2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 27
22 találat
[1]

1199. május 27.

Meghal Minamoto Yorimoto, Japán első sógunja

[2]

1290. május 27.

IV. László köszönetet mond István mesternek

Mihály ispán fia István mester Aba nembeli Amadé, a kor egyik leghatalmasabb urának Kőréven található várát ostromolta meg, ahol foglyokat is ejtett. Aba Amadé kezdetben IV. (Kun) Lászlót támogatta, majd a király elleni összeesküvésben tevékenykedett. A király maga elé idézte a vitéz Istvánt, hogy mutassa be az elfogottakat, amiért kitüntetésben fog részesülni.

[3]

1299. május 27.

Békét köt Genova és Velence. A két város háborúja 1261 óta folyt a Bizánci birodalom kereskedelméért

[4]

1383. május 27.

Mária királynő megerősíti a nürnbergi és a prágai kereskedők számára apja által adott vámszabadalmakat

[5]

1471. május 27.

A kuttenbergi királyválasztó országgyűlés (Jagelló) Ulászlót választja cseh királlyá.

[6]

1564. május 27.

Meghal Kálvin János

[7]

1596. május 27.

Meghal Pellegrino Tibaldi olasz építész és festő

A késő reneszánsz egyik jelentős mestere Valdolda-ban született 1527-ben. Művei kompozíciójukkal és az alakok mozgásának merészségével az olasz manierizmus kiemelkedő alkotásai. Képein Michelangelo plasztikus formáinak hatása, az emberi test monumentális kezelése érvényesült. Nevéhez fűződött az anconai Loggia dei Mercanti nagytermének kiváló plasztikus és festészeti díszítése. 1564-től Borromeo bíboros szolgálatában főképp építészként tevékenykedett. 1567-ben a milánói dóm építőmestere lett. Számos templomot, kápolnát, belső udvart, villát épített. 1587-ben II. Fülöp meghívására Spanyolországba utazott, ahol az Escorialt freskókkal díszítette. Műveit az egyes formák szépsége, a részletek harmóniája jellemezte. Milánóban érte a halál.

[8]

1766. május 27.

Meghal Ivan Polzunov orosz mechanikus

Ivan Ivanovics Polzunov Szverdlovszk-ban született 1728. május 28-án. James Wattot megelőzve kéthengeres dugattyús, folyamatosan működő gőzgépet szerkesztett. A himbakarral ellátott gép 1765-ben készült el, s egy év múlva helyezték üzembe a szibériai Altajszk-Barnaulban, ezüstkohók légfúvóinak működtetésére. Az ő gőzgépével működtették a tomszki nagyolvasztó fújtatóját is. Barnaul-ban hunyt el.

[9]

1782. május 27.

Egyesítik a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát

II. József egyesíti a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. 1783-ban pedig a Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének gyorsabbá, egyszerűbbé és pontosabbá tétele érdekében 29 ügyosztály szervezését rendelte el, melyek 1848-ig, a Helytartótanács megszűnéséig működtek. A császár egyik fő célkitűzése az volt, hogy a Habsburg Birodalomban szigorú hierarchiára épülő, bürokratikusan szervezett, korszerű és áttekinthető igazgatási szervezetet építsen ki. Felvilágosult abszolutista államfelfogásának megfelelően önmagát az `állam első szolgájának` tartotta. 1783 decemberében írt Pásztorlevelében fogalmazta meg legátfogóbban az államigazgatásról vallott elveit és az állami hivatalnokokkal szemben támasztott erkölcsi elvárásait. Az állami tisztviselő legyen minden tekintetben feddhetetlen, és főként tartózkodjék a korrupciótól, ismerje alaposan a rendelkezéseket, szentelje minden idejét és legjobb tudását hivatali feladatainak, mindenekelőtt pedig rendelje alá önös érdekeit a közérdeknek. A jozefinista hivatalnok-éthosz valóban elterjedt, és elsősorban az osztrák tartományokban II. József uralkodásának egyik maradandó eredményévé vált.

[10]

1832. május 27.

