Népgyűlést tartanak a hambachi kastély előtt
2004. május 21. 03:10
A hambachi ünnepségen, Németország első demokratikus-republikánus tömeggyűlésén, a közel 30 000 résztvevő Németország egységét és szabadságát követelte. A Neustadt melletti hambachi kastély előtt tartott népgyűlés a tetőpontját jelentette a franciaországi júliusi forradalom (1830. VII. 27.) hatására Németországban felerősödő liberális-demokratikus ellenzéki mozgalomnak. Jacob Siebenpfeiffer és Johann Georg August Wirth publicisták felhívást tettek közzé arról, hogy a német hazafiak ünnepélyesen emlékezzenek meg az 1818-as bajor alkotmányról. Polgárok, egyetemisták, kézművesek és parasztok, a lengyelek párizsi nemzeti komitéjának képviselői (az 1831. évi felkelés emigránsai), valamint a strasbourgi Népbarátok Társaságának francia demokratái mozdultak meg a felhívásra. Az előadók föderatív német köztársaságot, Németország, Lengyelország, Franciaország, Magyarország, Itália, Spanyolország és Görögország demokratikus erőinek, mint a Szent Szövetség (1815. IX. 26.) ellensúlyának összefogását követelték a monarchikus restaurációs politikával szemben és megerősítették szolidaritásukat a lengyel felkelőkkel. Az egyesített Németországért folytatandó harc konkrét intézkedéseinek megbeszélése során megmutatkoznak a különböző liberális mozgalmak közötti ellentétek. Az egyik csoportosulás a sajtószabadság és az alkotmányos monarchia bevezetésének követelésére kívánja a harcot korlátozni, a másik szükségesnek tartja egy egész Németországra kiterjedő népmozgalom kifejlődését. A résztvevőknek nem sikerül konkrét programot kidolgozniuk és szilárd szervezetet létrehozniuk. A hambachi ünnepség ellenhatásaként a Német Szövetség erősödő elnyomó politikát vezet be a liberális-demokratikus mozgalom visszaszorítására. „A Németország törvényes nyugalmának és rendjének helyreállítását szolgáló intézkedések”, a szövetségi gyűlés június 28. és július 5. között hozott határozatai a szólás- és gyülekezési szabadságot felfüggesztik, korlátozzák a képviselők jogait, s a liberális-demokratikus ellenzék jelképének, a fekete-piros-arany színű jelvénynek viselését büntetés terhe mellett megtiltják. A „forradalmi üzelmek” ellenőrzését szolgáló intézkedéseket, melyeket az 1819. VIII. 6-31-i karlsbadi határozatok vezettek be, tovább szigorítják. A hambachi ünnepség sok résztvevőjét bebörtönzik. A felügyelet és a letartóztatások praktikái százakat emigrációba kényszerítenek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.