rabtartók kegyetlenkedései következtében 1951-ben a váci fegyházban halt meg, s a rabtemetőben jeltelen sírba helyezték. Az 1990-es években vita folyt akadémiai tagságának rehabilitációjáról. 2000-ben megkezdődött a váci temető feltárása, s az ő földi maradványainak azonosítása is. 2001. október 13-án a tassi református temetőben újratemették. Külföldön élő fia akarata szerint, az egykori miniszter, Darányi Kálmán családi kriptájában helyezték el.

[16]

1952. június 2.

Megkoronázzák II. Erzsébetet

II. Erzsébetet a londoni Westminster apátságban pompás ünnepség keretében az ősi szokás szerint Nagy-Britannia és Észak-Írország királynőjévé koronázzák. Apja, VI. György halála után, mint legidősebb leány Erzsébet lett az utóda. A koronázási ünnepségen részt vesznek a Brit Nemzetközösség és a gyarmatok képviselői, királyok és fejedelmek, valamint államférfiak a világ minden részéről. A pazar szertartás százezreket tölt el elragadtatással, mert a királyi házukat tisztelő angolok a televízió jóvoltából először lehetnek ilyesminek szemtanúi.

Bezár