Népgyűlést tartanak a hambachi kastély előtt

A hambachi ünnepségen, Németország első demokratikus-republikánus tömeggyűlésén, a közel 30 000 résztvevő Németország egységét és szabadságát követelte. A Neustadt melletti hambachi kastély előtt tartott népgyűlés a tetőpontját jelentette a franciaországi júliusi forradalom (1830. VII. 27.) hatására Németországban felerősödő liberális-demokratikus ellenzéki mozgalomnak. Jacob Siebenpfeiffer és Johann Georg August Wirth publicisták felhívást tettek közzé arról, hogy a német hazafiak ünnepélyesen emlékezzenek meg az 1818-as bajor alkotmányról. Polgárok, egyetemisták, kézművesek és parasztok, a lengyelek párizsi nemzeti komitéjának képviselői (az 1831. évi felkelés emigránsai), valamint a strasbourgi Népbarátok Társaságának francia demokratái mozdultak meg a felhívásra. Az előadók föderatív német köztársaságot, Németország, Lengyelország, Franciaország, Magyarország, Itália, Spanyolország és Görögország demokratikus erőinek, mint a Szent Szövetség (1815. IX. 26.) ellensúlyának összefogását követelték a monarchikus restaurációs politikával szemben és megerősítették szolidaritásukat a lengyel felkelőkkel. Az egyesített Németországért folytatandó harc konkrét intézkedéseinek megbeszélése során megmutatkoznak a különböző liberális mozgalmak közötti ellentétek. Az egyik csoportosulás a sajtószabadság és az alkotmányos monarchia bevezetésének követelésére kívánja a harcot korlátozni, a másik szükségesnek tartja egy egész Németországra kiterjedő népmozgalom kifejlődését. A résztvevőknek nem sikerül konkrét programot kidolgozniuk és szilárd szervezetet létrehozniuk. A hambachi ünnepség ellenhatásaként a Német Szövetség erősödő elnyomó politikát vezet be a liberális-demokratikus mozgalom visszaszorítására. „A Németország törvényes nyugalmának és rendjének helyreállítását szolgáló intézkedések”, a szövetségi gyűlés június 28. és július 5. között hozott határozatai a szólás- és gyülekezési szabadságot felfüggesztik, korlátozzák a képviselők jogait, s a liberális-demokratikus ellenzék jelképének, a fekete-piros-arany színű jelvénynek viselését büntetés terhe mellett megtiltják. A „forradalmi üzelmek” ellenőrzését szolgáló intézkedéseket, melyeket az 1819. VIII. 6-31-i karlsbadi határozatok vezettek be, tovább szigorítják. A hambachi ünnepség sok résztvevőjét bebörtönzik. A felügyelet és a letartóztatások praktikái százakat emigrációba kényszerítenek.

[11]

1840. május 27.

Meghal Paganini, olasz hegedűművész

Az 57 éves korában elhunyt olasz hegedűművész és zeneszerző, Niccolň Paganini virtuóz előadói technikájával ámulatba ejtette és fellelkesítette a közönséget. 1805 és 1808 között a luccai udvar hegedűseként és zenekarvezetőjeként dolgozott, 1809-től pedig sikeres koncertturnékon vett részt egész Európában. Romantikus megjelenése, kalandos élete, hatásos fellépése és az a képessége, ahogy a legnehezebb mesterfogásokat egymás után előadta, "az ördög hegedűse" hírnévhez juttatta. Előadásaiban az egy hangból kialakítható hangzásból indul ki, és a hatást többek között kettős fogásokkal vagy egy húron való játékkal, illetve fantáziadús variációkkal fokozta. Bravúrt igénylő kompozícióinak - öt hegedűverseny és huszonnégy "capricci" - technikai nehézségei számos zeneszerzőt arra serkentett, hogy dolgozza át azokat.

[12]

1871. május 27.

Megszületett Georges Raoault francia festő

A XX. század egyetlen nagy katolikus festője Párizsban látta meg a napvilágot. Üvegablak-festészetet tanult, és e művészet sugárzó színeit festett képein végig megőrizte, alakjait feketével körvonalazta. Az 1910-es évektől festett Krisztus-képei a középkori művészet drámai hangját idézték. Súlyos kontúrú, mély színű képei szigorú társadalomkritikát sugalltak. Művészete az expresszionizmus formakörébe tartozott, annak legjelentősebb francia képviselője volt. A két világháború idején vallásos rézmetszetsorozatot készített, balettdíszleteket és falikárpitokat tervezett. A francia fővárosban halt meg 1958. február 13-án.

[13]

1878. május 27.

