2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 14
16 találat
[1]

754. április 14.

Létrejön az Egyházi Állam

Quierzyben (Párizstól északkeletre az Aisne mellett) találkozik (II.) III. István pápa és III. (Kis) Pippin frank király. A két fél részéről elfogadott egyezményben a frank uralkodó vállalta, hogy `Pippin adományával` megalapítja és szavatolja egy pápai uralom alatt álló egyházi állam (Patrimonium Petri) létét. István pápa viszont elismerte a Karolingokat a Frank Birodalom törvényes uralkodócsaládjának. A frankok és a pápa közti szövetségre azért volt szükség, mert a longobárdok itáliai terjeszkedése a pápaság politikai létét veszélyeztette. A megjegyzés az alábbi részleteket tartalmazza: -III. (Kis) Pippin szavatolja a pápának a Patrimonium Petri (a római egyház birtoka, a római térségben) birtoklását; -Kis Pippin átadja a pápának az egykor bizánci ravennai exarchatust; -István pápa újra feladja a királyi kenetet a frank királynak és fiainak, mint jog szerinti uralkodóknak; -István pápa Kis Pippinnek és fiainak a "Patricius Romanorum" (a rómaiak védelmezője) címet adományozza. Már két évvel később a pápa sürgetésére Kis Pippinnek hadra kellett kelnie Aistulf király vezette longobárdok ellen, hogy megtartsa a szerződésben foglaltakat. Aistulfot arra kényszerítette, hogy a ravennai exarchatust átadja a pápának, s ezzel együtt elismerje a frank fennhatóságot is. "Pippin adománya" fordulatot jelent a frank politikában. A pápaság és a Frank Birodalom (később a császárság) közti kapcsolat a nyugati politika meghatározó tényezője lesz. A római egyház megvédése a fő feladattá, az ebből származó konfliktusok a fő problémákká váltak a 800-ban létrehozott nyugati (római) császárság számára. Az egyik lehetséges ellenfél az avarok kagánsága a Kárpát-medencében.

[2]

1759. április 14.

Meghal Händel

Georg Friedrich Händel német barokk zeneszerző 74 éves korában meghal Londonban. Händel, aki már életében nagy tiszteletnek örvendhetett, számos operát, oratóriumot és versenyművet alkotott. 1710-ben a hannoveri udvar zeneigazgatója lett, de még ebben az évben Londonba költözött. 1718-ban Chandos herceg szolgálatában újra zeneigazgató. 1727-ben megkapja az angol állampolgárságot. 1719-ben megbízták a királyi operaház megalapításával. Évente több operát komponált, a vállalkozás azonban gazdaságilag sikertelen maradt, s ezért 1728-ban meg kellett szüntetni azt. Az elkövetkező években Händel elsősorban oratóriumokat komponált, köztük legismertebb művét, a „Messiás”-t, mely dublini ősbemutatója (1742) után hamarosan a legkedveltebb egyházi zeneművek közé emelkedett.

[3]

1849. április 14.

Debrecenben a Habsburg-házat megfosztják trónjától

Kossuth már 1849 januárjában is látta: békealkudozásnak nincs esélye, mert Ausztria `kiirtó harcot` folytat Magyarország ellen. A tavaszi győzelmek után elérkezettnek látta az időt, hogy választ adjanak az ország önállóságát tagadó osztrák olmützi alkotmányra. Árpilis 14-én, egy inkább nép, mint országgyűlésre emlékeztető ülésen határozatot terjesztett elő a debreceni Nagytemplomban a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztásáról és Magyarország függetlenségének kimondásáról. A képviselőház a határozatot közfelkiáltással (nem szavazással) fogadta el. Ez azt jelentette, hogy a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus ezután csak valamelyik fél teljes győzelmével érhet véget. E lépéssel Kossuth ugyanakkor az erősödő békepártot akarta lehetetlenné tenni, de számított arra a lehetőségre is, hogy a nyugati nagyhatalmak egy független Magyarországot elismernek, esetleg beavatkoznak mellette. E remények azonban nem igazolódtak.

[4]

1865. április 14.