Megszületik a magyar büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex

Az európai jogtudomány friss eredményeit felhasználva alkotta meg Csemegi Károly büntetőjogász a magyar büntető törvénykönyvet (1878:V.tc.). Ez mintaszerűen részletezte a büntetendő cselekményeket, a kiszabható büntetések mértékét és válfajait (halál-, fegyház-, fogház-, börtön-, az ennél enyhébb államfogház-, valamint a pénzbüntetés). Liberális szövegezésben védelmezte a társadalom rendjét: a 172.§. az osztály, nemzetiség, hitfelekezet, a tulajdon vagy a házasság intézménye elleni izgatást bünteti. Megengedi a sztrájkot, de azért megtiltja a sztrájktörők elleni fellépést. A gyorsan változó világ hamarosan megmutatta a törvénykönyv gyenge pontjait. A kriminalitás átalakult, gyakoribb lett a gazdasági bűntett, a szexuális bűncselekmény. Ezekre Csemegi kódexe nem adott kielégítő büntetést, míg a "hagyományos" magyaros vétségeket - korcsmai verekedést, késelést - túl szigorúan ítélte meg. A máig ható törvénykönyv javítgatásához már 1888-ban hozzáláttak.

[14]

1891. május 27.

Meghal Hakob Baronjan örmény író

Az örmény irodalom legkiválóbb szatirikusa, a törökországi örmény realizmus megindítója Edirnében született 1843-ban. Több lapot szerkesztett, s jelentős publicisztikai munkásságot fejtett ki. Fő műve a Goldoni nyomán írt Két úr szolgája, valamint a Körséta az isztambuli negyedekben. Szatíráit magyarul is kiadták. Kigúnyolta a török kormány korrupt bel- és külpolitikáját, lapjait emiatt többször betiltották. Isztambulban érte a halál.

[15]

1910. május 27.

Meghal Robert Koch

67 éves korában Baden-Badenban meghal Robert Koch, német bakteriológus, aki 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert 1882-ben felfedezte a tuberkulózis bacilusát. Koch, 1891-től a berlini Fertőző Betegségekkel Foglalkozó Intézet igazgatója volt, ahol új módszereket dolgozott ki a kórokozók vizsgálatára és tenyésztésére. 1876-ban rájött, hogyan keletkezik a lépfene. 1878-ban vizsgálni kezdte, milyen szerepe van a baktériumoknak a sebek elfertőződésében, és 1884-ben felfedezte a kolera kórokozóját is.

[16]

1921. május 27.

Megszületett Sarkantyu Simon festő

A pincehelyi születésű művész 1941-44-ben Rudnay Gyula tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1947-től tanított, 1960-tól a főiskolán adjunktusként, majd 1976-tól egyetemi tanárként. Fő művei történelmi festmények, tájképek, csendéletek. Festészete színgazdagon vallott a világról. Két nagyméretű pannója a Madách Színházat díszíti. 1958-ban Párizsban kiállított műveivel díjat nyert. 1960-ban és 1967-ben kapott Munkácsy-díjat. Budapesten halt meg 1989. december 18-án.

[17]

1942. május 27.

Merényletet követnek el Reinhard Heydrich ellen

Két emigráns, cseh Jan Kubis és Josef Gabčik merényletet követ el a Cseh-Morva Protektorátus helyettes birodalmi protektora, Reinhard Heydrich ellen. Az SS-főcsoportvezető június 4-én belehal sérüléseibe. Közvetlen megtorló akcióként a Gestapo és a biztonsági szolgálat egységei a Prága melletti Lidice falut a földdel teszik egyenlővé. Heydrich egyidejűleg a birodalmi biztonsági főhivatal (RSHA) főnöke is volt, s vezette a nemzetiszocialista állam egész megfigyelőrendszerét. Nevéhez kapcsolódnak egyúttal az "akciócsoportok" népirtó akciói, mint a zsidókérdés végső megoldásának módszerei (1942. I. 20.). Hatásköre gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált. A Heydrich elleni merényletet a londoni csehszlovák emigráns kormány tervezte, és brit segítséggel hajtották végre. A merénylők - a csehszlovák hadsereg két volt tiszthelyettese - 1939 óta harcoltak illegalitásban. Letartóztatták őket, de meg tudtak szökni. Önként jelentkeztek a különleges akciókat lebonyolító brit szervnél, amely embereket toborzott a németek által megszállt Európában való bevetésre, és kémiskolákon kiképezte őket. Több sikertelen kísérlet után Kubis és Gabčik 1941-1942 fordulóján ejtőernyővel leugrott csehszlovák földre, hogy Heydrichet megölje. Vállalkozásukat melléfogások kísérték: Plzeň helyett Prága közelében ugrottak ki a gépből; Gabčik földet éréskor megsérült, ugrásukat észre is vették. Az utolsó pillanatban majdnem a merénylet is meghiúsult: Gabčik elfelejtette a fegyverét kibiztosítani, Heydrich rá tudott lőni. Kubis azonban egy bombát hajított oda, s ez Heydrichet súlyosan megsebesítette. Ezt követően mindkét merénylőnek sikerült elmenekülnie. Az azonnal értesített Adolf Hitler saját maga fogalmazott meg egy parancsot: "Aki a tetteseknek bármilyen segítséget nyújt vagy a tartózkodási helyüket ismeri, s ezt nem jelenti a rendőrségnek, azt egész családjával együtt agyonlövik." Azt követelte, hogy tízezer túszt lőjenek agyon. Karl Hermann Frank birodalmi protektor azonban általános felkeléstől tartott. Hosszabb vita után Hitler úgy döntött, hogy a Prága melletti kis bányászfalu, Lidice lakóit ki kell irtani. A parancs, amelyet június 10-én hajtottak végre, így hangzik: 1. Az összes felnőtt férfit agyon kell lőni. 2. Az összes nőt koncentrációs táborba kell szállítani. 3. A gyerekeket össze kell gyűjteni, és, amennyiben elnémetesíthetők, a birodalomban SS-családoknál kell őket elhelyezni. A többit más nevelésnek vetik alá. 4. A falut fel kell égetni, és a földdel egyenlővé kell tenni. 199 embert a helyszínen legyilkoltak, 184 nőt a mecklenburgi Ravensbrück koncentrációs táborba szállítottak, 7-et rendőri fogdába, 4 terhest egy prágai kórházba. 90 gyereket a Gneisenau lágerbe vittek, 8-at adoptáltak.