John Booth lelövi Lincolnt

Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke ellen John Wilkes Booth merényletet követ el egy színházi előadás közben. Az elnök, akire saját páholyában lő rá Booth, egy nappal később, április 15-én, 55 éves korában meghal. Az egyszerű sorból származó Lincoln, 1837-ben ügyvédként telepedett le Springsfieldben. 1834-től 1842-ig Illinois népképviseletének tagja, majd 1847-től 1849-ig Washingtonban kongresszusi képviselő. Az új Republikánus Párt egyik megalapítójaként tért vissza 1865-ben ismét a politikába, és pártja alapelvei szerint a rabszolgaság további terjedését próbálta megakadályozni Amerikában. Amikor azonban a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság a rabszolgaság alkotmányos érvényessége mellett döntött, kérdésessé vált a Republikánus Párt jogszerűsége. Az ezután következő vitákban Lincoln a demokratákkal szemben elszántan képviselte azt a véleményét, hogy a rabszolgaság erkölcsileg igazságtalan, ezért meg kell szüntetni – ellenségévé vált tehát a déli államoknak, amelyek gazdasága a rabszolgamunkán nyugodott. Amikor Lincolnt 1860-ban relatív többséggel az Egyesült Államok elnökévé választották, eljött az alkalom, hogy a déli államok elszakadjanak az Egyesült Államoktól és megalakítsák az amerikai államok konföderációját. A déli államok kiválása és az elnöknek a rabszolgakérdésben tanúsított hajlíthatatlansága vezetett 1861-ben a polgárháborúhoz, amelyben az északi államok a kezdeti vereségek után legyőzték és megadásra kényszerítették a déliek hadseregét (1865. IV. 9.).

[5]

1876. április 14.

Megszületett Tass Antal csillagász

Temesrékason született, majd a budapesti tudomány- és műegyetemen tanult csillagászatot és matematikát. 1899-ben az ógyallai obszervatórium asszisztense, 1913-tól aligazgatója, majd Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az intézet vezetője. 1918-ban a műszerek nagy részét Budapestre mentette és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatójuk volt. Az obszervatórium Közép-Európa legkorszerűbb intézetei közé tartozott. Eleinte napfolt- és meteorkutatással foglalkozott, később a változó csillagokat vizsgálta és a csillagok fényességének meghatározásával foglalkozott. Számos szakcikke és önálló műve jelent meg. Élete során igyekezett a múlt magyar csillagászatának is méltó emléket állítani történeti írásaival és előadásaival. Budapesten halt meg 1937. január 17-én.

[6]

1886. április 14.

Megszületett Tóth Árpád költő

A XX. század első negyedének kiváló magyar lírikusa Aradon látta meg a napvilágot. Apja, Tóth András szobrászművész volt. Tóth Árpád 1905-től a budapesti egyetem magyar-német szakos hallgatója volt. 1909-ben anyagi gondok miatt abbahagyta tanulmányait, visszament Debrecenbe, helyi lapok munkatársa lett. Tüdőbaját hegyvidéken próbálta gyógyítani. 1913-ban Pesten keresett megélhetést, 1917-től az Esztendő segédszerkesztője. Hatvany Lajos támogatásával szanatóriumokban keresett gyógyulást. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkára, 1921-ben Az Est munkatársa lett. 1907-től a Vasárnapi Újság, s a Hét közölte verseit, majd 1908-tól a Nyugat munkatársa, a lap első nemzedékének jeles tagja volt. Líráját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. Nagy műgonddal íródott versei négy kötetben láttak napvilágot: a Hajnali szerenád 1913-ban, a Lomha gályán 1917-ben, Az öröm illan 1922-ben és a Lélektől lélekig 1928-ban. Ő az egyik legkiválóbb magyar műfordító, kiemelkedőek Milton, Baudelaire, Shelley, Keats és Wilde verseinek átültetései. Babits Mihály szerint `a legszebb magyar vers` Shelley Óda a nyugati szélhez című költeménye - Tóth Árpád fordításában. Értékes kritikusi és publicisztikai tevékenysége. Budapesten halt meg 1928. november 7-én.

[7]

1891. április 14.