[18]

1960. május 27.

Menderes megbukik Törökországban

Cemal Gürsel tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának a vezetése alatt katonai puccsal megbuktatják, elítélik és kivégzik a tíz éve hivatalban lévő Adnan Menderes miniszterelnököt. Gürsel mint a Nemzeti Egységbiztosság alapítója és elnöke átvesz Törökországban minden vezető hivatalt.

[19]

1964. május 27.

Meghal Jawaharlal Nehru, indiai poltikus

Delhiben 74 éves korában elhunyt Dzsaváharlál (Jawaharlal) Nehru, indiai miniszterelnök, akit általában csak „pandit Nehru”-nak neveztek. Előkelő bráhmincsaládból származott, Nagy-Britanniában jogi diplomát szerzett. Hazatérése után 1916-ban csatlakozott Mahátma Gandhi függetlenségi mozgalmához. 1929 és 1936 között az Indiai Nemzeti Kongresszus elnöke. A brit gyarmati hatóságokkal támadt politikai konfliktusai miatt 14 évet rács mögött töltött. A britek csak a második világháború után fogadták el tárgyalópartnernek és ideiglenes kormány alakításával bízták meg. 1947-től, India függetlenné válásától Nehru miniszterelnök. Belpolitikájában a parlamentarizmus alapjain nyugvó demokratikus szocializmusért szállt síkra. Külpolitikájában igyekezett megőrizni India tömbön kívüliségét, és a békés egymás mellett élést támogatta. A harmadik világ egyik legjelentősebb szószólója volt. A Kínával való határkonfliktusok és Goa portugál gyarmat elfoglalása mindenesetre sokat ártottak Nehru tekintélyének, amelyet az erőszakmentes politika képviselőjeként szerzett.

[20]

1981. május 27.

Meghal Pilinszky János költő

A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja értelmiségi családban született 1921. november 25-én. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak rá. A budapesti egyetemen jogot, magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, diplomát nem szerzett. Első verseit 1938-39-ben a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975 decemberében jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. 1944 őszén katonának hívták be, így jutott el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás. 1946-1948 között az Újhold című folyóirat társszerkesztője volt, s annak köréhez tartozott. 1949-től nem publikálhatott. 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa volt. Mély hitet jelentő katolicizmusa teljes költői attitűdjét meghatározta. Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák című kötettel kezdődött és a Kráter című gyűjteménnyel zárult. Életképek című színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Legjelentősebb kötetei: Trapéz és korlát, Harmadnapon, Nagyvárosi ikonok, Kráter, Apokrif. Ismert műve még a Beszélgetések Sheryl Suttonnal. A nap születése és Kalandozások a tükörben címmel meséket is írt. A Kossuth-díjat 1980-ban kapta.

[21]

1994. május 27.

20 év száműzetés után Alexander Szolzsenyicin visszatér a Szovjetunióba

[22]

1996. május 27.

Jelcin elnök és Jandarbijev csecsen vezető tűzszünetet hirdet

Bezár