Megszületett Bhimrao Ramji Ambedkar indiai politikus

Egy nyugat-indiai érinthetetlen mahar családból származott, apja katonatiszt volt. Az iskolában sok megaláztatást szenvedett el magasabb kaszthoz tartozó társaitól. Ösztöndíjat kapott a barodai fejedelemtől, s az Egyesült Államokban, Angliában és Németországban járt egyetemre. Ezután köztisztviselő lett Barodában (ma Vadodara, Gujarat), de itt is sokan lekezelően bántak vele, ezért jogi, majd pedagógus pályára ment. Hamarosan a haridzsánok, a legalsó, érinthetetlen kaszt tagjainak vezetője lett, lapokat alapított, melyek érdekeiket védték, és a kormány törvényhozó testületeiben külön képviseletet biztosított számukra. 1945-ben tette közzé Ezt tette a Kongresszus és Gandhi az érinthetetlenekkel című írását, amelyben vitatta, hogy Gandhinak joga van az érinthetetlenek szószólójaként fellépni. 1947-51 között igazságügy-miniszter volt India központi kormányában. Az alkotmány megszövegezésében vezető szerepet játszott, és sokat tett azért, hogy azt a parlament elfogadta. Az alkotmány törvényen kívül helyezte az érinthetetlenek megkülönböztetését, de amikor Ambedkar látta, hogy ez az elv kiirthatatlan a hinduizmus tanai közül, 1956-ban kétszázezer társával Nagpurban áttért a buddhista hitre. 1956. december 6-án halt meg Új-Delhiben.

[8]

1921. április 14.

Megalakul a Bethlen-kormány

[9]

1921. április 14.

Megszületett Hunyady József író

Pécsen született, 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett, majd 1942-től a II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, Németországban a szövetségesek fogságába került. 1945-től Pécsett a Nemzeti Parasztpárt városi titkára, 1946-tól a városi szabadművelődési hivatal munkatársa volt. 1948-55-ben Budapesten a Magyar Nemzet című lap szerkesztőségi munkatársa, 1956-tól az Állami Déry Színháznál dramaturg, 1960-tól a Képes Újság kulturális rovatának vezetője. 1975-től a Magyar Hírek, majd a Magyar Horgász, 1977-től a Népszava című lapok szerkesztőségi munkatársa. Fényképezéssel is foglalkozott. Regényei és színművei főként a volt uradalmi cselédek, szegényparasztok életét, a bányászok világát ábrázolták realista igénnyel. Klasszikus és kortárs írók műveiből készített rádió- és tévéjátékokat. Több színművet fordított. Budapesten halt meg 1983. december 4-én.

[10]

1931. április 14.

Kikiáltják a második spanyol köztársaságot

Spanyolországban a köztársaságiaknak az 1931. április 12-i községtanácsi választásokon aratott győzelme után április 14-én kikiáltották a második köztársaságot. A király április 15-én elmenekült az országból, polgári demokratikus forradalom bontakozott ki. A köztársaság az 1936-1939 közötti polgárháborúban elszenvedett vereség után megbukott, visszaállították a monarchiát, de a trónt nem töltötték be. Ezután következett Franco tábornok, a `caudillo` uralma.

[11]

1935. április 14.

A `Stresa-front`: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország a szerződések egyoldalú felmondásával szemben

[12]

1951. április 14.

A Magyar Vöröskereszt országos értekezletet tart

Magyarországon 1881-ben hozták létre az önálló Vöröskeresztet, amely azonban csak az 1950-es években alakult igazán tömegszervezetté. A humanitárius szervezet tevékenységében igen jelentős helyet foglal el a véradás, valamint a szociális és egészségnevelési programok szervezése, az elsősegély-nyújtási ismeretek terjesztése, valamint a katasztrófavédelemben a speciális, karitatív szerep erősítése. Emellett fontosnak tekinti a szociális - elsősorban hajléktalanokat és menekülteket ellátó - intézményrendszer fejlesztését is.

[13]

1960. április 14.

Befejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása az NDK-ban

Lényegében a magyarországi változásokkal egy időben, az NDK-ban befejezték a mezőgazdaság szovjet mintára megkezdett kollektivizálását. Minden paraszt helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetének tagja lett. A helyi adottságoktól függően a szövetkezetek három fajtája létezik: az I. típusban csak a szántóföldek és a rétek közösek, a II. típusban igásállatok és eszközök is társadalmasítva vannak, a III. típusban csak apró jószág marad magántulajdonban. Minden paraszt 0,5 ha földet tarthat meg magánbirtokban. Olyan, merőben gazdasági célok mellett, mint a munkamegosztás, a szakosítás és a gépesítés, a mezőgazdaság kollektivizálásának vannak politikai céljai is: éppúgy, mint a kereskedelemben és az iparban, a termelési eszközök magántulajdonát meg akarják szüntetni a mezőgazdaságban is.

[14]

1985. április 14.

Meghal Enver Hodzsa

Albániában, az egyetlen európai országban, amely 42 év óta rendületlenül a sztálinizmus útján halad, elhunyt Enver Hodzsa, aki hosszú éveken át a párt főtitkára volt. Halála után Ramiz Alia lesz az utóda. Az új erős embertől Albániában az óvatos nyitás politikáját várják el. Hodzsa a második világháború idején a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőjeként harcolt a német megszállók ellen. 1943-tól az Albán Kommunista Párt elnöke volt, 1945. január 5-én népfrontkormányt alakított, s ez 1946. január 11-én kikiáltotta az Albán Népköztársaságot. Albánia - miután 1978-ban szakított a Kínai Népköztársasággal - külpolitikailag teljesen elszigetelődött. Az országon belül Hodzsa szigorral próbált kommunista társadalmi formákat teremteni, a többi között radikális agrárreformmal és a nehéziparnak a fogyasztás terhére való erőltetett kiépítésével; politikai ellenfeleit brutálisan üldözte.

[15]

1986. április 14.

Meghal Simone de Beauvoir francia író

1908. január 9-én született Párizsban. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Jean-Paul Sartre író oldalán - akinek élettársa is volt - tevékenyen kivette részét a békeharcból, s különös érdeklődéssel figyelte a nők problémáit. Igen jelentős Mandarinok című regénye, amelyért Goncourt-díjat kapott és háromkötetes önéletrajzi regénye, az `Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma. Figyelemre méltó Amerikai útinapló című társadalmi tanulmánya a nőkérdésről. Legkiválóbb művei magyarul is olvashatók.

[16]

1988. április 14.

A szovjet csapatok kivonulnak Afganisztánból

Genfben Pakisztán és Afganisztán, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint garantáló hatalmak aláírják az Afganisztán-szerződést a 115 ezer főre becsült szovjet csapatok kivonásáról. A szerződés, amely hatéves, az ENSZ közvetítésével folytatott tárgyalások eredményeként jött létre, 1989. február 15-ig az összes szovjet csapat kivonását előírja Afganisztánból. Az első egységeknek május 15-én kell kivonulniuk, augusztus közepéig pedig felére kell csökkenteni a szovjet katonák számát. Az ENSZ ellenőrzi a szerződés betartását, egy csoporttal Kabulban, az afgán fővárosban, és egy csoporttal Iszlámábádban, Pakisztán fővárosában. A továbbiakban megállapodnak mindennemű külső beavatkozás felfüggesztéséről és az afgán menekültek hazatelepítéséről. (3 millió menekült Pakisztánban, 2 millió Iránban.) A közép-ázsiai hegyi államban a szovjet csapatok kivonása után sem ért véget a polgárháború. A szerződés sem a kommunista irányzatú afgán kormánynak nyújtott szovjet segítség leállítását, sem a lázadók amerikai és pakisztáni katonai támogatásának befejezését nem tartalmazza. Azok a leginkább iszlám orientációjú afgán ellenálló csoportok, amelyek Genfben nem vesznek részt a tárgyalásokon, hanem közeli szövetségesük, Pakisztán képviseli őket, továbbra is harcolnak a kabuli kormány ellen. A kormány és a kommunista Demokrata Néppárt (DNA) tagjai tartanak a lázadók bosszújától. A szovjet csapatok még Leonyid Brezsnyev pártvezető idején, 1979-ben vonultak be Afganisztánba azért - szovjet értelmezés szerint -, hogy az iszlám lázadók ellen támogassák a szocialista kormányt, amely egy évvel korábban puccs révén szerezte meg a hatalmat. Bár Pakisztán és Afganisztán már 1982-ben tárgyalásokba kezdett, csupán az 1985 óta hivatalban levő szovjet pártvezető, Mihail Gorbacsov kezdte el "a rendezett visszavonulást" abból az országból, amelyet már évtizedekkel a bevonulás előtt is az erőszakos összetűzések jellemeztek. A döntés ellentmondott annak a korábbi doktrínának, miszerint a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy egy szocialista állam visszatérjen a polgári vagy feudális rendszerhez. Gorbacsov bátor lépése a szovjetunió új külpolitikájának nyitányát jelentette, amely szakítva a gyarmatosító tradíciókkal, lehetővé tette 1989-ben Közép-Európa forradalmi átalakulását.

Bezár